KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Kocsis Fülöp a szertartáson arról beszélt, hogy a kereszténység számára Krisztus és a kereszt elválaszthatatlan. Jézusban a keresztet tiszteljük, a keresztben pedig Jézust. Szemléltette a keresztény ember útját: szembesülni keresztünkkel, megszokni azt, megbarátkozni vele, majd megszeretni. Aki a legmesszebbre ér ezen az úton, az pedig nem csupán szeretni, de kérni is képes maga számára a keresztet.
A máriapócsiaknak még aznap délután lehetőségük nyílt szó szerint életre váltani a metropolita szavait. Hagyományteremtő vállalkozásként kereszthódoló útra indultak a településen. A tíz állomásból álló zarándoklatot Orosz István atya vezette. A kegytemplomból a Szent Kereszt-oltártól indultak csaknem száz fő részvételével. Egy-egy kereszthez megérkezve elmélkedések hangzottak el, és mindig elcsendesedéssel indult újra el a csoport. Számos kereszthordozó váltotta egymást a férfiak köréből, míg a nők az elmélkedéseket olvasták fel.
A menet elején a kegytemplom Szent Kereszt-ereklyéje haladt. A helyiek hét kilométer hosszú és három órás utat tettek meg. A templomba visszaérkezve a parókus kiemelte, hogy a kereszthódolást nemcsak Krisztusért végezték, vagy a közösségért, vagy az egyházért, hanem elsősorban önmagukért.
Reményét fejezte ki, hogy mindenkinek sikerült kellő energiát merítenie a készületi idő hátralévő részére, és azt is, hogy tanúi voltunk egy szép, új máriapócsi szokás megszületésének.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria