Hatvani Világos, Hatvani Búza, Hatvani Barna – megáldották a Hatvany Serfőzde söreit

Hazai – 2017. április 22., szombat | 13:00

A Hatvany Lajos Múzeumhoz tartozó Hatvany Serfőzde saját készítésű söreivel várja a látogatókat, amelyről a FEM3 Café műsorában számolt be a múzeum kommunikációs munkatársa, Fekete Gábor április 18-án.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Hatvany Lajos Múzeum 1996-ban foglalta el végleges helyét a Grassalkovich Antal építtette Sörfőző-házban. Az intézmény szerves része a kézműves sörfőzde, melynek alapjául egy, a 18. században az épületben működött üzem szolgált.

A serfőzdét bemutató kiállítás a korabeli Magyarország egyik legmodernebb sörfőzdéjének sörkészítési folyamatait ismerteti lépésről lépésre, az alapanyagok elkészítésétől egészen a késztermék csapolásáig.

A belépőjegy mellé egy pohár házilag készített kézműves világos-, búza-, illetve feketesör vagy egy üdítő választható.

Az első ismert sörfőző ház a „serház” cukorgyár helyén állt Hatvanban, illtve ismeretesek a Doktay Gyula jóvoltából a Hatvanas út sarkán 1964-ben lebontott serház adatai is: ez földszintes, hétablakos, magas, tágas épület volt. Lebontásakor szobrász- és kőfaragó műhelyként szolgált. Ebben Lippe Mór főzte a sört 100–150 literes rézüstökben komlóból és csiráztatott, pirított árpából. Az 1920-as években többen is foglalkoztak sörkereskedéssel. 1921-ben Deák István volt a Kőbányai Sörfőző Rt. főraktárosa, de következő évben már a Hatvani Szőlőtelep és Kereskedelmi Rt. a Fővárosi Serfőző Rt. kizárólagos képviseletét szerezte meg. Baranyai Károly 1926-ban sörnagykereskedést nyitott a Mészáros Lázár utcában, mint a Dreher és Hagemacher Sörgyár főelárusítója.

A pályázat útján Hatvani Világos, Hatvani Barna és Hatvani Búza névre „keresztelt” söröket február 8-án Koza József prépost, kanonok áldotta meg. Az ünnepségen Horváth Richárd, Hatvan város polgármestere kifejtette: az egyedi receptúra alapján készített sörök csak a Hatvany Lajos Múzeum serfőzdéjében érhetők el.

Forrás: H. Szabó Sándor; Hatvany Lajos Múzeum

Fotó: H. Szabó Sándor; Albert Péter

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria