Húsvét vigíliája egyházmegyéinkben

Hazai – 2014. április 22., kedd | 11:03

A székesfehérvári, a győri, a veszprémi és a szombathelyi egyházmegyei honlap és a Pannonhalmi Főapátság tájékoztatója alapján összefoglalót készítettünk a székesegyházakban bemutatott feltámadási szertartásról és a húsvéti körmenetről.

Április 19-én, nagyszombaton este tízkor kezdődött a Jézus Krisztus dicsőséges feltámadására emlékező liturgia Győrben, a Nagyboldogasszony-székesegyházban.

A szertartás kezdetén Pápai Lajos megyéspüspök megáldotta a tüzet, majd a fényliturgia keretében meggyújtotta a húsvéti gyertyát és szétosztotta annak lángját.

A húsvéti örömének, az ige liturgiája, a keresztvíz megáldása és az áldozat liturgiája után szabadtéri körmenetre került sor a káptalandombon az összegyűlt hívek és a zenei szolgálatot végző Palestrina-kórus részvételével.

(Kép: Ács Tamás)

Székesfehérváron is tűzszenteléssel kezdődött a szentmise a székesegyház belső terében. „Jézus Krisztus tegnap és ma, Ő a kezdet és a vég, Ő az Alfa és az Omega. Övé az idő és Övé az örökkévalóság. Övé a dicsőség és a hatalom mindörökkön-örökké. Ámen.” A püspök bevonult a sötét templomba a megáldott húsvéti gyertyával, amelyről átadták a fényt az egybegyűltek gyertyáira.

A húsvéti öröméneket az egyik papnövendék énekelte a gyertyafénnyel bevilágított, félhomályos templomban. Az olvasmányok fölolvasását zsoltár és könyörgés követte. Az ószövetségi olvasmányok után meggyújtották az oltárgyertyákat, leeresztették a leplet, mely a nagyböjt elejétől az oltárképet fedte el, és a Dicsőség a magasságban Istennek! éneklése közben fölzúgtak a templom harangjai és csengői. A szentlecke fölolvasása után ünnepélyesen fölvezették és meghirdették az evangéliumot.

Spányi Antal megyéspüspök beszéde után keresztségi szertartás, a keresztség megújítása, a víz megáldása és a mindenszentek litániájának elimádkozása következett. Ezen az éjszakán két katekumen vette fel a beavató szentségeket. A szentségek fölvételéhez kezeseikkel együtt jelentek meg a püspök előtt, majd fehér ruhában és égő keresztelési gyertyával kezükben tértek vissza helyükre. A hívő közösség megújította keresztségi fogadalmát, melyet a víz megáldása és a mindenszentek litániájának elimádkozása követett.

Az eukarisztia liturgiája után átvonultak az altemplom elé, amely napközben a szent sír jeleként nyitva állt a látogatók és imádkozók számára. Az altemplom kapuján bekopogtattak, és a püspök kilépett az Oltáriszentséget maga fölé tartva – jelenvalóvá téve a sírból kilépő, feltámadt, győzedelmes Krisztust.

A hívek a papsággal körmenetben haladtak végig az éjszakai belvároson, majd visszatérve a templomba, rövid imádság után, szentségi áldásban részesültek.

A veszprémi Szent Mihály Főblébánián a bazilika bejárati előterében tűzszenteléssel vette kezdetét a fény liturgiája, majd fellobbant a húsvéti gyertya.


Márfi Gyula érsek szentbeszédében a keresztelendőkhöz szólt, arra kérte őket, úgy éljenek saját hivatásukban e földi létben, hogy a halál kapujában majd elmondhassák Krisztussal: „Én megdicsőítettelek a földön: a feladatot, amelynek az elvégzését rám bíztad, elvégeztem.” (Jn. 17,4)


A zalaegerszegi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplomban ebben az évben szervezték meg először a húsvéti vigília szertartását. A tűzszentelést a szitáló esőben az altemplom előtti téren végezték.


A húsvéti örömének, a szentírási szakaszok és a keresztvíz megáldása mind kifejezték a keresztáldozat, a feltámadás, és a keresztség szentsége által a bennük való részesedés egységét. A feltámadási körmenetet a csillagos ég alatt, templomuk körül tartották, ugyancsak első ízben.


A húsvéti szent három napot az idén is mintegy négyszáz vendég töltötte Pannonhalmán.


A szerzetesközösséggel együtt léptek be Krisztus halálának és feltámadásának titkába. Együtt voltak a zsolozsmán, a szent liturgián és a ház egyéb programjain, s közben mindannyiuknak otthonossá vált egymás jelenléte az Isten házában.


Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria