Schönberger Jenő püspök húsvéti üzenete

Krisztusban szeretett Testvérek!

Külön ajándék számunkra, hogy idén Kelet és Nyugat együtt ünnepli Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét, a húsvétot, ami nem egyszerűen egy ünnep a többi között, hanem az „ünnepek ünnepe”. Húsvét ünnepe kettős üzenettel bír számunkra: egyrészt az Atya válasza Jézus életére és engedelmességére, másrészt csodálatos ígéret mindazoknak, akik Krisztus példáját követik.

Húsvét mindenek előtt az engedelmesség jutalma.

Hogyan látjuk az engedelmességet Jézus életében? Amikor a világba lép, ezt mondja: nézd, Atyám, jövök, hogy teljesítsem akaratodat…, és az Ige testté lett, és szegényen élt köztünk. Istállóban születik, kiszolgáltatja magát a történelemnek és az emberek gonoszságának. Mindez azért történik, mert így akar tanítani és fölkészíteni minket életünk nagy feladatára: Istenre szorultságunk elfogadására. Cselekvésének törvényéül a szelídséget választja ,és nem az erőszakot, mert tudja, hogy Isten az Ő bölcsességét nem erőszakkal, hanem szeretettel akarja diadalra vinni, és ezt a győzelmet csak a kereszt vereségében érheti el. Meghajlik az Atya akarata előtt. Kérhette volna halálának elengedését, de nem kérte. Kérhette volna, hogy a Föld édenkertté váljék, ahol többé senki sem éhezik, de nem tette. Ő, a szeretett Fiú, megszüntethette volna a szenvedést, és nem kellett volna alávetnie magát a gyötrelemnek, de nem kérte. Az Isten által teremtett való világot, amelyet az ember engedetlensége a bűn által megrontott, olyan valóságnak fogadta el, amilyen volt. Lehajtotta fejét, és elfogadta a kicsúfolást, megostorozást, keresztre feszítést. Így olvassuk a Filippi levélben: „Megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten fölmagasztalta és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek” (Fil 2,8-9). Vagyis föltámasztotta őt a halálból. Húsvét az Atyaisten válasza Krisztus önátadására.

A húsvét ígéret mindazoknak, akik Krisztus példáját követik.

A föltámadott Krisztusban az ember támad föl. Üdvösségünk titka abban a befogadásra kész magatartásban rejlik, amelyet Krisztus átélt, és amelyet mindannyian újra átélünk a Krisztus által hirdetett keresztség szentségében. Elmerülünk a halál vizében, és föltámadunk Krisztussal egy új életre! Ekkor valóban boldogsággá válik mindaz, amit Jézus boldognak mondott, bár mi nem értettük. E szavak: „boldogok a szegények”, „boldogok, akik sírnak”, „boldogok, akik éheznek”, „boldogok, akiket üldöznek”, káromkodásként hangzanának a szegények, éhezők, sírók, üldözöttek fülében, ha nem fejeznék ki Krisztus győzelmét az emberi valóság hiányosságai fölött. Jézus szavai minden szempontból esztelenségnek tűnnének, ha kimondásukkor nem lett volna tudatában az ember biztos fölszabadításának, aminek föltámadása a garanciája. De hogy szabadok legyünk, ahhoz előbb nekünk is meg kell halnunk saját magunk számára, és el kell kezdenünk Istennek élni. Ez az igazi húsvét, amikor „frigyre lép isteni és emberi, földi és mennyei” (Exultet). Akkor leszünk igazán boldogok, ha Krisztushoz hasonlóan bele tudunk simulni Isten akaratába alázatban, engedelmességben, őszinte önátadásban. Mert ugyan szép ez a világ, de Isten egy csodálatosabb és sokkal szebb országot készít az őt szeretőknek a feltámadás csodájában.

Krisztus sírja üres, Krisztus feltámadt, megdicsőülten él, és Atyja országába hazavár. Az idei húsvéton adjuk át egészen magunkat Neki.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden jóakaratú testvéremnek örömteli, kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket.

2014 húsvétján

+Jenő püspök

Magyar Kurír