KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Ki számít lelkileg egészségesnek? Melyek a lelki egészség megőrzésének legjobb módjai? Hogyan kapcsolódik a pszichológia egészséges emberképe a valláshoz, a hithez, az istenkapcsolathoz? Az Osztó-Pontok sorozat novemberi eseményén a résztvevők ezekre a kérdésekre keresték a választ.
Orosz Katalin 1973-ban, matematika–fizika szakon végzett. Később, harminchét éves korában végezte el a pszichológia szakot; egy új irányzattal, a transzperszonális pszichológiával kezdett foglalkozni. Munkája során a párkapcsolati és családi problémákban, pszichoszomatikus vagy lelki betegségek kezelésében épp úgy próbál segíteni, mint a pszichogén tünetek megoldásában, vagy különleges élmények – például spirituális válság, halálközeli élmény – feldolgozásában, esetleg a hitéletben felmerülő problémákban.
Fehérváry Jákó pannonhalmi bencés szerzetes jelenleg Budapesten él, a Szent Benedek Tanulmányi Ház házfőnöke, oktató a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
A szakpszichológus többek között arról beszélt, hogy életünk során különösen figyelnünk kell lelki egészségünk megőrzésére, melynek előfeltétele a tanulásra, a szeretetre és a szenvedés elviselésére való képességünk megőrzése, fejlesztése, kialakítása. Mint mondta, ezekben elsősorban a családnak, a családon belüli harmóniának és a közösségeknek van hatalmas szerepük, felelősségük.
Kiemelte, hogy már a születéskor érhetik a csecsemőt pozitív és negatív élmények, melyek későbbi lelki egészségére is kihathatnak. Mint mondta, az, hogy egy ideges, hideg anyai kéz éri a gyermeket, vagy egy szeretetet, melegséget sugárzó simogatást tapasztal, jel és emlék lehet az újszülött lelki életében. Nem véletlen, hogy a transzperszonális pszichológia követői hangsúlyozzák: a szülők már egészen korai életkorban segíthetnek gyermeküknek legelsősorban feldolgozni a megszületés élményeit. Az újszülöttek számára kiemelten fontos a testközelség és az érintés. A szakemberek bátorítják a szülőket, hogy hordozzák a kisbabát, tartsák ölben és ringassák, töltsenek naponta egy kis időt bőrkontaktusban, azaz a szülő fektesse a meztelen kisbabát saját fedetlen mellkasára. Tévhit, hogy a sok ölelgetés és érintés elkényezteti a csecsemőt! Ennek az ellenkezője igaz: megalapozza testi és lelki egészségét, erősíti a szülő-gyerek kapcsolatot, valamint rendkívüli gyógyító erővel bír.
Fehérváry Jákó egy nagyobb „család” – a bencés közösség tagja. Ott is fontos a lelki egészség, hiszen olyan társakkal kell együtt élni, akiket az ember nem maga választott, nem vér szerinti kapcsolat köti össze őket. A vezetőnek – amilyen Fehérváry Jákó házfőnök is – a közösségében békességet, mások elfogadását kell megtanulnia és megtanítania. Mint mondta, meg kellett élnie, hogy a közösség egyik tagja hetekig haragudott rá, de a bizalom – mint a családban is –, minden problémát, gondot legyőz. A bencés szerzetes beszélt a pap hívekkel szembeni felelősségéről is, hiszen Isten embere a világiak számára sok esetben „célszemély”. Különös figyelem irányul rájuk, szavaikra különösen figyelnek az emberek. Éppen ezért a vezetés, a kísérés rendkívüli szerepet kap a papok életében, amit ki-ki saját egyénisége szerint képes megtenni. Vannak, akik határozott módon tudják a híveket vezetni, mások erre nem képesek, ők más stratégiával vezetik a rájuk bízott kisebb-nagyobb közösségeket.
E szavakra reagálva jegyezte meg Orosz Katalin, hogy a szekták néha ezért tudnak sok embert megnyerni maguknak, hiszen látszólag minden kérdésre pontos választ, a szekta tagjainak „tökéletes” meghatározásokat adnak, ezzel mintegy felmentve a tagokat a saját felelősségük alól. Azt is érdekes volt hallani a pszichológustól, hogy a család, a közösség segítheti, de hatalmas erővel pusztíthatja is az emberek lelki egészségét, ha nem szeretetteljesen támogatja az egyént. Példaként említette, hogy a közösségben egy elejtett pletyka, egy rosszindulatú megjegyzés, a családban egy probléma nem megfelelő kezelése hatalmas károkat okozhat az emberek lelki egészségében, ami bizonyítottan a testi egészség állapotára is kihat.
Ugyancsak érdekes volt hallani a szaknyelvben csak projekcióként emlegetett jelenségről is. Erre példaként elhangzott, hogy a családban megtanult, megszokott viselkedés, gondolkodás nem feltétlenül alkalmazható, használható más környezetben. Sok szerelem, házasság azért kerül válságba, mert azt hisszük, a másik fél épp úgy gondolkodik, mint mi, ugyanazon szabályok, elvárások szerint nevelkedett, szocializálódott, mint mi. Orosz Katalin hangsúlyozta: a családban kialakult, a kisebb közösségekben megtanult feltételezéseket sokszor el kell tudni engednünk, hogy a magunk és környezetünk lelki egészsége megmaradjon vagy erősödjön.
Fotó: Merényi Zita
Bókay László/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria