Lengyel posztumusz kitüntetések magyar főpásztoroknak

Hazai – 2014. szeptember 18., csütörtök | 19:35

A lengyel köztársasági elnök többek közt négy katolikus főpap és Varga Béla atya érdemeit ismerte el a II. világháború idején hazánkba menekült lengyelek megsegítésében. A kitüntetéseket szeptember 18-án adta át Budapesten Roman Kowalski lengyel nagykövet.

Éppen 75 éve, 1939. szeptember 18-án nyitotta meg Magyarország határait a világháború lengyel menekültjei előtt. Az erről megemlékező nagykövetségi ünnepségen Roman Kowalsi emlékeztetett rá, hogy az embermentés egyedi élettörténetei mögött igazi hősök bújnak meg.

A lengyel nagykövet felhívta a figyelmet, hogy a katolicizmus kezdettől fogva alapvető szerepet játszott a magyar és lengyel nép barátságában, és a magyar egyház a II. világháború elején is nagy segítségére volt a lengyeleknek.

Csak a legkiválóbbak vállalták a kockázatát annak, hogy számkivetetteket mentsenek – hangsúlyozta a diplomata. Roman Kowalski elmondta, hogy a II. világháború idején Magyarország százezernyi lengyel menekült előtt nyitotta meg kapuit, akiket két totalitárius rendszer üldözött el hazájukból. A nagykövet minden akkori segítőnek, magyarok ezreinek köszönetet mondott.

Roman Kowalski ezt követően átadta a Bronisław Komorowski államfő által adományozott kitüntetéseket.

A Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje posztumusz kitüntetésben részesült Serédi Jusztinián és Lékai László bíboros. Mindkét kitüntetést Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása vette át. Angelo Rotta érsek, apostoli nuncius a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal posztumusz kitüntetést kapta. Az elismerést Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa vette át. A Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje posztumusz kitüntetésben Hanauer István Árpád váci püspök, Varga Béla katolikus pap és politikus, valamint Kudar Lajos alezredes részesült. Hanauer István Árpád elismerését Erdő Péter bíboros, Varga Béláét Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere, Kudar Lajosét egyik menye vette át.

Serédi Jusztinián életrajzaiban kevésszer kerül elő az az aspektus, hogy az embermentésben milyen központi szerepet játszott – fogalmazott Erdő Péter bíboros ünnepi beszédében. Serédi bíborosnak mindig volt szeme, hogy észrevegye az egyszerű, szükséget szenvedő embereket – tette hozzá.

Ugyancsak érzékeny volt a kisemberek problémáira Lékai László, akit a veszprémi püspök titkáraként Mindszenty Józseffel együtt vittek el a nyilasok Sopronkőhidára. Lékai püspöki titkárként Varga Bélát, a lengyelek mentésében is kulcsszerepet vállaló papból lett kisgazda politikust bújtatta. Erdő Péter szerint ezzel a cselekedettel mindenképpen püspöke, Czapik Gyula szándékát követte.

Hanauer Árpád vezetése idején a váci püspökség nagy számban állított ki keresztleveleket a Magyarországra menekült lengyel zsidóknak, egy idő után már a nagyszülők vallását is bizonyítva – emelte ki a bíboros. „Sötét időkben világosságot sugároztak” mindhárman – jellemezte Erdő Péter az embermentő magyar főpásztorokat.

Angelo Rotta mentő tevékenysége „egyetemes jellegű volt, nem korlátozódott egyetlen nemzetre, nyelvre vagy vallásra, és nem zárt ki senkit” – mondta az ünnepségen Alberto Bottari de Castello. A nuncius a Szentszék és Lengyelország közötti évszázados jó kapcsolat jeleként értelmezte egykori elődje kitüntetését.

Serédi Jusztinián, eredeti nevén Szapucsek György, 1884-ben született a Pozsony vármegyei Deákiban és 1945-ben hunyt el Esztergomban. Bencés szerzetes, érsek, bíboros, 1927 és 1945 között a magyar katolikus egyház vezetője, Isten Szolgája. Minden lehetőséget megragadva segítette a lengyel katolikus egyház által Magyarországra küldött papok letelepedését. Tevékenységüket anyagilag is támogatta. August Hlond lengyel prímással együtt ő építtette fel a kőbányai lengyel templomot. Neki is köszönhető, hogy a lengyel származású zsidó menekültek közül nagyon sokan a Dunakanyar különböző pontjain menedékre találhattak.

Lékai László (1910–1986) bíboros, prímás, esztergomi érsek 1976 és 1986 között vezette a magyar katolikus egyházat. A II. világháború alatt Czapik Gyula veszprémi püspök titkáraként sokat tett a lengyel menekültek Balaton környéki – különösen keszthelyi – elhelyezéséért. 1944 márciusában a Gestapo által üldözött Varga Béla plébánost Homokkomáromban bújtatta el.

Az olasz Angelo Rotta (1872–1965) érsek szentszéki diplomataként tevékenykedett. 1930–1947-ig, a kommunista vezetés általi kiutasításáig Budapesten töltött be apostoli nunciusi tisztséget. A II. világháború alatt a diplomáciai csatornákat is mozgósítva határozottan tiltakozott a zsidók üldözése és a deportálások ellen. Tevékenyen részt vett a zsidók megmentésében: több ezer véd- és útlevél kiállítása fűződik a nevéhez. Keresztségi igazolásokkal látta el a magyarok mellett a lengyel származású zsidókat is. Szerepet vállalt a lengyel menekültek szociális ellátásának megszervezésében. 1997-ben a Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta számára.

Hanauer István Árpád (1869–1942) 1919-től szolgált váci püspökként, s e tisztségében pótolhatatlan segítséget nyújtott a lengyel menekülteknek. Az általa vezetett egyházmegye támogatásával és védelme alatt vált lehetővé a híres váci zsidó árvaház megalapítása és működtetése, amelyhez anyagilag is hozzájárult.

Varga Béla (1903–1995) magyar katolikus pap, pápai prelátus, a Független Kisgazdapárt alapítója és politikusa, országgyűlési képviselő volt. Balatonboglári plébánosként elévülhetetlen érdemeket szerzett a lengyel menekültek segítésében. Az ő kezdeményezésére létesült az ottani lengyel gimnázium, ahol összesen közel hatszáz diák tanulhatott. A második világháború alatt ez volt az egyetlen ilyen jellegű lengyel intézmény a világon. A háború alatt mindvégig szoros kapcsolatot ápolt a Lengyel Menekülteket Védelmező Polgári Bizottmánnyal, valamint a lengyel ellenállási mozgalom irányítóival is, amelyen keresztül az emigráns lengyel kormány összeköttetésben állt Lengyelországgal. 1947-ben letartóztatása elől az Egyesült Államokba menekült, ahol a magyar emigráció vezetője lett.

Kudar Lajos (1895–1945) csendőr alezredes az 1940-es évek elején az Államvédelmi Központ parancsnokhelyettese volt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter bizalmi embereként tartották számon. Az Államvédelmi Központ munkatársaként feladata a német ügynökök felderítése volt. Az üldözött lengyelekről szerzett információkat továbbadta a lengyelek egyik legfőbb védelmezőjeként ismertté vált id. Antall József menekültügyi biztosnak. Civil ruhával és hamis okmányok kiállításával segítette a lengyel menekültek Franciaországba és a Közel-Keletre történő evakuálását. Neki köszönhető, hogy Edmund Fietz-Fietowicz, a lengyel ellenállási mozgalom budapesti vezetője fontos misszióval kétszer is kijutott Londonba az emigráns lengyel kormányhoz. 1945 februárjában a nyilasok elfogták, és átadták a németeknek, akik nem sokkal később agyonlőtték. Holtteste nem került elő. Közeli munkatársa, Varga Béla atya a II. háború egyik legnagyobb láthatatlan hősének nevezte őt.

Fotó: Thaler Tamás

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria