Szakmát adnak a madagaszkári nyomortelepek fiataljainak a szaléziak

Ilyen körülmények között még értékesebb az a lehetőség, amit a szaléziak a Notre Dame de Clairvaux nevű központban biztosítanak a madagaszkári fiataloknak.

Madagaszkár fővárosában, Antananarivóban sokak otthonában nincs elektromosság vagy folyóvíz. Egész családok élnek a külvárosok utcáin, amelyek csak homokos és agyagos földutakkal vannak összekötve, és ahová csupán terepjáróval lehet eljutni. Az emberek rögtönzött menedékekben tengetik életüket.

Clairvaux szalézi központja Antananarivótól mintegy 15 km-re található. Ez egy bentlakásos iskola, ahol több mint száz, 13–18 éves fiatalt fogadnak be, de a naponta bejáró diákok is sokan vannak, akik különböző tanfolyamokon vesznek részt.

Az egyik fiatal Heritiana, akit az apja még csecsemő korában elhagyott, így kénytelen volt az utcán tölteni a gyerekkorát. Ma szakmát tanul a szaléziaknak köszönhetően, és kőműves lesz. Házat akar építeni, ami neki még soha nem volt.

Haja, egy hétgyermekes család legidősebb fia, asztalosnak tanul.  Édesanyjuk meghalt. Ő is a nyomornegyed nincstelenségéből jött, és Clairvaux-ban otthonra talált: szeretetet kap, amit eddig nem volt alkalma megtapasztalni. Tavaly júliusig itt volt Charles is, aki megszökött otthonról, hogy elkerülje apja erőszakoskodását. Mostanra Charles már elvégezte a gépi forrasztói tanfolyamot, és gépeket ad el egy üzletben.

A Clairvaux Központban a szaléziak biztosítanak mindent a bentlakóknak: az élelmiszert (mindennap több mint ezer ingyenes ételadagot készítenek és szolgálnak fel), a ruházatot, az orvosi ellátást; megszervezik a képzéseket (az alacsonyabb osztályoktól kezdve egészen a szakmai képzésekig öt különböző területen) és a tanórán kívüli tevékenységeket.

Heritiana, Charles, Haja és még sokan mások maguk mögött hagyták drámai múltjukat az utcákon, a családon belüli erőszakot és a hajléktalanságot. Clairvaux-ban barátokra találtak, és pedagógusokra, akik gondoskodnak róluk, és kulcsot adnak nekik egy jobb jövőhöz, telve reménnyel.

Forrás és kép: szaleziak.hu

Magyar Kurír