Mária álma – A legszebb Szűz Mária-novellák

Kultúra – 2017. május 27., szombat | 18:00

A Szent István Társulat főszerkesztője, Kindelmann Győző által összeállított kötetben jelentette meg a magyar és a világirodalom legszebb Szűz Máriáról szóló novelláit. Az elbeszélések között vannak a bibliai időkben, a középkorban és a modern korban játszódó történetek is.

A címadó novellát Rubenescu Auguszta jegyzi. A jászol mellett a kisded Jézust boldogan „és félénk alázattal” szemlélő Mária nyugalma nem teljes, hajnali álmára gondol, melyben egy „vörös hajú, vadnézésű idegen” közli vele, hogy megszületett már isteni fia elárulója, iskarióti Júdás is. Hamarosan egy fiatal asszony keresi fel Máriát, és irgalmában reménykedve kéri őt, „aki anyja vagy a bűnösök Megváltójának”, hogy a kisded érintse meg sebhelyes arcú fia homlokát, megváltva ezzel őt. A nő Júdás anyja. Mária megrémül ettől, de a csecsemő Jézus, Aki Isten fia is egyúttal, teljesíti az anya kérését, mert irgalma mindenkire kiterjed, majdani elveszejtőjére is.

Agathe Christie Csillag Betlehem felett című elbeszélésében maga a bukott főangyal, Lucifer (fényhozó, hajnalcsillag) jelenik meg Mária előtt, vakító fényességgel, mintha az égből érkezett volna. Nevéhez méltóan (hazugság atyja, Jn 8,44) látomásokban tárja fel Mária előtt Jézus sorsát, úgy beállítva, mintha valóban gonosz életet élt volna, és végül kereszten végzi majd, két bűnözőtársával együtt. Emiatt hagyja el mindenki, még maga Isten is. Lucifer álnokságában arra akarja rávenni Máriát, hogy ölje meg a csecsemő Jézust, megmentve Izraelt attól a sok bűntől, amit elkövet majd. Ám a gonosz hatalma nagy ugyan, de a valóban Isten szeretetében élő és bízó emberrel szemben tehetetlen. Mária megrendül ugyan Lucifer szavaitól, de szemei előtt ismételten feltárulnak a látomások, így a jobb oldali kereszten haldokló férfi arca, aki szeretettel nézett Jézusra, mint aki bízik benne. A Getszemáni-kertben pedig Jézus arcán „a kimondhatatlan szomorúság mellett megértés és szeretet is látszott.” Mária tisztában van azzal, hogy egyszerű asszonyként nem értheti meg Isten magasságos tervét, de azt tudja: „Az Úr nekem adta ezt a gyermeket… Én nem vehetem el gyermekemtől az életét, mert azt ő Istentől kapta.”

Anatole France Boldogasszony zsonglőrje címmel egy középkori szegény vásári komédiás, Barnabás történetén keresztül mutatja be Mária Istentől kapott csodatevő erejét. Barnabás istenfélő ember volt, a Boldogságos Szűz igaz tisztelője. Egy idő után megcsömörlött a világi élettől, szerzetesnek állt. Tiszta szívű volt, lelkében felfelé törekedett, de tudatlansága miatt művelt szerzetestársai lenézték. Barnabást nem ez bántotta, hanem az, hogy semmit nem tudott felajánlani a Szent Szűznek, míg aztán gondolt egy merészet, és a templomban Mária oltára előtt mutatott be akrobatamutatványokat. Társai, attól tartva, hogy megháborodott, el akarták vinni onnan, de akkor meglátták, hogy „a Szent Szűz lelépeget az oltár fokain, és kék palástja szárnyával letörli zsonglőrje homlokáról a csepegő izzadságot.” Isten mindenkinek ad valamilyen talentumot, kinek kicsit, kinek nagyot, a lényeg, hogy amit kapunk, azt az ő dicsőségére kamatoztassuk.

Babits Mihály Karácsonyi Madonna című novellája a középkorban játszódik. A nép körében a tudós teológusok által is hirdetett történet, hogy karácsony éjszakáján a dómban Mária jár a templomban, egyedül, Jézussal a karjaiban. Artúr lovag elhatározza, hogy meglesi Máriát. Hiába a figyelmeztetés, hogy az életével játszik, nem érdekli. Megszállja őt a rossz lélek, s olyan területet lép át, amely éles határvonal Teremtő és a teremtény között. A csodák Istentől származnak, a döntés kizárólag az Ő joga, hogy ezt mikor láthatja az ember. Az alkotó megkapja a kegyelmet, hogy mindezt leírhatja, „Mária, Istennek anyja, karján tartja fiát… az isteni gyermek fényes arca mosolyog. Már halkan, halkan előbbre száll.” A templomba erőszakkal behatoló Artúr lovag azonban szörnyethal önkényes, lázadó tette ellen.

Tóth Béla A Boldogasszony dervise című elbeszélése 1620-ban játszódik, Jászberény városában. A plébános még világiként sokáig élt boldog házasságban, feleségétől egy fia is született. Az asszony halála után lett barát, majd római katolikus pap. A református lelkész lánya és a plébános fia egymásba szerettek, s ezt a szülők vallási ellentétek miatt tragédiaként fogták fel. Miközben mindketten Krisztus szeretetét és irgalmát hirdették, ők maguk messze távolodtak ettől. A novella a „Szél ott fúj, ahol akar” igazságát sugallja, és azt, hogy Isten előtt minden őszinte kérés kedves, függetlenül a fohászkodó vallási hovatartozásától. Itt egy táncoló dervis az, aki könyörög „Mirjam”-hoz, hogy az áldott állapotban lévő feleség gyógyuljon meg, hozza világra gyermekét, és szülessen meg a béke a két apa között.

Ismert a mondás, hogy zuhanórepülőben nincs ateista. Gárdonyi Géza Tengeren járók csillaga című kis írását elolvasva kiegészíthetjük ezt azzal, hogy viharba került hajón sincs ateista. Amikor az elemek már harmadik napja tomboltak, a már csak nevükben keresztény hajósoknak eszükbe jutott, hogy „ha van valaki, aki ebben az emberirtó veszedelemben segíthet, akkor az az elfelejtett, szívből kivetett Mária!” Sorra hangzanak el a fogadalmak, lemondanak italról, vagyonról, szeretőről, az elbeszélő a dohányzásról. „A vihar lassankint megenyhült, elcsendesedett. Mink is megmaradtunk…”

A kötet különböző világnézetű írói számára egy dolog bizonyos, hogy Szűz Mária az Úr különleges kegyelméből csodatevő erővel rendelkezik, számtalanszor tud nekünk segíteni, kerüljünk bármilyen kilátástalan helyzetbe is, ha valóban őszinte hittel kérjük közbenjárását Istennél.

Kindelmann Győző (szerk.), Mária álma – A legszebb Szűz Mária-novellák, Szent István Társulat, 2017. 

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria