Megemlékezés a II. világháború áldozatairól Székesfehérváron

„A mártíroknak van neve”

1945. március 22-én szovjet katonák oltották ki Bergendy János püspöki irodaigazgató életét a püspöki palotában. Az „Apor Vilmos-i sorsú pap” halálának hetvenedik évfordulója alkalmából emlékezett meg a székesfehérvári püspökség a II. világháború mártírjairól. „Emlékezni és imádkozni jöttünk össze, hogy megőrizzük emlékét a háború áldozatainak. A hetven éve történt események nemcsak múltunkat határozták meg, hanem jelenünkre is hatással vannak” – mondta Ugrits Tamás püspöki irodaigazgató, aki Spányi Antal megyéspüspök távollétében az egyházmegye nevében köszöntötte az emlékezőket. Mózessy Gergely gyűjteményigazgató, püspöki levéltáros a mártírokért mondott szentmise előtt visszatekintett a háború poklát átélt fehérvári civil lakosság szenvedéseire és az egyházmegye papi áldozataira.

Szimbolikus Bergendy János halála a hozzá kötődő, embertelen elhallgattatás miatt is. Mint Németh László pápai káplán visszaemlékezésében olvashatjuk: „…egy százados […] megparancsolta, hogy a holttestet a kertben azonnal és feltűnés nélkül el kell hantolni, a palotát pedig minden lakónak el kell hagynia. Az orosz városparancsnok közbelépése sem használt, csupán attól állottak el, hogy minden szertartás nélkül a kertben kelljen elföldelni a vértanú pap holttestét. A paptestvérek, akik a hírre hamarosan összefutottak, hordágyra fektették […] és átszállították a bazilika sekrestyéjébe.” Azért oda, mert az altemplom bejáratát törmelék tette hozzáférhetetlenné. A sekrestyéből a csigalépcsőn vonszolta le négy teológus a korpulens testalkatú pap maradványait az altemplomba, ahol eltemették az első üres kriptafülkébe.

Szimbolikus Bergendy János halála temetésének helye miatt is. Ez az első fülke az volt, amely a következő fehérvári püspök számára volt fenntartva. A nyilas fogságból hazatérő Shvoy Lajos egészen megrendült, amikor ezzel szembesült: úgy érezte, papja szinte helyette halt meg – emlékeztetett az előadó. – Tizenhét évvel később, 1962 áprilisában saját költségén exhumáltatta, és az altemplom más pontján, nagy kanonokok közé temettette el Bergendy Jánost.

Szimbolikus ez a halál – mondta Mózessy Gergely gyűjteményigazgató – az egyházi emlékezet tekintetében is, mely egyben saját feladatainkra is figyelmeztet. A történész-levéltáros még számos, publikációiban is megírt áldozat történetét ismertette, akiknek emlékét az írások nem engedték feledtetni, „okulásul a jövőnek, megakadályozva a szenvedés elhallgatásának hazugságát és a felejtést” – emelte ki az előadó.

Ugrits Tamás irodaigazgató szentbeszédében az embertelenség és gyűlölet ártatlan áldozatairól beszélt, akiknek neve jórészt ma is ismert, megmaradt az emberek emlékezetében. „Azokra, akik elvették életüket, nem emlékezik senki, legtöbben eltűntek nyomtalanul, a történelem nem őrzi nevüket” – mondta Ugrits Tamás. Elődjére, a mártír irodaigazgatóra mint példaképre tekintett vissza, aki hű maradt a nehézségekben is, a helyén maradt, mert tudta, hogy az élet Isten kegyelméből fakad. „Mi is tartsunk ki abban az életállapotban, amiben vagyunk, az egyházhoz való hűségünkben. Krisztus ismeri a mi gyengeségeinket is, betegségeinket, vállalja minden fájdalmunkat, velünk együtt hordozza keresztünket” – mondta, majd hozzátette: Hetven évvel ezelőtt elődeink, akik azt sem tudták, megérik-e a holnapot, Krisztusra bízták életüket. Ez legyen útmutatás számunkra, bízzuk Isten szeretetére a hősöket és azokat is, akik kioltották életüket. Mert aki Krisztusra épít, annak el kell fogadnia tanítását: „Imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak benneteket.” Mi nem adhatunk nekik feloldozást, de imában megbékülhetünk ellenségeinkkel – zárta beszédét az irodaigazgató.

A szentmise után a bazilika altemplomában folytatódott az imádságos megemlékezés Bergendy János sírjánál. Ugrits Tamás elhelyezte az emlékezés koszorúját, a hívek tiszteletük jeléül gyertyákat gyújtottak.

A megemlékezésen elhangzott előadás teljes szövege elérhető a Székesfehérvári Egyházmegye honlapján.

Fotó: Székesfehérvári Egyházmegye; Nemzeti Audiovizális Archívum

Magyar Kurír