Megmosta lábukat... – VIDEÓVAL

Nagycsütörtök az egri bazilikában

Hazai – 2014. április 18., péntek | 15:51

A húsvéti szent háromnap a nagycsütörtök esti szentmisével vette kezdetét, amelyen az utolsó vacsora emlékét és a lábmosás eseményét idézték fel az egri bazilikában - tudósít az Egri Főegyházmegye.

A szentmise kezdetén, amelynek Ternyák Csaba érsek volt a főcelebránsa, felcsendült a Glória, megszólaltak a harangok és a csengők, hogy aztán elnémuljanak egészen a vigília szertartásig.

Az utolsó vacsora termében, amelyet cönákulumnak is neveznek, ezen az estén alapította meg a mi Urunk, Jézus Krisztus a papságot és az Eucharisztiát – fogalmazta meg Ternyák érsek a szentbeszéd kezdetén. Ez a két szentség szorosan összekapcsolódik, az egyik nem képzelhető el a másik nélkül.

Antióchiai Szent Ignác mondását tovább gondolva: ahol a püspök ott az egyház, mondhatjuk azt is, ahol a pap ott az Eucharisztia, és ahol Eucharisztia van, ott pap is van. Ezért alapította együtt, és ezért emlékezünk ma erre a két szentségre.

Délelőtt a papságról elmélkedtünk, most pedig az Eucharisztia és a lábmosás a legfontosabb papi feladatokra emlékeztet bennünket. A pap Isten szolgája, aki bemutatja az eucharisztikus szolgálatot, de hívei közt is úgy van, mint aki szolgál – emelte ki a főpásztor.

Jézus Krisztusban Isten leszállt közénk. Megmosta lábunkat, hogy tisztán ülhessünk asztalához. Szent Pál írja: Krisztus kiüresítette önmagát, szolgai alakot öltött, hasonló lett hozzánk. Krisztus alázatos tettének mozgatórugója a szeretet volt, Isten legvégsőkig tartó szeretete az ember iránt. Levetette isteni öltözetét és a szolga ruháját vette magára. Megmossa lábunkat, hogy isteni lakomájához járuljunk, szolgál és tisztává tesz bennünket.

Isten tetteivel győz meg bennünket, hogy nem egy távoli lény, akit nem érdekel az ember. Isten tesz méltóvá bennünket az ő szeretetére.

„Tiszták vagytok, de nem mindnyájan” – hangzott el az evangéliumban. Létezik a visszautasítás sötét misztériuma, amely Júdás történetével válik jelenvalóvá - állapította meg az érsek. Amikor a szeretet nem ismer határokat, az emberi gonoszság akkor süllyed a legmélyebbre. Az Úr óvjon bennünket attól a magatartástól, amely korlátot szab szeretetének. Engedjük megmosni lábunkat.

Péter először hiúságból nem engedte a lábmosást, de akarta a közösséget Krisztussal. Nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Meg kell tanulnunk az alázatosságot és a jóság bátorságát, hogy fáradhatatlanul szolgáljuk egymást – fogalmazta meg a főpásztor szentbeszédében, amelyet így zárt: ma vízzel mossa lábunkat, holnap vérével mossa, hogy méltók legyünk örök országára.

Ezt követően került sor a lábmosás szertartására, amikor 12 kiválasztott férfi lábát jelképesen megmosta a főpásztor, felelevenítve ezzel az utolsó vacsora termében történteket.

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria