1765-ben Lázár János erzsébetvárosi örmény katolikus kereskedő a maga és fia, Lukács gyógyulásáért hálából Homoródfürdőn egy kis kápolnát építtetett Keresztelő Szent János születésének tiszteletére. Fenntartására Léstyán Mózes jezsuita húsz forintot adományozott. Belső berendezését és kegytárgyait 1766-ban vették leltárba. Napjainkban emléktáblán olvasható az adományozás, a kápolna tornácán Nepomuki Szent János fából készült szobra látható. A helybéli hívek pedig oda járnak szentmisére. A búcsúra és jubileumra készülve kívül-belül felújították az épületet, új padok is készültek. Szombatra búcsúágakkal ékesítették a bejáratot.
Az ünnep szónoka, Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes-plébános a homoródi jó borvíz forrásánál minden kegyelem forrásának előhírnöke, Keresztelő János születésének ünnepén elsőként a jó Istennek adott hálát azért a nagy kegyért, hogy a kápolna nemcsak belsőleg újult meg az alkalomra, de külsőleg is ünneplőbe, új köntösbe öltözhetett. Szólt a köszönet Major Sándornak, az anyaegyházközség, Kápolnásfalu plébánosának, valamint mindazoknak, akik akár lelkileg, erkölcsileg, akár fizikailag és anyagilag segítették e szent hajlék megújulását és megerősítését. Majd a Mindenható áldását kérték a templomra és a jótevőkre. Ünnepi beszédében a főesperes ugyanazt kérte, amit a Jordán partján egykor Keresztelő Szent János: a bűnbánatot. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, ne szennyezzük éltető vizeinket, és tisztítsuk meg lelkünket, környezetünket a szennytől. Az anyaegyházközség plébánosa elsősorban Istennek mondott köszönetet, amiért méltó szent hajlékban ülhették a jubileumot.
Fotó: Rómkat.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria