Ökumenikus istentiszteletet tartottak Szepsiben a Vox Columbellae vegyeskar jubileumi ünnepén

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A jubileumi ünnepségen jelen volt Szesztay Ádám kassai főkonzul, Zachariaš István, Kassa megye alelnöke, Borovský Slavomír, Szepsi város polgármestere, Bartal Károly Tamás nyugalmazott jászóvári apát, a helyi iskolák igazgatói, valamint a társadalmi élet és önkormányzat képviselői.

Az ünnepi igehirdetést Molnár Árpád, a helyi református gyülekezet nemrég beiktatott lelkipásztora tartotta, aki a jelenlevők meglepetésére és örömére Szűz Máriának a Szentlélek által kapott küldetése kapcsán az igehallgatói szolgálat és küldetéstudat között vont párhuzamot.

Az egybegyűltek kérését Vakles Attila szesztai görögkatolikus parókus, esperes tolmácsolta.

A szertartás végén az egyházközség szlovák hívei nevében a Živena asszonykórus küldöttsége énekelte el az ünnepi jókívánságot, majd Havasi József, a Csermely Kórus karnagya köszöntötte és méltatta a vegyeskart.

Mindazok nevében, akik szeretik és értékelik a jubiláló Vox Columbellae zenei teljesítményét, szívből köszöntjük a lassan immár tinédzserré váló „Kisgalambokat” – fogalmazott. – Köszönjük, hogy tíz évvel ezelőtt volt bátorságuk megmaradni a szakralitás ölelésében. Köszönjük, hogy a galambfészket nem hagyták üresen. Köszönjük, hogy tudatosan felvállalták az ősi hovatartozást és arról soha le nem mondtak. Köszönünk minden művészien előadott éneket, dalt és nótát. Köszönjük a dalba és dallá énekelt költői üzenetet, az 1956-ban hősi halált halt Gérecz Attila üzenetét.

Havasi József felidézett egy törénetet a költőről: amikor 1954-ben megszökött a váci fegyházból, a Duna-parton egy rendőr elfoghatta volna, de futni hagyta. Ezt a feszült pillanatot Gérecz Attila így örökítette meg: „Csak álltunk némán, a rendőr meg én, mint két pisztolyként egymásra fogott magyar.”

Ennél pontosabban és drámaibban aligha lehetne megfogalmazni 1956 és kisebbségi létünk sok más hasonló helyzetét – fogalmazott a karnagy. – Mivel meggyőződésünk, hogy minden várva várt, óhajtott és kívánt egységünk és összetartozásunk globálisan, a nemzeten belül és a térség sorstársországaival csak úgy jöhet létre, ha tudatosan Istenbe és egymásba kapaszkodunk, ezért csak kívánni és kérni tudjuk annak mihamarabbi felismerését, hogy egyedül az élő hitre épülő tudás, bátorság és becsület az, ami eredményt hozhat Európa és benne térségünk minden népének.

Forrás és fotó: Romkat.sk

Magyar Kurír