Parolin bíboros Ferenc pápa latin-amerikai útjáról

Ferenc pápa a reménység kontinensén felhívást intéz Latin-Amerika ragyogó természeti környezete megőrzésére, a béke és a társadalmi igazságosság előmozdítására, minden ember, különösen a szegények jogainak biztosítására, minden ember egyéni méltóságának tiszteletére, minden ország kulturális sajátosságának, identitásának tiszteletben tartására, ellentétben a minden sajátosságot eltörlő globalizációval. Parolin bíboros szerint ezek lesznek Ferenc pápa július 5-én kezdődő apostoli látogatásának főbb témái.

Ferenc pápa tavaly december 12-én, a Guadalupei Szűzanya ünnepén II. János Pált idézve nevezte Latin-Amerikát a reménység kontinensének. Mert a pápa szerint „itt a fejlődés új modelljei alakulnak ki, amelyek összekapcsolják a keresztény hagyományt a polgári haladással, az igazságosságot és méltányosságot a kiengesztelődéssel, a tudományos és technikai fejlődést az emberi bölcsességgel, a termékeny szenvedést a reménykedő örömmel”. Parolin bíboros szerint, aki apostoli nuncius volt Venezuelában, ezekkel a szavakkal lehet vázolni Latin-Amerika, és benne a három meglátogatandó ország arculatának főbb vonásait.

A bíboros kitért a földrész felgyorsult fejlődésére: a mélyszegénység és a nyomor felszámolása elkezdődött, az urbanizáció megapoliszokat hozott létre. Utalt a globalizáció itt is megnyilatkozó hatásaira, többek között a terjedő szekularizációra, bár ez itt nem olyan intenzív, mint az úgynevezett nyugati világban. Az elmúlt évtizedekben a latin-amerikai egyház (a CELAM – Latin-amerikai Püspöki Tanács – összejövetelein) a lelkipásztori megtérés útját választotta: missziós egyház akar lenni, minden tagjának missziós elkötelezettségét sürgeti, és így példamutató lehet a világegyház többi része számára. Latin-Amerika politikai szempontból is olyan laboratóriumhoz hasonlítható, ahol a részesedési és képviseleti rendszer új modelljeit kísérletezik ki: hangot adnak a népnek, amelyet eddig nem igen hallgattak meg. Keresik a demokrácia sajátos útjait, számolva az egyes országok sajátosságaival. Tehát olyan pluralizmus felé tartanak, melyben mindenki részvételét összekapcsolják az alapvető emberi szabadságjogokkal.

Az államtitkár ezután megállapította, hogy az egyház Latin-Amerikában prófétai szerepet tölt be a „kolonizáló ideológiákkal”, tehát azzal a tendenciával szemben, amely ellenkezik az itt élők hagyományával és ethoszával, sőt sokszor kifejezetten annak felforgatására törekszik, különösen is a család és az életvédelem területén. Parolin bíboros ezután sorra vette a meglátogatandó országokat.

Ecuador: itt a család és az élet védelme különösen fontos. Az ország püspökei 2014-ben pásztorlevelet bocsátottak ki az egyház szerepéről, megjelölve az egészséges laicitás útját. Az egyház „csak azt a lehetőséget kéri, hogy gyakorolhassa saját küldetését, hogy hozzájárulhasson a demokrácia kialakításához, minden emberi személy, különösen is a leginkább sebezhető csoportok jogainak előmozdításához”.

Bolívia: A pápát Evo Morales elnök fogadja, akivel megosztja a szegények felkarolása és a teremtett világ védelme gondját. Ez utóbbiról, a környezetvédelemről Ferenc pápa új enciklikájában értekezett. Felhívást intéz ahhoz a világhoz, amely a pénz uralma alatt áll, a társadalmi igazságosság biztosításáért, minden emberi személy, különösen is a szegények jogainak védelméért.

Paraguay: Az ország püspökei három évet a család evangelizálásának szenteltek a katekézis és a misszió útján. Paraguay a világ egyik „legfiatalabb” országa: sok a népes család. Súlyos probléma a munkanélküliség, amely aláássa a család szilárdságát és normális életét. Ferenc pápa, aki zarándokként érkezik Paraguayba, különösen a szenvedő családokhoz társul, hogy bizalmat ébresszen a továbbhaladáshoz, hangoztatta a Vatikáni Televíziós Központnak adott interjújában Pietro Parolin bíboros államtitkár.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír