Pécsen tartották a pálos települések találkozóját

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A közös múlt megismerése és ápolása, valamint a kapcsolatok mélyítése és közös célkitűzések megfogalmazása céljából a pálos rend és a „pálos települések” polgármesterei 2010-ben hagyományteremtő jelleggel indították el a kezdeményezést, melynek minden évben más település ad otthont.

Az idei találkozó több szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírt, hiszen a pálos települések találkozójának első alkalommal volt város a helyszíne, ráadásul olyan város, amely megyeszékhely és püspöki székhely is. Emelte az alkalom jelentőségét az a tény is, hogy Pécsen található a Pálos Rend Magyarországi Tartományának központja, természeti környezetében pedig a rend történetének kezdetére visszanyúló Jakab-hegyi pálos kolostor romjai, ahol Bertalan pécsi püspök idején, a 13. század első felében már remeték éltek.

Az ország huszonhét települése több mint száz fővel képviseltette magát a pécsi találkozón, melyet hagyományosan szentmise nyitott meg a pálos templomban. A Zsolnay Kulturális Negyedben és Pécs belvárosában kulturális programok gazdagították az eseményt. Ünnepi beszédet mondott a házigazda település, Pécs polgármestere, Páva Zsolt; Udvardy György pécsi megyéspüspök és Csóka János pálos tartományfőnök.

Páva Zsolt pécsi polgármester a találkozók vándorzászlójának átadásával adta tovább a rendezés feladatának stafétáját a következő évi találkozó megszervezését vállaló település, a Somogy megyei Iharos polgármesterének, Horváth Győzőnek.

A találkozó megvalósítását széles körű pécsi összefogás segítette, melyben a főszervező Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a vele szorosan együttműködő Magyar Pálos Rend Tartományfőnöki Hivatala mellett részt vett, illetve az eseményt támogatta a Pécsi Egyházmegye, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Mecsekerdő Zrt., a Zsolnay Kulturális Negyed, a Tüke Busz Zrt., a Teleky cégcsoport és a Szent György Fogadó.

A Magyar Pálos Rend és Pécs városának története immár nyolcszáz évre visszanyúlóan fonódik össze. Bertalan pécsi püspök 1225 körül telepítette közösségbe a Jakab-hegyen a Mecsekben élő remetéket, akik a pálos szerzetesrendet a 13. század közepén megszervező esztergomi Boldog Özséb biztatására csatlakoztak Remete Szent Pál Pilisben élő követőihez, a pálosokhoz. A törökvész idején a pálos remetéknek el kellett menekülniük a Jakab-hegyről, de a törökök kiűzése után azonnal, már 1686-ban visszatelepültek Pécsre. 1741 és 1756 között építették fel a mai Lyceum templomot és a mellette álló kolostort, ahol jelenleg a Széchenyi Gimnázium működik.

1786-ban II. József császár feloszlatta a rendet, így a pálosoknak el kellett hagyniuk az éppen csak felépült templomukat és kolostorukat. Közel százötven éven keresztül, 1934-ig kellett várni arra, hogy Magyarországra és így Pécsre is visszatérhessen a pálos rend. Ekkor kezdték felépíteni a Mecsek oldalában az új templomot és kolostort.

1950-ben ismét betiltották a rendet; ezt követően csak majdnem negyven évvel később, 1989-ben indulhatott el újra. Ennek az újrakezdésnek – mint minden alkalommal – az egyik természetes állomása ekkor is Pécs volt, az a város, amely megkülönböztetett helyet tölt be a Magyar Pálos Rend életében.

Pécs városa és egyházmegyéje minden csapás után visszahívta és letelepítette a pálos szerzeteseket; a város vezetése és polgárai, a különböző hivatalok és szervezetek a mai napig megbecsüléssel, jó szándékkal fordulnak a pálosok felé. Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Pálos Rend azon kevés Magyarországon működő szerzetesrend közé tartozik, melynek nem a fővárosban van a központja, hanem Pécsen.

Forrás és fotó: Magyar Pálos Rend

Magyar Kurír