A Vas megyei Rábagyarmat község első írásos említése 1157-ből származik. Ekkor már körülbelül hatvan éve állt román kori temploma, mely valószínűleg Szent László vagy Könyves Kálmán idején épült, és Szent Lambertről nevezték el, akinek kultuszát a Szentgotthárdra betelepített cisztercita szerzetesek honosították meg a környéken.
Lambert a németalföldi Maastricht városának püspöke volt, aki 636-ban született gazdag családban, és Liège melletti házában szenvedett vértanúságot, valószínűleg 705. szeptember 17-én, ezért emléknapját is ezen az őszi napon ünneplik.
A Lambert-kultusz székhelye jelenleg a belgiumi Liège, középkori magyarországi központja pedig Somlóvásárhelyen volt, de ez időközben megszűnt, így ma Rábagyarmaton van az egyetlen róla elnevezett templom az országban.
A rábagyarmati templomot az 1770-es években építették újjá, mai formáját azonban csak 1947 után nyerte el, amikor a jelenlegi főhajó elkészült. Ezt Jézus Szíve ünnepén, júniusban szentelték fel, innen származik a község másik búcsúja. A főbúcsú azonban a szeptember 17-ét követő vasárnapon tartott Lambert-búcsú. A püspök emlékét őrzi a faluból elszármazott költőnek, későbbi pécsi plébánosnak, Kocsis Lászlónak Szent Lambert volt a védőszentünk című verse, egy régi kántorkönyvben fennmaradt Szent Lambert püspökrül… kezdetű írás, valamint a település zöld-ezüst, 1997-ben felavatott címerében látható püspöksüveg és a plébánia régi és mostani pecsétje. A bérmálkozók között is gyakran akad, aki a Lambert nevet választja.
Fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Szombathelyi Egyházmegye/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria