Törökország szentszéki nagykövete sajtótájékoztatót tartott a pápai útról

A török–szentszéki kapcsolatokról szólva a nagykövet felidézte, hogy XXIII. János pápa időszakára tehető az Oszmán Birodalom feloszlása utáni diplomáciai kapcsolatok kezdete. Korábban azonban  a régmúltban gyökerező kapcsolatok álltak fenn a pápasággal – számos kulturális és gazdasági szál fűzte össze őket. 1955-ben, XII. Piusz pápánál járt először török miniszterelnök a Vatikánban.  Az 1958-ban pápává választott Angelo Roncalli, XXIII. János szívéhez közel állt a török nép, ugyanis 1934-től tíz éven át Görögország és Törökország apostoli nunciusa volt. 1959-ben járt először vatikáni látogatáson török államfő. A ’60-as évektől fejlődni kezdtek a kapcsolatok: VI. Pál 1967-ben, II. János Pál 1979-ben, XVI. Benedek 2006-ban járt Törökországban.

A november végi pápai út kapcsán a nagykövet elmondta, hogy az még jobban ráirányítja majd a régió problémáira a nemzetközi közösség figyelmét, amire nagy szükség van. „Az ENSZ-nek konkrét lépéseket kellene tennie a közel-keleti helyzet megoldására” – fogalmazott. A látogatásról szólva a két államot tekintve közös nevezőként említette az emberi személy központi szerepét, amely jelentős eleme a török külpolitikának, ahogy a pápaság számára is kiemelkedő fontosságú.

A nagykövet továbbá rámutatott, hogy a török vallásügyi hivatal (Diyanet) többször határozottan elítélte az Iszlám Államot, ahogy a helyi muzulmán vallási vezetők is. A török kormányképviselők terrorista szervezetnek nevezik, és kerülik az Iszlám Állam kifejezést azért is, mert az nem tekinthető államnak a nemzetközi kritériumok szerint.

Újságírói kérdésekre válaszolva Törökország szentszéki nagykövete XVI. Benedek regensburgi beszéde kapcsán rámutatott, hogy ma már senki sem emlékszik arra országában. A kapcsolatok nem sérültek, sőt javulnak XVI. Benedek törökországi látogatása óta.

A halki ortodox teológiai szeminárium újranyitása kérdését illetően az ortodox patriarchátus és a török kormány viszonyáról szólva kiemelte: „Ferenc pápa látogatását nem lehet összekapcsolni ezzel a folyamatban levő üggyel, nem lehet tudni, hogy mikor fog rendeződni.” Az intézményt, amelyben több mint száz éven keresztül az ortodox egyház legmagasabb szintű vezetőit képezték, 1971-ben zárta be a török kormány.

Ahhoz kapcsolódóan, hogy török fiatalok is csatlakoznak a dzsihadisták oldalán a közel-keleti harcokhoz a nagykövet hangsúlyozta: „Számuk nem magasabb, mint más európai országokban. Ez annak is köszönhető, hogy a török vallásügyi hivatal alapos képzést biztosít a fiatalok számára. A szélsőségesek elsősorban a világról korlátozott tudással rendelkező fiatalokat találják meg a közösségi médiaoldalakon keresztül.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Diyanetvakfi.org.tr

Magyar Kurír