Újra megáldották a felújított nagyszebeni ferences templomot

Külhoni – 2016. június 24., péntek | 15:29

Június 13-án, Páduai Szent Antal napján Jakubinyi György érsek újra megáldotta a felújított ferences templomot.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Raicea Oscar főesperes-plébános Páduai Szent Antal napján több mint kétszázötven hívő jelenlétében köszöntötte a főpásztort, majd elmondta: „Nem véletlenül választottuk ezt a napot a zárdatemplom újraszentelésére, hiszen 1716-ban, 175 év után e napon került vissza jogos tulajdonosához. A ferences szerzetesek annyira rendbe hozták, hogy június 13-án, Páduai Szent Antal napján P. Antonius Schirmer, az osztrák tábornok, a gubernátor és sok katolikus tisztviselő jelenlétében újrabenedikálta, és bemutatta benne a legszentebb áldozatot.”

Többéves munka után nemrég befejeződött a templom felújítása. Az ünnepi szentmise keretében Jakubinyi György érsek áldotta meg a templom belső és külső falait.

A felújítási munkálatok során a szentélyben késő gótikus falképet tártak fel, mely a secco technikával a 15. század második felében, legkésőbb a 16. század elején készült. A falfestmény renoválását Kiss Lóránd restaurátor vezette, aki elmondta, hogy a szentély felső regiszterében balról jobbra haladva a Szent Ákos által vezetett tízezer vértanú katona kivégzésének jelenete látható Örményországban, az Ararát hegyen, akiket Hadrianus császár keresztre feszíttetett kereszténységük miatt. A freskón Szent Miklós püspök és Szent Bálint alakja is felismerhető.

A következő regiszterben Szent Orsolya és a tizenegyezer szűz vértanúsága látható. Szent Orsolya zarándokútja során először a szüzeket térítette keresztény hitre, majd másokat is. Rómából visszatérve hajóra szálltak, s megálltak Köln városában, amit a hunoktól már körülzárva találtak. A barbárok rájuk rontottak, és legyilkolták őket. 

Egy másik részen, a falfestmény jobb oldalán a Szentháromság ábrázolása ismerhető fel töredékesen: a központi emberalak az Atya, kezében tartja a Szentlelket jelképező galambot, mely egy kereszttel ellátott gömbön helyezkedik el. Jézus ábrázolása igencsak halványan látható, a négy sarokban a fájdalmas Jézust megkínzó eszközöket mutatják be az angyalok.

A több mint öt évszázados festmény alsó felében a keresztre feszítés jelenete látható, mellette a restaurátorok szerint egy „apostolgaléria” van elrejtve, amelyen azonban nem lehet kivenni az ábrázolt alakokat.

A falképen Szent Lőrinc vértanú és Szent András apostol ábrázolása is megtalálható.

Az ünnepi szentmisén a plébánia Misericordia gyermek- és ifjúsági kórusa énekelt. A szentmise végén megáldották a hívek által hozott liliomokat, valamint a jelen levő gyermekeket is. 

A 15. században érkezett Nagyszebenbe néhány klarissza, akik egy kisebb kolostort és egy gótikus templomot építettek a városban. Egy évszázaddal később, az 1543-ban végbement reformáció után Nagyszeben lakosságának többsége áttért az evangélikus hittre. Az apácákat elüldözték a városból, és a templomot magtárnak használták. A 18. században az osztrák hadsereggel együtt érkeztek a városba tábori lelkészek. A ferences rendi szerzetesek megkapták a templomot és a hozzá tartozó kolostort, melyet a kornak megfelelően barokk stílusban újítottak fel. A kommunizmus idején a szerzeteseket letartóztatták és a templomot bezárták.

Forrás, fotó és videó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria