Ukrán válság: egyre feszültebb a helyzet a keresztény egyházak között

Kitekintő – 2014. augusztus 22., péntek | 12:05

Kirill moszkvai pátriárka állítólag azzal vádolt meg egy görögkatolikus katonai lelkészt, hogy részt vett egy ortodox pap ellen irányuló támadásban. A Vatikáni Rádió francia nyelvű adása megpróbálta kideríteni, mi állhat a vallásközi viszály hátterében.


A RISU (Religious Information Service of Ukraine) portál írása szerint a Vatikáni Rádió által említett eset Szlavjanszkban történt – egy Kirill pátriárkának tulajdonított levél tesz róla említést. Eszerint 2014. július 17-én fegyveresek törtek be liturgia közben a Feltámadás templomába, és megfenyegették Vitalij Veszelij papot. A fegyveres csapatot állítólag egy görögkatolikus katonai lelkész vezette, aki kijelentette: Ukrajna nem tartozik  a Moszkvai Patriarchátushoz.

A nagy vihart kavaró levél augusztus 15-én este került fel az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusa külkapcsolati osztályának weboldalára. A megszólítás szerint Kirill pátriárka írta Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkának. A levél másnap reggelre eltűnt az oldalról, ám addigra sokakhoz eljutott a tartalma; nem tudni, miért távolították el az írást, illetve hogy valóban elküldték-e Bartholomaiosz pátriárkának.

A levél tételesen felsorol minden erőszakos támadást, amely ukrajnai ortodox papokat ért az utóbbi hónapok során – és a görögkatolikus egyházat, valamint a Kijevi Patriarchátust teszi felelőssé érte. Elhangzik az a vád is, hogy a Majdanon a görögkatolikusok nyíltan felszólaltak az ortodox egyház ellen. Az ukrán ortodox egyház saját magát politikailag semlegesnek tartja, és próbálnak kitartani a pasztorációban, a nyájukkal maradnak; sok esetben a templomok, kolostorok nyújtanak menedéket a polgári lakosságnak – áll a levélben.

Kirill pátriárka vádjait sokan azért találják meglepőnek, mert az ukrán hadsereg nem felekezeti alapon szerveződik. A különböző felekezetek lelkészei, akik a polgárháborús műveleti területen szolgálnak, az ukrán védelmi minisztérium szabályainak megfelelően tevékenykednek. Ezeket a szabályokat egy olyan vallásközi pasztorális tanács fogalmazta meg, amelynek az ukrán ortodox egyház moszkvai patriarchátusának képviselői is tagjai voltak. A megegyezés értelmében a lelkészek nem avatkozhatnak bele a helyi vallási közösségek életébe.

„A helyzetet bonyolítja, hogy egyre nő a feszültség, és egyre szélesebb a szakadék az ukrajnai ortodox egyház és Moszkva, a pátriárka között” – magyarázta Antoine Arjakovsky francia történész az Ukrán Katolikus Egyetem Ökumenikus Tanulmányok Intézetének alapítója.

A moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház frissen választott elöljárója, Onufrij metropolita, aki az Ukrán Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsának elnöke volt, illetve fontos békítő-közvetítő szerepet töltött be Janukovics elnök leváltása idején, Kirill pátriárkához közeli embernek számít, ugyanakkor korábban nyíltan kiállt Ukrajna területi egysége mellett, és erőfeszítéseket tesz a nyitási politika előmozdítására.

Az Onufrij metropolitára nehezedő nyomás is egyre nagyobb, hiszen az utóbbi időben újabb tizenöt egyházközség csatlakozott a kijevi – Moszkvától független – patriarchátushoz. Nem beszélve a Moszkva és Konstantinápoly közti konfliktusokról, amelyek a 2016-os pánortodox zsinat közeledtével ismét előtérbe kerültek, súlyosbítva az orosz és az ukrán egyház szembenállását – hangsúlyozta Arjakovsky.

Magyar Kurír
(sk)

Kapcsolódó fotógaléria