Versenyben „A pécsi püspökség bora” címért

Az Egyházban a szőlő és a bor nem csupán bibliai szimbólumként jelenik meg. A szentmise konszekráció, azaz átváltoztatás részében ténylegesen bor kerül a kehelybe, amit a jézusi példát követve, az utolsó vacsora emlékére Jézus vérévé változtatnak át a misét celebráló papok.

A pécsi püspökség területileg Magyarország egyik legkiemelkedőbb borrégióját fedi le, a Pannon borrégiót. A pécsi, villányi, tolnai és szekszárdi borvidéken már a 9. században is keletkeztek olyan dokumentumok, amelyek említést tesznek szőlőtermő területekről. Az 1950-es évekig a püspökség saját szőlővel rendelkezett, ahol cirfandlit, furmintot, kéknyelűt, járdoványt, olaszrizlinget és kadarkát termeltek. A 20. század közepén a környék legnagyobb szőlőterületét államosították, az 1700 körül épített pincerendszer azonban megmaradt, így ott hosszú éveken át készítettek – sokszor kevésbé jó minőségű – borokat a helyi gazdáktól felvásárolt szőlőből.

„A pécsi püspökség bora” címet már a középkorban is elismerték, például a margitszigeti apácák kínáltak ilyen bort vendégeiknek. A cím rangjához megfelelő minőségű bor dukál. Ezért az elmúlt években fordulat következett be: Udvardy György megyéspüspök úgy vélte, azzal tudja az egyházmegye a régió borászait a legeredményesebben támogatni, ha munkájukat megerősíti, azaz a püspökség nem készít saját bort, hanem nemes versenyre hívja az elmúlt évek borait. A válogatást és a kóstolást szakértő sommelier vezeti, s az egyházmegye elöljárói borszakértők segítségével a több tucat versenyben lévő bor közül választják ki a nyerteseket.

Hat kategóriában hirdetnek versenyt, kategóriánként 300 palackra kerülhet fel a püspökség címkéje.

1. Olaszrizling

A legelterjedtebb szőlő Magyarországon, kedveli a siklósi, villányi területeket. Bora jó savakkal rendelkezik, kellemes fogyasztani és fröccsnek is kiváló. „A pécsi püspökség bora” címet idén Joó Tamás 2016-os olaszrizlingje nyerte el.

2. Misebor (fehér cuvée)

A tiszta, nem tolakodó illat- és ízjegyekkel rendelkező bor jó ivású. A tavalyi győztes, a Lisicza Borház Ravasza nyerte el idén is a címet.

3. Cirfandli

A cirfandli Pécs zászlósbora, amely a káptalanoknak, kanonokoknak köszönhető. A pécsi borvidéken kívül csupán Ausztriában található meg. A főpásztor kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a püspökségi borok kínálatában jelen legyen ez a különlegesség is. A cirfandli esetében még nem született meg a döntés, hogy melyik bor kapja a kitüntető címet idén.

4. Rozé

Napjaink egyik legnépszerűbb borfajtája; idén a Stier Pincészet 2016-os rozéja lett „A pécsi püspökség bora”.

5. Szekszárdi bikavér

Eger mellett a szekszárdiak is saját bikavért palackoznak. Kódexek feljegyzéseiben említik, hogy a területen a törökökkel együtt készített bikavért a borász. A Szekszárdi bikavér elnevezést csak kimagasló minőségű borok használhatják, közülük is a Fekete Borpince 2011-es bikavére nyerte el a püspökség elismerését.

6. Villányi cabernet franc

Világszerte elterjedt fajta, amely Magyarországon Villányban találta meg az otthonát. Bora testes, fahordós érlelésű gasztrobor, a kínálatban szereplő legnemesebb tétel. Idén a Stier Pincészet 2012-es cabernet franc-ja kapta meg „A pécsi püspökség bora” címkét.

A válogatás során elismert borok egy éven át szerepelnek a pécsi püspökség kínálatában, kóstolóin, amelyeken egyénileg a meghirdetett időpontokban, csoportosan pedig előzetes bejelentkezés alapján bárki részt vehet a Magtár Látogatóközpont különös hangulatú pincéjében, az egykori püspöki uradalom főpincéjében.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír