Hogy mihamarabb a boldogok között tisztelhessük – Nagy Norbert viceposztulátor Zita királynéról

2019. május 4., szombat | 18:55

Nagy Norbert viceposztulátort Vértesaljai László kérdezte Isten szolgálója Zita osztrák császárnéról és magyar királynéról, valamint a boldoggáavatási eljárásról.

Zita, utolsó apostoli királynénk ügyében érkeztem Rómába. Svájcban élek 2012 óta (egyébként nagyváradi származású vagyok), doktori tanulmányokat folytatok liturgikából a friebourgi egyetemen. Néhány évvel ezelőtt kaptam a felkérést, hogy Zita királyné boldoggáavatási ügyében a magam szerény módján segítsek – mondja el magáról Nagy Norbert.

A királynéról így vall: „Zita királyné számomra mindenekelőtt egy bátor édesanya, egy bátor hitvestárs és egy mélyen hívő katolikus keresztény uralkodónő, aki az uralkodást elsősorban szolgálatként, a házastársi és édesanyai küldetést pedig a hit átadásának a lehetőségeként élte meg.”

– Hogyan lettél Zita királyné boldoggáavatási ügyének viceposztulátora?

– A Habsburg családdal való „kapcsolatom” jó néhány éve, még a bonni egyetemen eltöltött magiszteri tanulmányaim idején kezdődött, amikor az akkori posztulátor és a német területért felelős viceposztulátor megkért, hogy fordítsak le magyarra egy Zita királynéról szóló imafüzetet. Ez az imafüzet 2016-ban jelent meg magyarul, Veres András akkori szombathelyi megyéspüspök előszavával.

– Bemutatnád a kort, amelyben Zita királyné és IV. Károly király éltek?

– A 19. század utolsó éveibe kell visszamennünk, amelyből számunkra most a legfontosabb kettejük megismerkedése. Bármennyire is furcsa, de az ő kapcsolatuk a „szerelem első látásra” érzésből alakult. Ez fölülírta az arisztokrata családok politikai, birodalmi, dinasztikus törekvéseit és érdekeit. Zita és Károly esetében a szerelem, az egymás iránt érzett mély tisztelet és elköteleződés játszott döntő szerepet. A család mindkét részről más házastársat választott volna, a fiatalok szerelme azonban annyira mély, őszinte és erőteljes volt, hogy nem hagyták magukat leterelni a közös útról.

Zita királyné Olaszországban született, pármai Bourbon hercegnő volt, anyanyelve az olasz és a francia volt. Károllyal kötött házassága után került német területre, Bajorországba és Ausztriába. A fiatal főherceggel egy üdülővárosban találkoztak, a mai Csehország területén, ami annak idején a Monarchiához tartozott.

– Egyre több történész vallja, hogy a második világháború véget ért, de az első valamiként még ma is folytatódik…

– Ami napjainkban Európában a népek és államok közti konfliktusként értelmezhető, az mind az első világháború tragédiájához vezethető vissza. Éppen ebben az összefüggésben nagyon fontos nekünk IV. Károly, aki a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szarajevói merénylet után került az első helyre a trónörökösi sorban. Miután az öreg Ferenc József császár 1916-ban meghalt, a fiatal Károly és a szintén nagyon fiatal Zita – akik korábban nem is gondoltak arra, hogy uralkodók lesznek –, kerültek az Osztrák-Magyar Monarchia trónjára: Károly mint I. Károly osztrák császár és mint IV. Károly magyar apostoli király.

Boldog IV. Károly király és Zita királyné életéről ITT olvashatnak.

– Az osztrák császár magyar királyi mivolta jó ideje hagyomány volt, de Zita hogyan lépett a magyar királyné szerepébe?

– Miután Ferenc Ferdinándot és feleségét Szarajevóban meggyilkolták, Károly és Zita tudatosan készültek az uralkodásra. Igyekeztek azonosulni nemcsak az osztrák államisággal, hanem a korona minden országával, így a magyar királysággal is. Ennek egyik jele az volt, hogy Zita elkezdett magyarul tanulni, a rá mindvégig jellemző erős kötelességtudattal. Meglátogatta Magyarország különböző vidékeit, hogy megismerje azokat az embereket, akiknek majd királynéja lesz.

– Milyen kapcsolat volt Karol Wojtyła, illetve Károly király és Zita királyné között?

– Karol Wojtyła édesapja a Császári és Királyi Hadsereg tisztje volt, fia azért kapta a Károly nevet, mert az apa nagyon tisztelte IV. Károlyt, több szempontból is. Nemcsak mint császárt és uralkodót, akit megillet a tisztelet, hanem tisztelte az első világháború idején béketörekvéseit is. Károly, attól a pillanattól, hogy a trónra került 1916-ban, azon fáradozott – és ebben Zita nagyon komolyan támogatta őt –, hogy mihamarabb véget érjen a világháború és befejeződjék a „haszontalan vérontás”. Károly mindezt az ő nagyon mély katolikus keresztény hitéből fakadóan tette. Éppen ezért Karol Wojtyła édesapja felnézett Károly királyunkra és tisztelte őt. 1920-ban a Károly (Karol) nevet adta a fiának.

E név ebben a korban programot is jelentett, melynek célja Európa népeinek egymással való kiengesztelése volt. Hogy ne legyen nacionalizmusba fajuló háborúskodás és vérontás, hanem egy sokszínű, erős, megbékélt Európa, a népek nagy családja és a kultúra otthona, benne szuverén nemzetekkel. A Monarchiában is volt arra törekvés, hogy a nemzetek egymással kiengesztelődve tudjanak élni, természetesen nem feladva a nyelvüket és kultúrájukat.

 Károly király és Zita királyné életútja mutatja, hogy mennyire megfér egymás mellett a sokféle kultúra, nyelv és hagyomány. Ha mindezt mi ajándékként és adományként éljük meg, ha nem állítjuk szembe egymással, akkor ez nagyon mély megtartó erővel rendelkezik. Hiszen minél inkább megismerem a környező népeket, kultúrákat és nyelveket, annál inkább megismerem a saját hagyományaimat és azokon keresztül önmagamat is. Így jutok el egy olyan személyes meggyőződésre, mely hozzásegít ahhoz, hogy megtaláljam a helyemet az én népem családjában, az én népem tagjaként.

Szent II. János Pál pápa tisztelte Zita királynét, ahogy az őáltala képviselt értékeket is, mint a házasság szentségének a védelme, az élet mindenek fölé helyezése, küzdelem az emberi méltóságért, az emberek és a népek szabad önrendelkezése. Mindez abban a kelet-európai összefüggésben értendő a 20. század második felében, melyben akkor a kommunizmus nemcsak az egyházat üldözte, hanem az embert a lelkiismereti szabadságában is megpróbálta korlátozni.

Ekkor Zita királyné egy óriási példa volt, hiszen ő nem kötött kompromisszumot. Amikor trónra lépett 1916-ban, és december végén magyar királynévá koronázták Károly királyunk mellett, akkor fogadalmat tett, hogy életét a népeinek szenteli, hogy népeiben a hit elmélyüljön, a keresztény értékek szabadon virágozzanak, és hogy szabadon élhessük meg a keresztény hitünket. Ez Zita királyné számára élete végéig tartó program volt. Ezzel magyarázható az ő nagyon intenzív kapcsolattartása papokkal, püspökökkel és magával a Szentszékkel is. Mindszenty bíborossal is kapcsolatban állt, a bíboros többször meglátogatta őt. Zita bencés oblátaként mély lelkiéletet élt. Boldoggáavatási eljárása a Franciaország területén található Le Mans egyházmegyében indult el, ahol a híres solesmes-i bencés apátság és annak testvérapátsága, a Szent Cecília női bencés apátság is található. Zita ebben a bencés apátságban volt obláta, rendszeresen járt lelkigyakorlatokra a monostorba, ahol Szentírást olvasott, imádkozott, lelkibeszélgetéseket folytatott, így próbált a hitben elmélyülni és választ találni arra, hogyan tudja továbbra is szolgálni az ő népeit és az ő egyházát. Nagyon hosszú életet élt, 1892-ben született és 1989 márciusában halt meg száműzetésben, Svájcban.

– Hogyan áll most a boldoggá avatás ügye?

– Minden boldoggáavatási ügynek két szakasza van, az egyházmegyei szakasz és a római eljárás. Az egyházmegyei szakasz kezdődött el 2009-ben, és ennek vagyunk most a kellős közepén. A feladatom – mint a magyar ügyekért felelős viceposztulátornak –, amelyre Alexander Leonhardt atyától kaptam megbízatást, aki a strasbourgi egyházmegyében az egész eljárás posztulátora, ebben a folyamatban kettős: egyrészt magyarként, magyar anyanyelvűként azokat a Zita királynéval kapcsolatos dokumentumokat és forrásokat kell feltárnom Magyarországon, amelyek a boldoggáavatási eljárás számára elengedhetetlenek. A cél, hogy minél teljesebb kép rajzolódjon ki arról, ki volt Zita királyné, és hogyan élte meg hitét a mindennapokban.

– Vannak források?

– Források vannak, és nagyon jó kapcsolatba kerültem az egyházmegyei levéltárakkal. A legfontosabbak a veszprémi, illetve az esztergom-budapesti levéltár. A nemrégiben Budapesten létrejött Habsburg Ottó Alapítvány szintén foglalkozik gyűjtéssel. Ez inkább egy szakmai, történészi feladat, amelyben nyilván viceposztulátorként mások támogatására vagyok ráutalva, de e támogatást megkapom. Másik feladatom pedig Zita emlékezetének az ápolása, az általa képviselt értékeknek – a család, az élet, a hűség, a kitartás, a mély és megrendíthetetlen hit, a népek és nemzetek békéjéért való munkálkodás – a köztudatban való hangsúlyozása, ezen értékeknek Zita személyéhez való kötése, az életpálya és az életszentség bemutatása, hiszen minden boldoggáavatási eljárás alapvetően a hívek kérésére indul. Természetesen ennek megvannak a szabályai, a lépcsőfokai, de a legfontosabb, hogy a magyar hívő emberekben fogalmazódjék meg a kérés és kívánság, hogy ezt a szent életű asszonyt mihamarabb a magyar boldogok seregében tisztelhessük.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News; Wikipédia

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-az-egyhaz-nem-maradhat-statikus-hanem-uton-levo-kozossegkent-kell-elnie
Ferenc pápa: Az Egyház nem maradhat statikus, hanem úton lévő közösségként kell élnie!

Május 26-án délben a Szentatya a vasárnapi evangéliumról elmélkedve a Szentlélek nélkülözhetetlen működésére hívta fel a figyelmet: a Lélek az, aki segít, hogy mindennapi döntéseinkben Jézus szava irányítson, az evangélium logikája vezessen bennünket.

17:22
enekeljetek-az-urnak-konnyuzenei-es-ifjusagi-napot-tartottak-kaposvaron
Énekeljetek az Úrnak! – Könnyűzenei és ifjúsági napot tartottak Kaposváron

Melyek könnyűzenészként a lehetőségeink, mi a felelősségünk? A Kaposvári Egyházmegye gitáros ének- és zenekarait hívták össze találkozni, ismerkedni, egymást meghallgatni május 25-én Kaposvárra, a Nagyboldogasszony Iskolaközpontba.

16:40
Útravaló – 2019. május 26., húsvét 6. vasárnapja

Útravaló – 2019. május 26., húsvét 6. vasárnapja

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Seregély István nyugalmazott egri érsek útravalóit olvashatják.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle