Horogkereszttel firkálták össze Márton Áron portréját Kolozsváron

Külhoni – 2019. március 15., péntek | 14:59

Közismert, hogy Márton Áron nyilvánosan és hivatalosan szót emelt a zsidók deportálása ellen. Március 10. környékén mégis horogkeresztet rajzolva rongálták meg portréját Kolozsvár központjában egy szabadtéri kiállításon. A közeli Szent Mihály-plébánia jelzésére kicserélték a képet.

Kolozsvár főterétől egy percre található az Erdélyi Történeti Múzeum által szervezett szabadtéri fotógaléria – ennek az egyik darabját rongálták meg. Azért is bántó ez, mert a kép felirata is arról szól, hogy a püspök a zsidók védelmére kelt, bántó, mert egyetlen másik képet firkáltak össze az övén kívül, az pedig a kommunista diktátort ábrázolja, és bántó, mert napokig ott volt ez a durva jel, és a szervezőknek, a hatóságoknak nem terjedt ki a figyelme arra, hogy onnan eltüntesse.

Márton Áron 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban papszentelési beszéde végén mondta: „Értesültem, hogy híveim az egyházmegye legkeletibb határától kezdve mélységes megdöbbenéssel fogadták ismert személyiségek szabadságának korlátozásáról és bizonytalan sorsáról elterjedt híreket. Ugyanígy aggodalommal kísérték a zsidók ellen az utóbbi időkben végrehajtott intézkedéseket. Örömmel hallottam híveimnek ezt az erkölcsi felfogását, véleményét és ítéletét; és főpásztori büszkeséggel említem föl, mert ez egy széles tömegnek a felfogása, véleménye és ítélete, s egyúttal örvendetes jele annak, hogy az igazi katolikus szellem mélyen benne gyökerezik és ma is eleven erőként él népünk lelkében. Fiai a keleti határokon az embertelen szovjetrendszer betörése ellen harcolnak, városaink és ipartelepeink védtelen lakói az angolszász hatalmak bombázásaiban egy másik embertelenség fájdalmát szenvedik. Népünk megérti, hogy e rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket váltanak ki; keresztény érzése azonban ösztönösen tiltakozik, ha ugyanakkor tapasztalja, hogy emberekben az emberi személy méltóságát megalázzák és embereket jogaikban, vagy emberi jogaik védelmében korlátoznak a véleményük, vagy vallási mivoltuk miatt.”

Majd 1944. május 22-én levélben fordult a Magyar Királyi Minisztériumhoz, a Kolozs Megyei Főispáni Hivatalhoz és a Kolozsvári Rendőrkapitánysághoz: „Tegnap értesültem, hogy zsidó-címen az elmúlt napokban összegyűjtött zsidókat és keresztényeket el fogják szállítani. Amit az ilyen szállítmányok kezeléséről és jövő sorsáról mondanak, az ember nem tudja megdöbbenés és mélységes megrendülés nélkül hallani. Kötelességeim visszahívnak munkahelyemre, Romániába, de emberi, keresztény és magyar kötelességemnek tartom, hogy visszaindulásom előtt az illetékes hatósági tényezőket szeretettel és Isten nevében kérjem, hogy az embertelenséget akadályozzák meg, vagy ha erre nem képesek, ne működjenek több ezer ember elpusztítására irányuló cselekményben közre.

Ezekben a végzetes napokban minden felelős embernek éreznie kell, hogy nemzetünk sorsa és vele együtt mindnyájunk sorsa is Isten kezében van, nem lehet tehát Isten bosszúállását magunk fejére hívnunk olyan bűnök elkövetésével, vagy azokban való közreműködéssel, amelyeket a katekizmus az égbekiáltó bűnök közé sorol, s amelyeknek földi megtorlása a tapasztalat szerint nem marad el.”

Veres Stelian plébánoshelyettes tájékoztatása szerint a Romkat.ro hírportál jelzésére és a Szent Mihály-plébánia megkeresésére a kolozsvári polgármesteri hivatal azonnal reagált, és a térfigyelő kamerák felvétele segítségével próbálják a rongálót azonosítani és elfogni. A kiállítást szervező Erdélyi Történeti Múzeum illetékesei pedig nem vártak az igazságszolgáltatási vagy más jogi eljárás végééig: újranyomtatták a portrét, így megújult a Márton Áron portréját tartalmazó pannó.

Forrás: Bodó Márta/Romkat.ro

Fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria