Ifjúságpasztorációs konferencia: a fiatalok példát várnak, nem evidenciákat

Tóth László nyíregyházi plébános, az ifjúsági iroda vezetője köszöntőbeszédében közös gondolkodásra hívta a jelen lévő papokat, iskolavezetőket, közösségvezetőket, arra keresve a választ, hogyan lehetne hatékonyabban nevelni az ifjúságot keresztény szellemben.

A konferencián Gábor Miklós, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottság irodavezetője Az ifjúságpasztoráció helyzete és lehetőségei hazánkban, valamint Magyar Zoltán, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Gazdaságtudományi Karának docense Hogyan alkalmazhatóak a menedzsmentmódszerek az ifjúságpasztorációban? címmel tartott előadást.

Gábor Miklós országos tapasztalatait átadva elsőként az alapokra, az egyház tanítására irányította a figyelmet, kiemelve annak legfontosabb feladatát, az evangélium továbbadását. Az előadó II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa fiatalokkal kapcsolatos megnyilatkozásaira is emlékeztetett. „Ti vagytok a világ jövője, ti vagytok az egyház reménysége, ti vagytok az én reménységem” – mondta II. János Pál pápa, aki már fiatal papként felismerte az ifjúság fontos szerepét, és pápává választásakor is először a fiatalokhoz szólt. A fiatalok végig követték őt, szenvedésének utolsó óráiban is mellette virrasztottak. XVI. Benedek pápa a hitre helyezte a hangsúlyt. Felszólította a fiatalokat, hogy tanuljanak katekizmust, szánjanak időt a megvitatására, cseréljék ki gondolataikat. Benedek pápa lehetségesnek tartotta korunkban a jóra nevelést, a jó és a rossz megkülönböztetését, a világos látást. Ferenc pápa a 2013-as riói ifjúsági világtalálkozón félelem nélküli missziós küldetésre indította a fiatalokat.

Gábor Miklós ezután arra kereste a választ, hogy mi történt a hazai ifjúsági és civil közéletben a rendszerváltás óta. Számtalan szervezet, lelkiségi mozgalom segíti az ifjúsági csoportok életét, de nincsenek könnyű helyzetben. Az ifjúsági csoportok tagjai két-három évente kicserélődnek az iskolaváltás miatt, közben számtalan hatás, többek között társadalmi változások, a vallási szabad piac kihívásai érik őket. „Pontosan ezek miatt nem lehetnek elvárásaink a fiatalokkal szemben. A pasztorális módszereket át kell formálni hozzájuk igazodva, amelyek nem lehetnek egyirányúak. Az Y és a Z generáció nem fogadja el a tekintélyi vezetést, ők párbeszédet igényelnek. Előttük a tekintélyt a tudás birtoklásával lehet kivívni. Nagy kihívást jelent tehát az, hogy vonzóvá kell tenni számukra az evangéliumot. Kiemelt szempont a »majdnem kortárs« vezetők szerepe is, fontos, hogy a saját generációjuk szólítsa meg őket.”

Az előadó utalt arra is, hogy az utóbbi években megnőtt a katolikus iskolák száma, ami módosította az ifjúságpasztoráció mozgásterét. Az iskolák kiemelik a diákokat a plébániák mozgásköréből, így amikor a fiatal befejezi tanulmányait, már nem tartozik az iskolához, de a plébániához sem. Megyesi Mária, a nyíregyházi Szent Imre Gimnázium vezetője erre reflektálva elmondta, hogy az iskolákban minden lehetőséget megragadnak, hogy a diákokat visszairányítsák a plébániák életébe, különösen a szentségekhez járulás révén.

„Lehet-e alkalmazni a menedzsment filozófiáját és módszerét a pasztorációban?” – tette fel a kérdést előadásában Magyar Zoltán. Fejtegetésében elmondta, hogy a pasztoráció, így az ifjúságpasztoráció is használ erőforrást, amellyel gazdálkodni kell. „Az Isten utáni vágy az ember szívébe van írva” – idézte a Katolikus Egyház Katekizmusát. „A »terméket« tehát már nem kell kitalálni, csak tudni kell formába önteni” – fűzte hozzá az előadó. „Fontos, hogy hitelesen kommunikáljuk, az érték elemeinek (szentségek, böjt, közösség stb.) életstílusba illesztéséből milyen előnyök származnak, hiszen a fiatal azt kérdezi: »Miért lesz ez jó nekem?« A fiatalok nagyon kritikusak, nem bölcsességekre, evidenciákra, hanem követhető példákra, példaképekre várnak – ebből kell kiindulni. Emiatt lényeges a vezető hitelessége, elköteleződése, személyisége, meggyőződése, sikerorientációja, kompetenciája és tapasztalata. Ha az jó, akkor a fiatalok követni fogják. Vezetőnek nem születni kell, azzá is lehet válni” – hangsúlyozta a docens.

Magyar Zoltán ezután vázolta, hogyan lehet alkalmazni azokat az eszközöket, amelyeket a menedzsment kínál. Az előadó szerint a katolikus egyháznak figyelnie kell a világ élményorientáltságára. Megváltozott a célcsoport életstílusa is. A fiatalok jellemző időtöltése pénzük elköltése. Sokféle választási lehetőség veszi őket körül, jellemző rájuk a bizonytalanság, a kishitűség, a kiszolgáltatottság. A 2012-es országos felmérés adatai szerint sokan foglalkoznak az öngyilkosság gondolatával is. „A fiatalok »éhesek« arra, hogy ezek a problémák megoldódjanak. Mindebben csak folyamatos kommunikációval tudunk segíteni és PR-stratégia is szükséges a megfelelő arculat kialakításához.” Végül a Nyíregyházi Főiskola docense kiemelte: „Egy szervezet megváltoztatása esetén nem az a kérdés, hogyan találjunk ki új módszereket, hanem hogyan szabaduljunk meg a régitől.”

A találkozó kötetlen beszélgetéssel, az elhangzottak megvitatásával folytatódott, majd közös szentségimádással zárult.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír