Interjúkötet jelent meg Ferenc pápával „Isten neve irgalom” címmel

2016. január 12. kedd 17:21

Január 12-én mutatták be Rómában azt az interjúkötetet, amely az olasz La Stampa napilap Vatikán-szakértője, Andrea Tornielli Ferenc pápával való beszélgetéseit tartalmazza. A rendezvényen Pietro Parolin bíboros, Roberto Benigni olasz komikus és egy nemrég megkeresztelt rab beszélt a könyvről.


2015 júliusában, nem sokkal latin-amerikai apostoli látogatása után beszélgetett Ferenc pápával a La Stampa Vatikán-szakértője. A kötet kilenc fejezetre oszlik, a Szentatya negyven kérdésre válaszolt.

A beszélgetés elején a pápa elmondja, hogy azért hirdeti meg a szentévet, mert elérkezett az irgalmasság ideje. Az egyháznak olyannak kell lennie, mint egy frontkórház, fel kell melegítenie az emberek szívét. Elidőzik a szégyen érzésén, amely kegyelem az ember számára, mert általa a bűnös tudatára ébred bűnének. Kiemeli a gyóntatás fontosságát, és arra kéri a gyóntatókat, hogy azoknak is adjanak áldást, akik nem részesülhetnek feloldozásban, nem járulhatnak szentgyónáshoz. Az emberek nem az ítéletért mennek gyónni, hanem egy annál sokkal nagyobb dologért: hogy találkozzanak Isten irgalmával. A gyóntatószék nem mosoda, ahol egyszerűen ki lehet mosni a bűn szennyét, de nem is kínzókamra – teszi hozzá.

Ferenc pápa kiemeli, mennyire fontos, hogy az ember beismerje bűnösségét: mert az Úr annak örül a legjobban, ha meggyötört szívünket adjuk neki, ha tudatában vagyunk annak, hogy szükségünk van a megbocsátásra, az irgalomra. Ismételten hangsúlyozza, hogy az Úr irgalma végtelenül nagyobb a bűnünknél. A tékozló fiú apját állítja példaként a gyóntatók elé, aki elébe megy fiának, átöleli, még mielőtt a fiú beismerné bűneit. Az egyház nem azért van a világon, hogy ítélkezzen, hanem hogy elősegítse a találkozást Isten irgalmas szeretetével. Fontos befogadónak lenni és nem sebezni meg az elesett embert méltóságában – teszi hozzá a pápa, és elmeséli egy argentin asszony történetét, aki prostituált lett, hogy el tudja tartani a gyermekeit, és aki egyszer megköszönte neki, hogy mindig „Asszonyom”-nak szólította.


A Szentatya óva int attól, hogy a bűn sebeit nyalogassuk: ez beteg dolog, az ember olykor örömét leli benne, pedig keserűséget hoz magával. Az orvosság ezzel ellentétben az, hogy elindulunk Isten felé. Ez is az egyház fontos feladata: „segíteni az embereket, hogy észrevegyék, mindig újra lehet kezdeni, elég megengedni Jézusnak, hogy megbocsásson nekünk.”

A homoszexuálisokról szóló kérdésre Ferenc pápa elismételte, amit Rio de Janeiróból hazafelé a repülőn mondott: „Ha keresi az Urat, ha jóakaratú, ki vagyok én, hogy elítéljem?” Jobb, ha egy homoszexuális eljön gyónni, közel marad az Úrhoz, ha együtt tudnak imádkozni – teszi hozzá.

Az Úr szeretne elérni a kirekesztettekhez, gyógyítani és integrálni szeretne – hangsúlyozza a pápa, és hozzáteszi, ez nem azt jeleni, hogy farkasokat engedünk a bárányok közé, hanem azt, hogy tanúskodunk az irgalomról anélkül, hogy igaznak és tökéletesnek gondolnánk magunkat. Az egyház befogad, nem pedig kizár – magyarázza. Rossz példaként említi, hogy egy pap elutasította egy gyermek egyházi temetését, mert nem volt megkeresztelve, más valaki pedig sok pénzt kért a házasság semmisségének kimondásáért.

Ferenc pápa a megbocsátást és az irgalmasságot hangsúlyozza mindvégig a beszélgetés során, de amikor a korrupcióról esik szó, kemény hangot üt meg, mert a korrupt emberek kettős életet élnek, igaznak hiszik magukat. A pápa kifejezi vágyát, hogy Isten adja a szívükbe a szégyenérzet kegyelmét.

Beszél a családról mint az irgalmasság első iskolájáról, ahol megtanulunk szeretni, ahol megbocsátanak nekünk és ahol megtanulunk megbocsátani.

A beszélgetés végén Ferenc pápa elidőzik az irgalmasság cselekedetein, amelyek ma is alapvető fontosságúak minden keresztény ember számára. A keresztények szavahihetősége forog kockán a kirekesztettek, a megsebzettek, a bűnösök befogadása kérdésében. Keresztes Szent Jánost idézi: „Az élet alkonyán a szeretet alapján ítélnek meg majd bennünket.”


Január 12-én Rómában az Augustinianum Patrisztikai Intézetben Pietro Parolin szentszéki államtitkár, Roberto Benigni olasz komikus színész és egy kínai származású rab beszélt a kötetről. „Csakis Ferenc pápának támadhatott ilyen ötlete, hogy egy könyvet egy venetói bíboros, egy kínai rab és egy toszkán színész mutasson be” – állapította meg Benigni. Elmondta, hogy ezt a könyvet a zsebünkben hordhatjuk, beleolvashatunk, ha van öt percünk a buszon, és csodálatos élményben lesz részünk. Hozzátette, hogy Ferenc pápa ellenállhatatlan személyiség, és kifejezte örömét, amiért a világ legkisebb államában a világ legnagyobb emberéről beszélhet.


Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár úgy mutatta be a kötetet, mint amelyben a pápa kitárja előttünk a szívét. Kézen fog minket, és bevezet Isten irgalmasságának nagy és vigasztaló misztériumába: ebbe a misztériumba, amely oly távol van emberi számítgatásainktól, és amelyre mégis oly nagy szükségünk van nekünk, zarándokoknak, akik kihívásokkal és próbatételekkel teli korban élünk.

„Az irgalom Istenünk személyi igazolványa” – mondja Ferenc pápa. Az a kép segít nekünk, hogy megértsük a keresztény igazság mibenlétét – magyarázta Parolin. A személyi igazolvány beazonosít minket, leírja azokat a dolgokat, amelyeket alapvetően fontos tudni rólunk – tette hozzá. Kiemelte, hogy a könyv hívőket és nem hívőket egyaránt bevezet Isten irgalmasságának misztériumába: kapukat nyit meg, lehetőségeket mutat, felmutatja Isten végtelen irgalmát, amelyet ingyenesen ajándékoz az embernek. A könyv nem egyes esetekről, emberi döntésekről szól, hanem tágra nyitja a látóhatárt, felébreszti az emberben a vágyat, hogy találkozzon az Úr végtelen szeretetével. Ferenc pápa felidéz evangéliumi szakaszokat, egyházatyák szavait, elődeinek gondolatait, amelyek formálták az életét – így mutatja meg az irgalmasság Istenének arcát, az Atyáét, aki megérinti az ember szívét, aki fáradhatatlanul keres minket, hogy nekünk ajándékozza szeretetét és megbocsátását. Ahogyan Ferenc pápa magyarázza: megkeresi a legkisebb rést is a szívünkben, hogy elérjen a kegyelmével.


A szentszéki államtitkár hangsúlyozta, hogy a pápa azért beszél olyan sokat az irgalmasságról, mert az emberiségnek, amely mély sebeket hordoz, ma nagy szüksége van erre.  A harmadik évezredben élők számos betegséget hordoznak, sokan a szegénység, a társadalmi kirekesztettség, a rabszolgaság sebeit viselik, de a relativizmus is sebeket ejt az emberen, mert emiatt nem látjuk a különbségeket, minden egyformának tűnik előttünk. Az emberek nem érzékelik a bűnt, és nem bíznak abban, hogy megláthatják a fényt, amely kivezeti őket az elkeseredésből.

Parolin bíboros után egy rab kapott szót. „Azért vagyok itt, hogy a történetemmel tanúskodjak arról, hogyan változtatta meg az életemet Isten irgalmassága” – mondta. Csang Agostino Csiancsing tizenkét éves korában került édesapjával Kínából Olaszországba, édesanyja akkor már ott élt. Rossz életet kezdett élni, és végül komoly bűnt követett el, húsz évet kapott. A börtönben feltámadt benne a vágy, hogy megváltozzon, elsősorban azért, hogy édesanyja ne szenvedjen. Az Agostino nevet Szent Ágoston miatt vette fel, akiért édesanyja, Mónika szintén sok könnyet hullatott.

Látta, hogy börtöntársai közül azok, akik szentmisére járnak, boldogabbak. Elkezdte ő is hallgatni az evangéliumot, 2015 áprilisában a börtönben megkeresztelkedett – engedélyt kapott arra, hogy külső helyszínen ünnepeljen, ő azonban azt szerette volna, hogy azon a helyen legyen a keresztelő, ahol találkozott Jézussal. Köszönetet mondott Ferenc pápának, amiért oly nagy figyelemmel van a rabok iránt. Az előző napon találkozhatott is vele: soha nem hitte volna, hogy ilyen élményben lehet része. 

Forrás: Radiovaticana.it; Avvenire.it; Vaticaninsider.it

Fotó: Avvenire.it; Lastampa.it; Sanfrancescopatronoditalia.it

Magyar Kurír
(tzs)

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
gorogkatolikus-pedagogusoknak-rendeztek-bucsut-mariapocson
Görögkatolikus pedagógusoknak rendeztek búcsút Máriapócson

Első alkalommal szervezte meg a Görögkatolikus Metropólia a pedagógusbúcsút június 26-án Máriapócson, amelyen a Hajdúdorogi Főegyházmegye és a Nyíregyházi Egyházmegye nevelési és oktatási intézményeinek közel ötszáz munkatársa vett részt.

10:56
szemelyi-valtozasok-egyhazmegyeinkben-2016-frissitve
Személyi változások egyházmegyéinkben – 2016 – FRISSÍTVE

Augusztus 1-jével az alábbi személyi és szervezeti változások lépnek életbe egyházmegyéinkben.

11:02