Jáki Szaniszló: Szent József litániája

2016. január 24. vasárnap 15:01

Jáki Szaniszló (1924-2009) bencés szerzetes pap, teológus és fizikus könyve a Szent József litániáját alkotó, huszonnégy segítségül hívásra adott reflexió gyűjteménye. A kötet először 2002-ben jelent meg a Való Világ Alapítványnál, a közelmúltban pedig a Szent Gellért Kiadó adta ki újra.

A szerző szerint súlyosan elhibázott volna, ha csupán Mária istenanyaságára összpontosítanánk figyelmünket, és közben „státusát”, mint József valódi feleségét, kihagynánk a figyelem középpontjából. Ez az istenanyaság teljesen beágyazódott az emberi természetbe, amely csak férj és feleség közti unióként élhet tovább. Jézusnak – „aki asszonytól született” –, nemcsak anyja, hanem apja is kellett, hogy legyen. „És éppen úgy, ahogyan a Gyermek szűz anyjának kellett a Szentlélek egyetlen aktusa középpontjává lennie, úgy atyjának is a legnagyobb mértékben lelkinek kellett lennie, tehát szűzies lénynek, a legmagasabb fokú értelemben. Ilyennek kellett lennie a köteléknek is, amely Máriát és Józsefet összekapcsolta.” A bencés író kifejti: számunkra, „bukott emberi” lények számára, akik tanúi vagyunk a házassági kötelékek tragikus és egyre ijesztőbb mértékű felbomlásának, nehéz elképzelni ezt a másfajta házassági köteléket. Számtalan eset bizonyítja, hogy a férj és feleség közötti fizikai vonzást legjobban a lelki unió őrzi, „amely, hasonlóan a kényes virághoz, különleges gondozást igényel.” Jáki professzor szerint ez a lelki egység csak József és Mária között volt meg, mégpedig azért, mert mindkettőjüket „rendkívül védte a természetfeletti, és ebbe teljesen bele is merültek.” Ezért van az, hogy Józsefnek, Isten anyja férjének egyik dicsérete azt mondja, hogy „ő a Szűz szűzi őrzője…”, és ez is arra indít bennünket, hogy kérjük József közbenjárását.

Amikor Józsefhez, mint Krisztus gondviselő oltalmazójához fordulunk, elsősorban arra a tettére gondolunk, amellyel engedelmeskedve az álombeli angyal jelzésének, megmentette a Gyermeket és anyját attól, hogy Heródes gyilkos pribékjeinek a kezébe kerüljenek. A kötet szerzője rámutat, hogy Krisztusnak vagy Krisztus ügyének mindig szüksége volt arra, hogy védjék. Amikor Szent Józsefet Krisztus védőjének minőségében szólítjuk meg, nemcsak tiszteljük őt ebben a fenséges szerepében, de kérjük közbenjárását is, hogy mi is csatlakozhassunk Krisztus valódi védőinek seregéhez. „Mindannyian állandó kihívást kapunk, hogy így tegyünk, Jézusnak minden követője felszólítást kap, hogy megvallja Őt az emberek előtt, hogy az Ítélet napján Ő is megvallja őket mennyei Atyja előtt.”

József igazságosságát illetően Jáki Szaniszló leszögezi: József természetfeletti értelemben volt igaz. „Igazzá lett azzal az igazságossággal, amely a megigazulás tényére utal, ezáltal adja Isten az embernek az új természet, a kegyelem állapotát. Ebből az igazságosságból József kevesebbet birtokolt, mint Mária, de mérhetetlenül többet, mint bármely más emberi lény, akit megérintett az Isten kegyelme.” József igazságossága az a mindent átjáró becsületesség volt, amely nem tűr ügyes kibúvókat. Igazságossága Jézus szavaiban visszhangzott, hogy „az igaz ember igenje valóban igen, és a nemje valóban nem, és ezért esküre nincs szüksége. Mert ami több az egyszerű igennél és nemnél, az már az ördögtől való.”

József „nagy” okosságával szembeállítja a szerző a mindennapi életben sűrűn megmutatkozó nagyfokú oktalanságot, pl. amikor a szülők nem oktatják gyermekeiket a vallás elemeire, bár erre lettek hivatva, amikor megkeresztelték őket. Oktalanság az is, amikor könnyen engedünk a bűn csábításának. Jáki atya elismeri, nincs egyszerű és gyors szabály arra, hogy megbirkózzunk ezekkel, de erre kell törekednünk. „A mi állapotunk József állapota. Neki ugyanúgy, mint mindenkinek közülünk, ebben a világban, de nem ebből a világból valónak kell lennie. Az ilyen állapot megkívánja az okosságnak azt a fajtáját, ami egyensúlyozó cselekvés, és ezt mindig és mindennap számtalanszor megteszik. Máriától eltekintve senki sem oldotta meg ezt a feladatot okosabban, mint József.”

A szerző szerint Józsefnek, mint az egyház pártfogójának ereje akkor mutatkozik meg a legerőteljesebben, amikor az egyház már nem egyetlen birodalommal, vagy a népvándorlással kerül szembe, hanem az egész földdel.

„Az egyház most szembesül azzal a földdel, amelyet fogva tartanak a globalizáció gyakran elhibázott tervei. A tudomány eszközeivel akarják átalakítani az emberiséget, amely egyre nagyobb összevisszaságban találja magát. Az egyetlen józan és helytálló hang az egyházé, de csak addig, amíg nem akarja felülmúlni a világot világi bölcsességben.” Jáki Szaniszló figyelmeztet: a világ ereje csalóka. Az egyház és az egyes keresztények addig tudnak átlátni ezen a cselvetésen, ameddig életútjukat Józseffel, az erőssel alakítják. Ő mindig kéznél lesz, ameddig csak kérjük őt fohászunkkal: „Erőslelkű József, könyörögj értünk!”

(Szent Gellért Kiadó, 2015.)

Bodnár Dániel/Magyar Kurír 

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
regeszeti-kincsek-pannonhalman-es-szombathelyen-penteken-nyilik-szent-marton-es-pannonia-tarlat
Régészeti kincsek Pannonhalmán és Szombathelyen: Pénteken nyílik a „Szent Márton és Pannónia” tárlat

Sajtótájékoztatón mutatták be a pénteken, június 3-án a Szent Márton-év keretében két helyszínen, Pannonhalmán és Szombathelyen nyíló újszerű kiállítás előkészületeit és hátterét Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaházában.

19:22
oktatoi-neveloi-palyajaert-dijazta-puspoki-konferencia-bajzak-erzsebet-m-esztert-es-gorbe-laszlot
Oktatói-nevelői pályájáért díjazta a püspöki konferencia Bajzák Erzsébet M. Esztert és Görbe Lászlót

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae díját vehette át május 31-én Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér. Görbe László piarista szerzetes, a Szent Margit Gimnázium igazgatója Pro Paedagogia Christiana díjat kapott. A kitüntetéseket a konferencia elnöke, Veres András püspök adta át.

18:36