Jezsó Ákos: Megyek túlra

2017. július 1. szombat 15:22

Jezsó Ákos regénye az Anschluss és a Szudéta-vidék Németországhoz való csatlakozásának évében, 1938-ban kezdődik és 1949-ben végződik, amikor a Rákosi Mátyás vezette kommunisták megszerzik a teljhatalmat Magyarországon. A szerző nagyszülei történetét dolgozza fel.

A könyv főbb helyszínei a felvidéki Csallóköz, Budapest és két Győr melletti kis falu, Nyúl és Abda. A két főhős Janda Kálmán dunaszerdahelyi iskolaigazgató és felesége, Rózsika. Mindketten magyarok, kisebbségben élnek a trianoni békediktátum következtében a Csehszlovákiához került Felvidéken. A regény által megidézett, valamivel több mint tíz esztendő a világtörténelem egyik legrettenetesebb időszaka volt, a II. világháború ötvenmillió halottjával, köztük hatmillió zsidó legyilkolásával, a háborút követő erőszakos kitelepítésekkel, Közép-Kelet-Európában a szovjet mintára totalitárius, kíméletet nem ismerő hatalomátvétellel.

Janda Kálmán életének két szilárd tartóoszlopa keresztény hite és magyarsága. Meggyőződése, hogy bármilyen sérelemre csak úgy lehet igazságot szolgáltatni, ha megőrizzük emberségünket. Híd szeretne lenni az egymással szemben álló felek között, még ha folyamatosan kénytelen is szembesülni azzal, hogy másodrendű állampolgár a saját szülőföldjén. A regényből egyértelmű, hogy a mások érdekeit figyelmen kívül hagyó, a vélt vagy valós sérelmeken túllépni képtelen hazaszeretet kirekesztő. Erre hivatkozva még Jézus Krisztus tanítását is ki lehet forgatni, meg lehet hamisítani. A Janda Kálmánt egyébként tisztelő csehszlovák százados, Bretislav vallja: „A röghöz és az eszméhez hűnek kell lenni, minden áron.” Az emberséget azonban csak saját népére vonatkoztatja. Jézus szavaiból: „Aki nincs velünk, az ellenük van”, azt szűri le, hogy Csehszlovákia a szlovákok és a csehek közös hazája, amelyben nincs helye az olyan megbízhatatlan népeknek, mint a magyar és a német. Ezzel a kirekesztő szemlélettel áll szemben Janda Kálmán, aki tisztában van azzal, hogy a béke nem épülhet erőszakra.

Tudjuk az evangéliumból, hogy Jézust küldetése kezdetén háromszor is megkísértette a Sátán (Mt 4,1–11). Jezsó regényének főhőse is ki van téve kísértéseknek, amikor választania kell a hatalom nyújtotta védettség és az egzisztenciális bizonytalanság között. Janda tehetséges, művelt ember, ezért a háború után, a kommunisták uralomra kerülését követően Andrej zsupán felajánlja, hogy legyen tankerületi főfelügyelő, ami biztos egzisztenciát jelentene neki és családjának. Ennek azonban komoly ára van: arra kellene tanítania a szlovákiai magyar gyerekeket, hogy tagadják meg magyarságukat. Janda Kálmán feleségével és három gyermekével az anyaország fővárosába menekül, s magas rangú barátja, a félzsidó Kovács Zoltán – az ő és felesége életét Janda a vészkorszak idején egyházi segédlettel megmentette – magához veszi a minisztériumba. Újabb lehetőség a fényes karrierre, de az elvárt ellenszolgáltatás ezúttal is lelket romboló lenne: Jandának véleményeznie kellene az egyházi iskolák államosításának koncepcióját, természetesen a kommunisták elgondolásainak megfelelően. Ehhez sem adja azonban a nevét, mint ahogy a pártba sem hajlandó belépni, hűséges marad Egyházához, keresztény hitéhez. A regénynek ennek a pontján a kommunistává lett, de a vértanúhalált halt Apor Vilmostól kapott szentképet megőrző Kovács magában gyötrődve fölteszi a kérdést, hogyan teremtene Jézus nyugalmat ebben a szorító helyzetben, s mit tanácsolna neki a mártírsorsú püspök? „Nem kapott külső választ. Mert választ csak belül lehet kapni. Minden kérdésre. Ott bent, ott legbelül, ott megszólal a hang. Persze csak akkor, ha meghalljuk. Ha odafigyelünk. S ha igényeljük… A kérdés, mi a helyes? És hogy mit kell tennie? És hogy megtagadhat-e egy barátot akkor, ha az érdekei mást diktálnak? Akkor, ha élni akar…”

A regény szerint az élet kiélezett helyzeteiben, amikor egzisztenciánkról vagy akár az életünkről van szó, csak úgy őrizhetjük meg emberségünket, tisztességünket, ha ragaszkodunk a szerető és irgalmas Istenbe vetett hitünkhöz. Ha minden helyzetben szem előtt tartjuk Jézus szavait: „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkében kárt vall?” (Mt 16,25–26). A könyvben az irgalmas Krisztust megtestesítő, tanúságtevő Tamás tisztelendő mondja ki a lényeget: a legnagyobb hősiesség az, „ha a magad szintjén, a saját élethelyzetedben, ott ahol vagy, amit csinálsz, élsz vagy írsz, ott legyél sziklaszilárd! A többi már az Isten dolga.” Ugyancsak ő figyelmeztet a minden korban érvényes igazságra: „Jézus urunk szeretetparancsa nem csak az emberek egymás közötti viselkedésére, de a népek közötti kapcsolatra is érvényes. Ne feledjük: az erőszak erőszakot szül.”

A világtörténelem tanúsága szerint ezt az intelmet szinte soha nem szívleljük meg, így szinte törvényszerű következmény, hogy az emberiség sorsa folyamatos háborúk sorozata, nincs olyan nap, hogy a világnak valamelyik pontján ne dörögnének a fegyverek.

Janda Kálmánt sziklaszilárd istenhite mellett a szerelem segíti át minden válsághelyzeten. A neki négy gyermeket szülő, ugyancsak tanárnő feleségével, Rózsikával túllendülnek a legkilátástalanabbnak látszó helyzeteken is, mert tökéletes köztük a harmónia. „Két ember, akit eggyé kovácsolt a szeretet, a sors és a közös gyötrelem… Tudták, hogy feltétel nélkül bízhatnak a másikban. És csak egymásban bízhatnak. Másban nem. A besúgóktól, feljelentésekből teli világban már senkiben sem bízhattak.”

A kereszthordozást a legnehezebb időkben, legkiszolgáltatottabb helyzetekben is vállaló, a széles út helyett a keskeny ösvényt választó házaspár sorsát megismerve Jézus szavaira gondolhatunk: „Miattam mindenki gyűlölni fog titeket. De aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül” (Mt 10,17–22).

Jezsó Ákos: Megyek túlra, Magyar Napló – Fókusz Egyesület, 2017.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
akit-megalaznak-azt-folmagasztaljak-papi-sorsok-56-utan
Akit megaláznak, azt fölmagasztalják – papi sorsok ’56 után

A Kádár-rezsim egyházpolitikájáról és az 1956-os forradalmat követő megtorlásról rendeztek konferenciát december 15-én az Országház Felsőházi termében. A „Halálra ítélve – papi sorsok ’56 után” című rendezvényen részt vett Veres András, az MKPK elnöke és Székely János szombathelyi megyéspüspök.

19:59
budapesti-campusszal-bovult-vaci-apor-vilmos-katolikus-foiskola
Budapesti campusszal bővült a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Új, budapesti campusszal bővült a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Az épületegyüttest Beer Miklós megyéspüspök áldotta meg december 15-én.

17:38