Káptalan – kanonokok testülete

2005. november 1., kedd | 9:50

Október 30-án három új taggal bővült az Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan. Mi a szerepe a káptalannak – azaz a kanonokok testületének- most, és mi volt régen? Hogyan történik a kanonokok kinevezése? Mik a kötelességeik?

Általános történeti kép

A káptalan – vagyis a kanonokok testülete – nevét a capitulum (fejezet) szóból eredezteti. A naponta összegyűlt klerikusok ugyanis a Szentírásból egy-egy fejezetet olvastak fel.

A XX. század elején a káptalannak mindkét formája létezik: a székeskáptalané és a társaskáptalané is. A székeskáptalanok a püspöki székhelyekhez és a székesegyházhoz szorosan kapcsolódnak, közülük az érseki székhelyen működőket „fő”-káptalannak, „főszékesegyházi” káptalannak hívják.

Hazánk és benne a főszékesegyházi káptalan helyzete a XX. században gyökeres változáson ment keresztül. Az első világháború után az utódállamok megalakulásával járó határváltozásokkal, a második világháború pedig a szekularizációval állította merően új feladatok elé a káptalant. Változást hoztak a Il. Vatikáni Zsinat szellemének megfelelő intézkedések is.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén lévő káptalanok

A főegyházmegyében az esztergomi Szent Adalbertről nevezett 22 kanonoki stallumot számláló székeskáptalan mellett még két társas káptalan működött. Az egyik a pozsonyi 13, a másik a nagyszombati 6 stallummal.

A társaskáptalanok élén a prépost, a székeskáptalannál a nagyprépost állt. Mindkét forma hierarchikus felépítésű. A prépost után következnek az oszlopos kanonokok – az olvasó-, az éneklő- és az őrkanonok. Ezután az esztergomiban a kisprépostságok, azután a főesperesek, majd a mesterkanonokok sorakoztak, a pozsonyiban az „egyszerű” kanonokok, a nagyszombatiban pedig az „idősebb” és „ifjabb” kanonok.

A trianoni békekötés után egyetlen társaskáptalan sem maradt az egyházmegye kötelékében.

Az esztergomi káptalan szerepe, feladatai régen és most

A káptalan megalapításától kezdve segédkezett az egyházmegye kormányzatában, részt vett a székesegyház körüli liturgikus cselekményekben, az oktatásban a káptalani iskola létrehívásával vállalt fontos szerepet, később országos jelentősége a hiteleshelyi oklevelek kiadásával növekedett.

A káptalannak az egyházmegye kormányzásában betöltött szerepe, feladatköre a múlt században lényeges változáson ment át.

A káptalan egyházkormányzati szerepe akkor volt a legnagyobb, amikor az esztergomi érseki szék megüresedésekor a saját testületéből választott káptalani helynököt.

Ebben a legújabb, 1983-as kódex lényeges változást hozott. Széküresedéskor ugyanis a legrégebben kinevezett segédpüspökre száll az egyházmegyei kormányzat, vagy segédpüspök hiányában a papi szenátusra, amely így átveszi a kormányzatot, haladéktalanul összehívja a testületet, amely illetékes a kormányzó megválasztására. Jelenleg tehát – összhangban a II. Vatikáni Zsinat után kiadott rendelkezéssel – a káptalannak az egyházmegye kormányzatában betöltött szerepét részben a papi szenátus vette át.

A káptalan feladatai közül ma egyedül a liturgikus vonal mutat fejlődést, hiszen az új kódex a káptalanok legfőbb tevékenységét az ünnepélyes liturgikus szertartások végzésében jelölte meg.
A XIII. század óta gyakorolt hiteleshelyi tevékenység az 1874-ben megszűnt.

Az oktatást a káptalan a megváltozott körülményeknek megfelelően látta el. A teológus kanonok az, aki kanonoki stallumát nyerve megtarthatta tanári katedráját. Kanonokok működtek közre az 1892-ben létrehozott Főegyházmegyei Főtanfelügyelőség munkájában.

Az 1948-ban bekövetkezett iskolái államosítással megszűnt a főtanfelügyelőség, ezzel az iskola szintjéről kiszorult a káptalan.

Kanonoki kinevezések

A legújabb kódex szerint a kanonoki kinevezés a káptalan meghallgatásával a megyéspüspök joghatósága alá tartozik.

Kanonoki stallumok

A stallumokat 1979-ben Lékai László bíboros, prímás jeles egyházi személyekről nevezte el, akik valamilyen kapcsolatban álltak Esztergommal. Számukat 22-ben rögzítette. A nagypréposti stallum Szent István királyról, az olvasó Szent Imréről; az éneklő Szent Adalbertről, az őr Boldog Özsébről, a mesterkanonokok pedig Boldog Kőrösi Márk, Boldog XI. Ince, Bánffy Lukács, Ladomér érsek, Vitéz János, Oláh Miklós, Pázmány Péter, Ipolyi Gáspár, Rudnay Sándor, Kopácsy József, Kanter Károly, Prohászka Ottokár, Kollányi Ferenc, Simor János, Lepold Antal után kapták nevüket.

Az összeállítást az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóirodája lészítette Beke Margit Esztergomi Kanonokok c. könyve alapján.

MK

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
elo-orokseg-piarista-multidezes-budapesten
Élő örökség – Piarista múltidézés Budapesten

„A piarista múlt jelene” címmel tartottak könyvbemutatóval, könyvtár- és múzeummegáldással, valamint kiállításmegnyitóval összekötött rendezvényt a budapesti Piarista Központban április 25-én a Piarista Rend Magyar Tartományának központi gyűjteményei.

16:26
van-kozunk-hozzad-nazareti
Vecsei Miklós: Van közünk hozzád, Názáreti

„Kilenc hónappal ezelőtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pajzsára cseréltük a korábbi állami fenntartó cégtábláját az egykori gödi Topház bejáratán. A második héten szolgálatra jelentkeztem az intézménybe, tizenkét órás ügyeletet vállaltam...” Vecsei Miklós írását olvashatják az alábbiakban.

14:48