Kasper bíboros Müller bíboros hitnyilatkozatáról: Az antikrisztusi vád már Luthertől is túlzó volt

2019. február 15., péntek | 12:04

Gerhard Ludwig Müller bíboros február 8-án hitnyilatkozatot tett közzé, melyre február 10-én Walter Kasper bíboros reagált. A reflexiót a Katholisch.de és a Vatican News tette közzé, melyet az alábbiakban magyar nyelven közreadunk.

Müller bíboros hitnyilatkozata egy másik bíboros kritikáját váltotta ki. Walter Kasper azt veti Müller szemére, hogy „féligazságokat” terjeszt, valamint óva inti őt attól, hogy „zavart és szakadást” okozzon.

Walter Kasper korábbi kuriális bíboros Gerhard Ludwig Müllernek szombaton közzétett hitnyilatkozatára reagált. Kasper szerint – aki vasárnap tette közzé álláspontját, amelyet a Katholische Nachrichten-Agenturnak is megküldött – a hitnyilatkozatban ugyan sok olyan mondat áll, amelyre minden katolikus „nyugodt szívvel rögtön igent tud mondani”, ám másfelől „féligazságokat”, „általánosításokat” vagy „egyéni teológiai véleményeket” is tartalmaz.

Müller hitnyilatkozatát a napokban a Catholic News Agency több internetes oldalán tették közzé (magyar nyelven közreadtuk, ITT olvasható – a szerk.). Müller véleménye szerint szövege aktualitását „a hit tanításában egyre inkább elharapódó zavar” adja. Hitnyilatkozatának végén Müller „az antikrisztus csalását” emlegeti, ami Kaspert a Luther-féle pápakritikára emlékezteti. Kasper azonban nem szeretné azt hinni, hogy a hitnyilatkozat mögött olyas valaki állna, aki ugyan „joggal javasol reformokat az Egyházban, ám mindezt a pápától függetlenül, sőt a pápa ellenében akarja megvalósítani”. Kasper, a Pápai Ökumenikus Tanács korábbi vezetője figyelmeztet: „e magatartás zavarhoz és szakadáshoz vezethet, ami fenekestül forgatná fel a Katolikus Egyházat.”

Müller joggal hangsúlyozza azt, hogy a szentháromságos egy Isten megvallása miatt a kereszténység istenképe alapvetően eltér más vallásokétól. Ugyanakkor vannak „közös vonások is, elsősorban a zsidókkal és a muszlimokkal” az egyetlen Isten megvallásában. Kasper felteszi a kérdést: „És nem éppen ezek a közös vonások alapvetőek a mai társadalmi békéhez a világon?”

Kasper a továbbiakban Müller szemére veti azt is, hogy pontatlanul idézi a Katolikus Egyház Katekizmusát. Kritikája szerint az az általánosító vád, hogy a „hívek lelkiismerete nem eléggé tájékozott”, sok hívőt sérthet. „És mit érezhetnek… a papi visszaélések áldozatai olyan teljesen differenciálatlanul odavetett mondatot olvasván, hogy »a pap folytatja a megváltás művét a földön«?”

Müller bíboros a maga majd négyoldalas hitnyilatkozatában összefoglalja a Katolikus Egyháznak véleménye szerint alapvető hitigazságait: a szentháromságos Istent, Jézus Krisztust, az Egyház és szentségei lényegét illetően. Konkrét célzás nélkül Müller mindezzel azt a katolikus–muszlim egységdokumentumot kritizálja, amelyet egy héttel ezelőtt Abu-Dzabiban Ferenc pápa és az al-Azhar nagyimámja, Ahmad et-Tajjeb írt alá (a dokumentumot magyar nyelven, teljes terjedelmében közreadtuk, ITT olvasható – a szerk.).

Ezentúl Müller – megint csak konkrét utalások nélkül – a 2016-os Amoris laetitia a házassággal és családdal kapcsolatos értelmezése ellen is fordul, valamint megkérdőjelezi egyes német püspökök azon gyakorlatát is, amely a vegyes felekezetű házasságokban élők áldozását illeti. Müller szerint ugyanis akik nem katolikusok, „azok nem vehetik magukhoz gyümölcsözően az Eucharisztiát, mert nem válik üdvösségükre”.

* * *

Walter Kasper bíboros írását az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk.

Zavart keltő hitnyilatkozat

Kétségtelen, hogy a Gerhard Müller bíboros által közzétett hitnyilatkozat sok olyan kitételt tartalmaz a hittel kapcsolatban, amelyre minden igaz katolikus nyugodt szívvel rögtön igent tud mondani. Más kitételei egyes evangélikus hívőknek szólnak a szívükből. Jó előhozni ezeket az alapvető igazságokat, nehogy megkopjanak a csak látszólag fontosnak tűnő aktuális viták hátterében.

Nem jó azonban az, hogy némely igazságot annyira sarkosan fogalmaz meg a hitnyilatkozat, hogy a kérdés egyik fele homályba vész. Csak egyetlen példa: kétségkívül helyes, hogy a szentháromságos egy Istenbe vetett hitből fakadóan a kereszténység és a többi vallás isten- és emberképe között komoly eltérések vannak. Ám nincsenek-e pont az egyetlen Istenbe vetett hitből fakadóan közös vonások is, elsősorban a zsidókkal és a muszlimokkal? És nem éppen ezek a közös vonások alapvetőek a mai társadalmi békéhez a világon? A féligazság nem katolikus igazság!

Más helyeken a hitnyilatkozat olyan általánosításokat enged meg magának, amelyek így nem helytállóak. Például amikor úgy fogalmaz, hogy a „hívek lelkiismerete nem eléggé tájékozott”. Ez az általánosító mondat így sok hívő számára sértő. És mit mond az a számos hívő, akiknek erről olyan papok jutnak eszükbe, akiket hatalmi visszaéléssel vádolnak: az ő lelkiismeretük eléggé tájékozott volt? És mit érezhetnek a hitnyilatkozat olvastán különösen e papi visszaélések áldozatai olyan teljesen differenciálatlanul odavetett sorokat látva, hogy „a pap folytatja a megváltás művét a földön”? A helyes megkülönböztetés teszi a teológust!

Más helyeken az írás nem a hitnek a nyilatkozata, hanem egyéni teológiai véleményekről tett nyilatkozat, amely így nem lehet kötelező érvényű. Megint csak egyetlen példa: a hitnyilatkozat a Katolikus Egyház Katekizmusának 1457. pontjára hivatkozva azt mondja, hogy az új polgári házasságot kötő elvált keresztények, valamint a nem katolikus keresztények az Eucharisztiát nem vehetik magukhoz gyümölcsözően.

Kétszer is nekiveselkedtem, de ezt a mondatot így nem találtam meg a Katekizmusban. És nem ismerek más olyan kötelező erejű dogmatikai megfogalmazást sem, amelyben ez a mondat ebben a formában állna. A hitnyilatkozat egyébként e helyen azokról szól, akik elválván újra házasodtak, és akiknek első házassága „Isten előtt fennáll”. E megfogalmazással a szöveg nyilvánvalóan feltételezi azt is, hogy vannak olyan hívek, akiknek első házassága már nem áll fenn Isten előtt. Ki tudja ezt eldönteni? És mi van az utóbbi hívekkel?

A cölibátus egyházi rendjével kapcsolatban is hivatkozik a hitnyilatkozat a Katekizmusra, az 1579. pontra. Sajnos azonban pontatlanul. Mert a Katekizmus e pontjának első mondatában ott olvasható a „rendes körülmények között” kitétel is, amelyet azonban a hitnyilatkozat elhagy. A Katolikus Egyházban ugyanis valóban vannak olyan papok, akik házas emberek: a Rómával közösségben lévő keleti egyházak papjai, egykori evangélikus vagy anglikán lelkészek (utóbbiakkal kapcsolatosan legutóbb XVI. Benedek pápa hozott rendelkezést). És attól függetlenül, hogy magam személyesen úgy vélem, a papok önként vállalt cölibátusának az értelméről is újra, igen alaposan el kell gondolkoznunk, a viri probati kérdésének a megvitatását semmiképp sem lehet megtiltani.

Teljesen elképedtem a hitnyilatkozat vége felé az antikrisztus csalásáról olvasván: ez majdnem szó szerint Luther érvelése. Luther is sok jogos kritikával illette kora Egyházát, ám ez az antikrisztus-vád már akkoriban is túlzó volt, mint ahogy ezt ma már evangélikus dialóguspartnereink is mondják. E mostani hitnyilatkozat mögött tehát egy Luther redivivus állna? Olyas valaki, aki joggal javasol reformokat az Egyházban, ám mindezt a pápától függetlenül, sőt a pápa ellenében akarja megvalósítani? Szeretném azt hinni, hogy nem így van. Mert e magatartás zavarhoz és szakadáshoz vezethet, ami fenekestül forgatná fel a Katolikus Egyházat.

Walter Kasper bíboros

Fordította: Németh Attila

Forrás és fotó: Katholisch.de; Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-az-abortusz-soha-nem-az-valasz-amelyet-nok-es-csaladok-keresnek
Ferenc pápa: Az abortusz soha nem az a válasz, amelyet a nők és a családok keresnek!

Május 25-én a Szentatya a „Yes to Life” konferencia résztvevőit fogadta. „A törékeny élet drága ajándékának gondozása” című konferenciát a Világiak, Család és Élet Kongregációja szervezte. A magyar sajtóban leegyszerűsítve jelent meg a pápa beszéde, amit most teljes terjedelmében olvashatnak.

09:55
-miert-csak-szakallas-embereket-latni-templomi-kepeken-derus-egyuttlet2-gyori-szeretetnapon
„Miért csak szakállas embereket látni a templomi képeken?” – Derűs együttlét a győri Szeretetnapon

Május 25-én ismét szeretetnapot rendeztek Győrben, amelynek minden bevétele Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványát illeti. Nagyszalontai sportközpontra gyűjtenek.

2019. május 26., vasárnap