Katolikus Szeretetszolgálat: az ellátásnál és ápolásnál többet kell nyújtanunk

Hazai – 2013. december 21., szombat | 6:00

A Magyar Katolikus Szeretetszolgálat fennállása 60 éve alatt meghatározó „szeretet-tudást” halmozott fel. Nagy szakmai tapasztalatuk olyan emberképpel párosul, amely vallja: Isten adottságainktól, aktuális állapotunktól függetlenül teljes életre, érzelmi és lelki teljességre hívott meg mindenkit. Országszerte hat otthonban, 567 munkatárssal, mintegy ezer emberről gondoskodnak. Tavasszal kinevezett vezetőjük, Bató András mutatja be életüket, tevékenységüket és személyes vezetői terveit. 

Mit jelent az Ön számára a szeretetszolgálat vezetése?

Olyan intézmény élére kerültem, mely az egyház számára lényeges területen működik, hiszen a katolikus egyház meghatározó szerepet tölt be a szociális ellátás területén. Ennek szolgálatába állítom eddigi szakmai életpályám összes tapasztalatát: kezdve mérnöki, közgzdászi, jogászi, hitoktatói végzettségemtől, az önkormányzati képviselői munkától, a kórházi felügyelő bizottsági tagságig, ahol végigkísértem az egészségügy állapotváltozásait 1992 és 2002 között. A szeretetszolgálatot rövid időn belül egy üzleti alapon kiválóan működő intézményként szeretném látni, ahol a szakértelemmel végzett munka szolgáló szeretettel párosul. 

Hogyan tervezi a jövőt?

Az a célom, hogy az otthonainkban zajló tevékenységeket felmérve, átszervezve még hatékonyabbá tudjuk tenni munkánkat. Elkötelezett vagyok a felelős szervezetirányítás iránt. Szeretném, ha a képzési feltételek megteremtésével ezt minden intézményünk igazgatója megismerné. Segítségével a vezetési feladatellátás magasabb színvonalú válik. Lényeges a közös képzés, mert az egymáshoz csiszolódás feltétele, hogy az ismeretek egy része legalább közös legyen. Fontos tervem, hogy pénzügyi konszolidációt hajtsak végre, mert a zavartalan működéshez megfelelő nagyságú forgótőke szükséges. Ehhez szorosan kapcsolódik egy másik alapvető feladat, a költséghatékony működés megteremtése, a gazdálkodási rendszer fokozatos korszerűsítése. Mindezek mellett feltétlenül szükséges a házak állapotfelmérése, s ennek alapján a fejlesztés, modernizáció.

Milyen többletet adhat a szociális gondoskodásban az egyházi jelenlét?

Ez az a terület, ahol igen nagy tisztelettel és megbecsüléssel tekintek elődeim munkájára. Olyan gondolkodásmódot alakítottak ki, melyet őriznünk kell. Az emberekhez való viszonyulást az ellátottak iránti tiszteletünk határozza meg. Az ellátottainkkal lelki közösséget igyekszünk építeni: olyan légkörre törekszünk, ahol jól érzik magukat az emberek, ahová jó belépni. Ugyanakkor azt is ki kell mondanunk, hogy feszes anyagi feltételek mellett kell jobb ellátást nyújtanunk, mint az azonos anyagi feltételek mellett működő állami intézményeknek.

Mit tart a legfontosabbnak az idősekkel való foglalkozásban?

A családi szeretet valamilyen szintű megteremtését, a személyességet, az ellátott személy fontosságának tudatosítását. Ahogy az apró gyerek átéli, azonosul a környezetében megjelenő nyugalommal vagy feszültséggel, úgy a külvilág iránt látszólag érzéketlen idős emberre is erősen hat az otthonok kedvező vagy éppen kedvezőtlen mikrovilága. Az egyik legfontosabb, hogy elnyerjük az idős emberek bizalmát, és biztonságérzetét erősítsük. Nem pusztán ellátni és ápolni kell az időseket, az még nem gondoskodás. A testi ellátással párhuzamosan az egész személyiséggel foglalkozni kell.
Milyen gondokat emelne az idősellátás területén?

Nagyon elhibázottnak tartom, hogy a mai politikai szóhasználatban a család szülőkből és gyerekekből áll. Azt képviselem, hogy a család a fel- és lemenők a közössége. Az idős emberek ellátása, gondozása, ápolása elsősorban a család feladata. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor az idősotthon, illetve az ott lévő hivatásos munkatársak igénybevétele elkerülhetetlen. A szociális ellátás idősgondozási szegmense pénzügyi hiánnyal terhelt. Istennek hála feladat van bőven. Megvan az alap, amire építeni lehet, és látom, hogy merre kell továbblépni.

Római Katolikus Szeretetszolgálat: A szeretetszolgálatot 1950-ben alapította a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, hogy gondoskodjon a szerzetesrendek feloszlatása miatt ellátás nélkül maradt idős, beteg szerzetesekről és apácákról. A szerzetesrendektől elvett több mint hatszáz épületből az állam öt épületet biztosított erre a célra. A szeretetszolgálat 567 munkatársa ma több mint ezer idős és beteg, az ipolytölgyesi otthonukban 150 fogyatékkal élő emberről gondoskodnak. 

Irányításuk alá tartozik: Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Országos Papi Otthona, Székesfehérvár, Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Idősek Otthona Csákvár, Katolikus Szeretetszolgálat XXIII. János Szeretetotthona, Okos Gizella Szeretetház Budapest, Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Názáret Otthona Budapest, Katolikus Szeretetszolgálat Máriaremetei Szeretetotthona és gondozóháza Budapest, Katolikus Szeretetszolgálat Zárdakert Idősek Otthona Dabas, Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Otthona Hejce, Katolikus Szeretetszolgálat Szent Erzsébet Otthona Ipolytölgyes, Katolikus Szeretetszolgálat Szent Klára Idősek Otthona Jászberény, Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat PAX Otthona Tiszaalpár, Szent József Otthon Solymár, Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Migazzi Otthona

Trauttwein Éva/Magyar Kurír