Kerekasztal-beszélgetés Szent Mártonról Budapesten

2016. február 26. péntek 15:41

A jubileumi Szent Márton-évhez kapcsolódóan az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Örökség Műhelye tartott kerekasztal-beszélgetést február 25-én a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban az 1700 évvel ezelőtt született tours-i püspökről.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Szávai Tamás Szent Márton-kutató és Szommer Ildikó, a szombathelyi Szent Márton Programiroda vezetője beszélgettek arról, hogyan érthető meg számunkra a 4. században élt püspök életszentsége. A beszélgetés moderátora Vass Norbert, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet tudományos munkatársa volt.

Szávai Tamás arról beszélt, mit jelent Szent Márton alakja a világ, illetve a magyarság számára. Emlékeztetett rá, hogy a szent életű püspök első életrajzírója, Sulpicius Severus rendkívül művelt ember volt, sokat hallott Mártonról, s ezért felkereste őt. Sokat beszélgetett vele és szerzetestársaival is, és még életében hozzákezdett életrajzának megírásához. Részletes életrajzot írt, amelyben Severus leírta a Mártonhoz köthető csodákat is. Abban az időben, a 4. században az emberek hittek a csodákban, azokat valóságnak tartották. A Szent Márton élete című könyv még a tours-i püspök életében megjelent és elterjedt. Ezért a püspök halála után Severus hozzáírt még három levelet. Ám a Mártont szentként tisztelő népnek ez sem volt elég, ezért Severus megírta a Dialógusokat, ezt már a püspök halála után húsz-harminc évvel. Ebben a könyvben a szerző egy sokat utazó római polgárral beszélget, aki föleleveníti Márton történeteit. Ez a magyarázata annak, hogy egész Európa ismeri Mártont már a legelső időktől kezdve. Sulpicius Severus könyveit Rómától kezdve Gallián keresztül Alexandriáig mindenütt terjesztették az akkor ismert világban. A Mártonról szóló írásokat rengetegen lemásolták kézzel, olyan hatalmas értékük volt.

Márton a római katolikus egyház egyik legfontosabb alakja, számos ponton kötődik a hagyományokhoz. A zsolozsmák éneklési módja is Márton sírjához kötődik. Halálát követően ugyanis a tours-i püspöki székben őt követő Brictus elrendelte, hogy Márton sírjánál huszonnégy órás virrasztást kell tartani, zsolozsmát mondani és énekelni. Később, amikor az egyház meghatározta a zsolozsmák éneklésének rendjét, megszabta, úgy kell ezeket mondani, ahogy Márton sírjánál mondták.

Szent Márton alakjának magyar vonatkozásairól Szávai Tamás kiemelte, hogy Savariában, a mai Szombathely területén született, így őseink között tisztelhetjük. A kutató egyúttal emlékeztetett rá, hogy Márton tiszteletét magától Szent István királytól kaptuk, és ennek művészi lenyomata is van, mégpedig Sinkó Veronika grafikusművész egyik alkotása. A képen Márton az, aki Istentől a küldetést hozza. A kettős kereszt azt jelképezi, hogy Szent István is apostoli küldetést kapott, és az apostolságot Szent Mártonon keresztül kapta Istentől.

Szávai Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy Szent István az 1001-ben keltezett Pannonhalmi Alapítólevélben azt írta: „Már gyermekkoromban megismertem Szent Márton segítségét.” Tehát személyes védőszentjének tekintette Mártont, aztán pedig egész Magyarország védőszentjévé tette. Évtizedekkel később, már Szent László király idején, 1092-ben, a Szabolcsi Zsinaton elfogadott törvények kimondják: minden egyházi ünnep egynapos, kivéve Szent Mártonét, róla három napon keresztül emlékeznek meg, mert ő Szent István rendelkezésének értelmében Magyarország védőszentje. Természetesen Franciaország védőszentje is volt már ekkor, ezt még Klodvig francia király nyilvánította ki a 6. században. A katonák Márton köpenyét maguk előtt tartva mentek a csatákba, csodatevő erőt tulajdonítva neki.

Kemecsi Lajos felvázolta, miként épült bele Szent Márton alakja a népszokásokba. Bevezetőjében Szent Istvánhoz méltó döntésnek nevezte, hogy az erőszakos német térítés ellensúlyozására a francia vonalat erősítve bevezette Szent Márton kultuszát a Magyar Királyságban. A Néprajzi Múzeum igazgatója kiemelte, hogy Szent Márton legendáiban a keresztény tanítás alapelemei találhatók meg. Alakjához csodálatos módon köthetők nagyon közérthető formában a mindenkori emberek – tehát nemcsak a középkoriak, hanem a maiak – számára is könnyen érthető, vallási és hitbeli szimbólumokkal teli történetek. Mindezt nagyon jól lehet ábrázolni, ha akkoriban lett volna internet, biztos, hogy Márton ott lenne a kedvencek között. Ilyen történetek a köpeny kettéhasítása, ami valójában az elesettek segítésének a jelképe, vagy az a jelenet, amikor Márton a libák közé bújik, nehogy püspökké válasszák. Ezeket mindenki érti és érzelmileg is könnyen átélheti.

Kemecsi Lajos a vizualitás mellett hangsúlyozta a szóbeliséget is. Ennek erejét, jelentőségét ma már el sem tudjuk képzelni. Pedig a szóbeliség fontosságát nem szabad lebecsülnünk, évezredeken keresztül is képes hatást kifejteni. Olyan legendák és történetek maradnak fenn általa, melyek messze-messze visszanyúlnak a távoli múltba. Több évezredes legendák, történetek maradtak fenn népvándorlások, járványok, háborúk okozta változások ellenére is.

A professzor kiemelte, Márton napja nagyon sok szempontból ideális helyen van a kalendáriumban. November 11-e határnap. Az őszi, a betakarítási idő és a téli ünnepkör között. Rendkívül fontos időpont, olyan változás, amelyhez pozitív tartalmak kapcsolódnak. Ilyen a cseléd- és a pásztorfogadás. Egy új gazdasági ciklus kezdődik, és annak kitüntetett határnapja Szent Márton ünnepe.

Ki kell mondani azt is, hogy Márton ünnepéhez olyan pogány eredetű termékenységvarázslás is kapcsolódik, mint amilyen a pásztorok által gyakorolt és még az 1930–40-es években néprajzkutatók által rögzített szokás, amikor a pásztorok végigjárták a települést, és a házaknál elszámoltak. Ennek része volt, hogy a magukkal vitt bottal, rövid köszöntő mondóka kíséretében megveregették a háziakat – az, hogy milyen erősen, az az elszámolástól függött. Végül azt kívánták, annyi szaporulata legyen a következő évben a háznak, amennyi elágazása van a botnak. Ez utóbbi szokás elsősorban a háziállatokra vonatkozott.

Fontos szerepe volt a Márton-napi időjóslásnak is, amit az aktuális időjárásból és mindig az ellentétpárokból lehetett levezetni. Úgy tartották, ha november 11-én rossz idő van, akkor a tél enyhe lesz, és fordítva. A Márton-napi lúdnak a mellcsontjából is következtettek az időjárásra. Ha pedig eszünk, akkor igyunk is, a bornak Márton a bírája, hiszen ünnepén már az újbort szolgálták fel szerencsés esetben a középkorban is.

Kemecsi Lajos rámutatott: a Szent Mártonhoz kapcsolódó szokások rendkívül gazdagok, a kereszténység előtti hagyományokat is magukba építik. Ő maga pedig az egyik legnépszerűbb szent, csodái könnyen átélhetők. Nem véletlen, hogy a pozsonyi koronázótemplom róla van elnevezve, és az sem, hogy rengeteg település, kápolna viseli a nevét.

Szommer Ildikó, a szombathelyi Szent Márton Programiroda vezetője elmondta, Szombathely Márton szülővárosa, ezért különösen fontosnak tartották, hogy hozzá méltó ünnepségsorozattal emlékezzenek meg róla. Már 2014-ben létrehozták a Szent Márton Programirodát. Ez az év volt a tanítás éve, amikor olyan rendezvényeket tartottak, melyeknek előadói bemutatták Márton életét. 2015 a találkozás éve volt, azzal a céllal, hogy az emberek közelebb kerüljenek, főleg a segítő Szent Márton alakjához.

A Szent Márton Programiroda vezetője hangsúlyozta: túl azon, hogy elmeséljék Márton élettörténetét és az alakjához kapcsolódó csodákat, legfontosabb céljuk, hogy a mához szóló üzenetet bontsák ki ebből a rendkívüli életútból. Márton kiemelkedő személyiség volt, az általa vallott és gyakorolt eszmék minden korszak embere számára követendők. A másokra való odafigyelés, a segítőkészség, az élet elesettjeihez lehajló szeretet, az alázatosság. Elsősorban a fiatalokat szeretnék megszólítani, akik teljesen tanácstalanok, ha Szent Márton nevét hallják, hiszen hatalmas az időbeli távolság, 1700 év, és maga a szent szó is idegen számukra. Ezért több, kifejezetten a fiatalokat megszólító eseményt, programot szerveztek, így rajz- és novellapályázatot írtak ki diákok számára, valamint meghirdették a „Mindenkinek legyen egy köpenye” és a „Mindenkinek legyen egy jó cselekedete” elnevezésű programokat. A művészeti szakiskolákat bízták meg azzal, hogy készítsenek ezekhez plakátokat. A kezdeti bizonytalanságok után annyi értékes alkotás született, hogy már kiállítást is rendeztek az alkotásokból. Ezt Szombathely mellett a jövőben bemutatják a pannonhalmi bencés gimnáziumban is.

Szommer Ildikó beszélt a Szent Márton Akadémiáról is, ahova minden hónapban tudós előadókat hívnak meg, hogy bemutassák a tours-i püspök életének egy-egy fontosabb szakaszát.

Az est végén a hozzászólók közül Prokopp Mária művészettörténész és Pálos Frigyes prépost, őrkanonok, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója arra kérték a beszélgetés résztvevőit, hogy az idei, jubileumi évben hangsúlyozzák jobban azt, hogy Szent Márton magyar szent volt. Pálos Frigyes hozzátette, az idei év az irgalmasság éve, és Szent Márton alakja ragyogó példája a gyakorlatban is megmutatkozó irgalmasságnak. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy csak a Váci Egyházmegyében tizennégy, Szent Mártonról elnevezett templom van.

Fotó: Thaler Tamás

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
palanki-ferenc-a-foci-megtanit-arra-hogy-az-eletben-is-egymasert-jatsszunk
Palánki Ferenc: A foci megtanít arra, hogy az életben is egymásért játsszunk

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök még papi pályája elején is igazolt focista volt, és a papi futballválogatott tagjaként most is pályára lép olykor. Labdarúgó-válogatottunk parádés szereplése kihagyhatatlanná tette, hogy megkérdezzük, miként vélekedik a magyarok meneteléséről.

19:23
melyebb-elkotelezodessel-maltai-rendben
Mélyebb elköteleződéssel a máltai rendben

A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének (MMLSZ) június 24-i, Keresztelő Szent János ünnepéhez kapcsolódó rendi szentmiséjét Erdő Péter bíboros, a Szuverén Máltai Lovagrend (a továbbiakban: máltai rend) nagykeresztes tartománynagya mutatta be a Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban.

20:28