Kerényi Lajos: Mondom néktek I-II.

2016. január 3. vasárnap 15:30

A kötet Kerényi Lajos római katolikus pap teológus, kórházlelkész 2001 és 2004 között született elmélkedéseit, homíliavázlatait tartalmazza.

A budapesti Szent Kereszt-templom vezető plébánosa hosszú élete során számtalanszor megtapasztalta, hogy Krisztussal minden élethelyzetet meg lehet szentelni, a legmélyebb szakadékból is lehet kiutat találni.

Ám a modern kornak csak a pillanatnyi örömöknek élő embere számára a múltban gyökerező vallási hagyomány és az évezredes egyház lassan nem több, mint puszta történelem, melynek szinte semmi köze sincs az élő Krisztusba vetett hithez. Pedig „elevenholt” az ember hit nélkül, „holt a hit cselekedetek nélkül.” Az ember istenarcúságához a cselekvéssé minősülő munkálkodás is hozzátartozik. „Isten nélkül halálra valók vagyunk. A hit cselekedetei nélkül életünk halálra válik.” Isten „munkatársaiként” nem tehetjük, hogy ne munkálkodjunk. Kerényi Lajos egyaránt elveti „a múltba révedő fátumos hit és a köldöknéző, belterjes vallásosság” terhes örökségét, és arra biztat bennünket, hogy „Isten bennünk munkálkodó Lelkének és Igéjének erejétől buzduljunk fel mindannyian a jónak cselekvésére!”

A kötet szerzője emlékeztet rá: Jézus Krisztus maga jelentette ki, hogy tüzet hozott a földre (Lk 12,49–50). Ez a tűz „lendület: a jóságért, a szeretetért, az örök életért. Jézus karaktert, igazi arcélet kíván. Egyéniséget akar, akik nem fanatikusan, hanem hűségesen, intelligensen és szabadon követik őt.” Ennek azonban feltétele van, legelsősorban az, hogy váljunk szabaddá a bűntől és minden tehertől, ami torzít, és rákényszerít bennünket a kétszínűségre vagy a gonosz cselekedetek elkövetésére. Kerényi Lajos rámutat: a bűn igazában a szeretet hiánya. „Önzés, amely nem akarja észrevenni a másik embert. Mindenben az anyagi hasznot keresi.” A konzum-társadalom, a pénz-hajszolás és az ezt hirdető liberális szellem megfertőzi az embert, aki el sem tudja képzelni, hogy másokért is lehet élni, csupán szeretetből.

Kerényi Lajos teológusként úgy érezte, nem hallgathat, miután 2001. szeptember 11-én terroristák véres merényletet hajtottak végre a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen, mely több ezer ember halálát követelte. Két dolog rendítette meg igazán a szörnyű cselekedet láttán. Az egyik, hogy a gonoszok „bűnös, aljas kalandjait” mindig az ártatlan emberek sínylik meg. A másik, hogy a sok véleménynyilvánító és értékelő között egyetlenegy sem akadt, aki megtérésre szólította volna fel az embereket, mint Keresztelő Szent János a maga idején. Hatalmas kérdés, honnan ered a gonoszság, a gyilkos terror, a vég nélküli bosszúk sorozata. A pap teológus válasza egyértelmű: onnan, hogy „a szabad akaratú ember gőgjében Isten helyébe áll. Majd ő mindent megold egyedül, Káin módjára megöli azt, azokat, akik útjába állnak. Nem engedi magát megváltani, hiszen neki erre nincs szüksége. Végül Isten kénytelen romlott eszére hagyni, mert mély tiszteletben tartja a szabad akaratot.” Ennek pedig tragikus következményei vannak, makro- és mikroszinten egyaránt, terrorcselekmények, nagyzási hóbort, a gyűlölet, az önzés, a gyengék erősek általi eltiprása, gátlástalan önérdekérvényesítés az élet minden területén. A világ a vesztébe rohan, ennek ellenére biztos, hogy nem fog elveszni, „mert vannak áldozatok, engesztelők. Mert az Isten nagyon szeret minket, és vérét adta oda értünk”.

Kerényi Lajos felsorol néhány fontos szempontot, amelyek lényeges szerepet játszanak az egészséges lelkiismeret kialakításánál. A legfontosabb az Isten előtti felelősségtudat, egyszer mindenkinek el kell számolnia tetteivel, önmaga, családja, utódjai, nemzete és Isten előtt. „Ahová állított az élet, az Úr, ott kell helyt állnom, nem is akárhogyan. Egy többgyermekes szülőnek, egy papnak, egy tanárnak vagy országvezetőnek tudatosítania kell magában, hogy mi a kötelessége.” Az ember lelkiismerete ideális esetben akkor jelez helyesen, ha az megfelel az Isten törvényei szerint élő közösség törvényeinek és visszajelzéseinek. Ugyanígy a világi törvények vonatkozásában is, ha azok összhangban vannak a természeti és isteni törvényekkel. „E tekintetben legveszedelmesebb kísértés a rossz, eltorzult tömegpszichózis. Aggasztó az információözön, ami ránk zúdul és vészesen befolyásol bennünket, hiszen Istenről, megváltásról soha nem szól, csak az erőszakról, az eszem-iszomról. Rengeteg áldozatot szed ez a veszélyes lavina.” Nagyon sok a szegény, kiábrándult, becsapott ember. Kerényi Lajos azonban mint „Jézus szerelmese” és hiteles hirdetője vallja, hogy van kiút, de ez nem könnyű. Elsősorban önmagunkban kell rendet teremtenünk, hogy aztán az kisugározzon környezetünkre, családjainkra, nemzetünkre. Könyörtelenül magunkba kell néznünk és bűnbánatot kell tartanunk. A szerző idézi  Joseph Ratzinger bíborost (2005 és 2013 között XVI. Benedek néven vezette a római katolikus anyaszentegyházat – B.D.), aki azt mondta: „Bűnbánatunk nem az ürességbe hull, hanem Isten elfogadja, és az örök életre vezet.” 

Kerényi Lajos gondolatokban és lelkiekben egyaránt gazdag elmélkedéseit elolvasva eltűnődhetünk azon, változott-e pozitívan a világ – és benne a mi országunk – az elmúlt tizenöt évben, illetve mennyire tisztultunk meg mi magunk lelkileg?

(Szent Gellért Kiadó, 2015.)

Bodnár Dániel/Magyar Kurír 

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-es-ii-garegin-kozos-nyilatkozata-ket-egyhaz-kapcsolatarol-es-kozos-celkituzeseirol
Ferenc pápa és II. Garegin közös nyilatkozata a két egyház kapcsolatáról és közös célkitűzéseiről

Június 26-án, vasárnap délután négy órakor a jereváni Apostoli Palotában Ferenc pápa és II. Garegin, minden örmény katholikosza közös nyilatkozatot írt alá a két egyház kapcsolatáról és közös célkitűzéseiről.

2016. június 26. vasárnap
nem-mehetunk-ures-kezzel-vasmisejet-unnepli-futo-karoly-atya
„Nem mehetünk üres kézzel…” – Vasmiséjét ünnepli Futó Károly atya

Június 26-án mutatta be vasmiséjét Pilisvörösváron a Szent Erzsébet Otthonban a 91 éves Futó Károly atya. Te Deum 65 év papi szolgálatért.

2016. június 26. vasárnap