Keresztény értékek a 21. században – Erdő Péter előadása a Várkert Bazárban

2016. január 14. csütörtök 23:12

Az Eötvös-előadás-sorozat keretében „Keresztény értékek a 21. században” címmel hangzott el Erdő Péter bíboros és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előadása január 14-én a XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány konferenciáján a Várkert Bazárban.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az előadókat Gulyás Gergely, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója köszöntötte.

Előadásában Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: az ember ma gyorsabban és radikálisabban változik, mint a korábbi századokban, az állandó változás azonban bizonytalanná teszi.

Kiemelte: a természettudományi haladás egyik következményeként elterjedt az emberiség körében a változás tudata. Nem az állandóság, hanem az állandó változás tudatában él a mai ember, ráadásul a változás sokszor összekapcsolódott a haladás mítoszával is. Ugyanakkor a természettudományos felismerések nyomán „a világról alkotott képünk, az emberiség és a saját egyéni helyzetünk megítélése nem biztosabb lesz, hanem bizonytalanabb” – fűzte hozzá.


Kijelentette: terjed egy „nem egyszerűen vallási vagy világnézeti, hanem természettudományos értelemben vett agnoszticizmus”, annak „érzelmi feladása, hogy a körülöttünk lévő valóságot egyre jobban megismerhetjük”; ilyen háttérben az ember egyre nehezebben látja meg a saját életének objektív összefüggéseit és értelmét.

Az ily módon elbizonytalanodott ember pedig óvakodik a távlati célkitűzésektől, nehezen értékeli az emberi cselekedeteket, tesz különbséget jó és rossz között, és fél az elköteleződéstől egy hivatás vagy egy életállapot mellett. Az állandóan változó világban élő ember hajlamos a pillanatnyi jó közérzetet tekinteni a legfőbb jónak – mondta a bíboros.

Erdő Péter szólt arról is, hogy a pillanatnyi élvezetet legfőbb értéknek tartó fogyasztói magatartás a mai ember vallási letében is megjelenik. „Válogatunk nemcsak az áruk között egy szupermarketben, de „a szolgáltatások”, a vallások egyes elemei között is. Az ember kiemeli a különböző vallásokból azt, ami érzelmileg megérinti őt, de az egészet nem fogadja el. Ugyanakkor nem vallástalan, nem elutasító, csak „megint inkább egy pillanatnyi benyomás vezeti, mint egy projekt”. Ez a fajta „élményorientált” vallási tájékozódás nem ismer felekezeti határokat, de nem is kötelezi el magát egyetlen felekezet mellett.


Ennek a jelenségcsoportnak a következménye a mai ember szorongása, félelme a jövőtől. Ha ugyanis a pillanatnyi jó közérzet a legfőbb cél, akkor állandóan félhet attól, hogy holnap már nem fogja olyan jól érezni magát. Ez a félelem ráadásul az ember sérülékenysége és halandósága miatt indokolt is – tette hozzá Erdő Péter.

Ugyanígy szorongást keltő „kockázati forrássá” vált a másik emberrel való kapcsolat is, „hiszen ott már nemcsak tőlem függ a jó közérzet, hanem a másiknak is lehet benne szerepe”. Ezért terjed a félelem a tartós emberi kapcsolatoktól, hiszen „egy ilyen kapcsolat olyat is kívánhat, ami számomra éppen nem a legkellemesebb”. Ezzel szemben a hit fényében az értelmesnek felfogott élet lehetőséget kínál a különböző viszontagságok vagy akár a szenvedés tudatos elviselésére, sőt vállalására is – mondta.

Mindennek a fényében nyilvánvaló – mutatott rá a bíboros –, hogy az antropológiai változás nemcsak az egyén individualizációját hozza magával, hanem elszigetelődését is; ha a kapcsolat félelmetes veszélyforrás, az egyén a maga jó közérzetével bezárul önmagába.


Erdő Péter kitért a kommunikációs és informatikai forradalom kihívásaira és lehetőségeire is. A verbalitás rovására előtérbe kerülő audiovizualitás nem erősíti a logikus gondolkodást, az emberi logika ugyanis hagyományosan fogalmakkal dolgozik. Ugyanakkor növekszik a jelképek jelentősége, a kereszténység számára pedig a jelképek „ősi és otthonos dolgok, nem idegenek”. A rövid jelenetsorokban megjeleníthető jézusi példabeszédek lehet, hogy ma érthetőbbek, mint az úgynevezett erkölcsi törvények. „Nagyon is elképzelhető, hogy ezt az ősi nyelvezetet jobban előtérbe kell állítanunk. Mindez azonban nem csupán a kommunikációra van hatással, hanem – most már az internetre utalva – azt is szoktuk mondani egyre hangosabban, hogy a virtuális valóság a valóságnak egy új szintje” – hangsúlyozta a bíboros.

„Fedezzük fel újra a keresztény értékeket mint inspirációt és orientációt!” - mondta Balog Zoltán a több száz fős hallgatóság előtt, kiemelve: mindaz, ami keresztény kultúra Európában, az jó életet hozott létre.


„A keresztény értékek újrafelfedezése annak az erőnek a felszabadítását jelenti, mely nélkül Európa soha nem lett volna a minőségi életnek, a kultúra gazdagságának és sokszínűségének igazi otthona. S nélküle nem is maradhat az” - fogalmazott a miniszter, az alapítvány elnöke.

A keresztény értékek három forrás összeolvasztásával – a bibliai zsidó-keresztény hagyomány, a görög tudomány és filozófia és a romai jog – teremtették meg a mai értelemben vett Európát, így "azt is mondhatnánk kis merészséggel, hogy az európai egység nem előttünk van, hanem mögöttünk„.
Mint mondta, mindez egy olyan szellemi-kulturális egységet, szellemi közösséget jelentett, amely „a hatalomnak, a kultúrának, a kereszténységnek a szimbiózisával igen erős hatalmi tényezővé tette Európát”. A miniszter szerint ahhoz, hogy ezek az értékek orientálóak lehessenek, szükség van arra „a köztudatra, közmegegyezésre” is, hogy magunkénak valljuk, örökségünknek tekintsük ezeket.


A vallásról „az egyik legszemélyesebb közügyként” beszélve Balog Zoltán megemlítette: a keresztény közösség kovász, amely „nincs többségben, de mégiscsak hatással van a környezetére, és akkor előbb-utóbb mindennapi kenyér lesz belőle”.

Forrás: MTI

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
kero-imadsag-oktalansag-szemtelenseg-vagy-bizalom
Kérő imádság: oktalanság, szemtelenség vagy bizalom?

Évközi 17. vasárnap – Gondolatok az olvasmányokhoz (Ter 18,1–10a; Kol 1,24–28; Lk 10,38–42)

16:00
babel-balazs-ersek-latogatasa-kecskemeti-wojty-kozpontban
Bábel Balázs érsek látogatása a kecskeméti Wojtyła-központban

Csaknem napra pontosan tíz éve, 2006 júliusában nyílt meg a Karol Wojlyła Barátság Központ, mégsem ennek megünneplésére, hanem Mária Magdolna ünnepe és egy szobor megáldása alkalmából gyűlünk össze Kecskeméten július 22-én, pénteken délelőtt.

15:00