Kiss Tamás előadásával indult a „Szent László-estek” című programsorozat Győrben

2017. március 26. vasárnap 17:40

Március 23-án Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke megnyitotta a Győri Egyházmegye által szervezett, Szent László-estek című programsorozatot a győri Múzeumházban. Az első alkalommal Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója adott elő.


Veres András köszöntőjében rámutatott arra, hogy Szent László Közép-Európa történelmében rendkívüli helyet foglal el, hiszen tartós békét tudott teremteni ebben a térségben, korának legnagyobb európai uralkodója volt, mind erkölcsi, mind pedig politikai értelemben. Ezt bizonyítják azok a történeti, művészettörténeti, irodalom- és zenetörténeti kutatások, amelyekről szó lesz a Szent László-év keretein belül induló ismeretterjesztő programsorozat alkalmain. A győri megyéspüspök hangsúlyozta, hogy Szent László birodalma létrehozásával napjainkig ható erőt adott Európa számára, amely – miként II. János Pál pápa a 2000-es évek elején megfogalmazta – a csöndes hittagadás korát éli. A győri megyéspüspök reményét fejezte ki, hogy Szent László örökségét, a kereszténységet és a szentséget, méltó módon továbbadhatjuk utódaink számára.

Kiss Tamás előadása bevezetőjében elmondta, hogy Szent László halálának időpontja és helye pontosan ismert: a lovagkirály 1095. július 29-én halt meg Nyitrán. Azonban az, hogy hol temették el, már vita tárgyát képezte az elmúlt században. A 19. század végéig nem volt kérdés, hogy Váradon temették el Szent Lászlót. Akkor viszont Mátyás Flórián történész egy pápai bullára hivatkozva kijelentette, hogy Szent Lászlót az általa alapított somogyvári bencés apátságban temették el, majd innen került át a holttest a szintén általa létesített váradi székesegyházba. Solymosi László történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 2016-ban bizonyította, hogy Mátyás Flórián feltevése, amely tudományos körökben is elterjedt, helytelen volt. Solymosi László igazolta azt, hogy a Somogyváron található sír nem Szent Lászlóé volt, feltehetően Szent Egyed ereklyesírja lehetett, mivel az apátságot Szent Egyed tiszteletére alapították. A jelenlegi álláspont az, hogy Szent László holttestét Nyitráról Váradra vitték, és a váradi székesegyházban helyezték örök nyugalomra – hívta fel a figyelmet az előadó.

A hagyomány szerint Szent László sírja közelében csodálatos gyógyulások történtek. Szentté avatását III. Béla kezdeményezte, amelyre 1192 júniusában került sor. A szentté avatási eljárás idején a sírhely fedlapját felemelték, Szent László csontjait kivették, és azokat különböző ereklyetartókban helyezték el. A koponyát egy fejalakú ereklyetartóba tették. Amikor a szentté avatási eljárás befejeződött, az ereklyetartót az oltárra helyezték. Várad olyan jelentős zarándokhellyé vált Szent László sírhelye miatt, hogy a várost mint a „magyar Compostelát” emlegették. Sokan zarándokoltak el Szent László ereklyéjéhez egyrészt vallási célból, másrészt gyakori volt, hogy igazságszolgáltatást végeztek, vallomást és esküt tettek az ereklye előtt.

A fejalakú ereklyetartó – amelybe belehelyezték a koponyacsontot a szentté avatás után – 1406 táján egy tűzvészben megsérült, azonban az ereklye ép maradt. Az új ereklyetartó lett a ma ismert herma. Kiss Tamás rámutatott arra, hogy sem a herma megrendelője, sem pedig az alkotók személye nem ismert, csupán feltételezések léteznek. Az akkori váradi püspök is kezdeményezhette a herma megalkotását, sokan azonban Luxemburgi Zsigmondot tekintik a megrendelőnek. Egyesek a Kolozsvári testvéreket tartották a herma megalkotóinak, mások úgy vélik, hogy a budai ötvösműhelyekből kerülhetett az ereklyetartó Váradra – tette hozzá a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója.

Az 1500-as évek közepén a keresztény felekezetek közötti villongások miatt a Báthory család ecsedi várába menekítették a Szent László-hermát, majd innen került Gyulafehérvárra. A felekezetek közötti konfliktus miatt száműzött erdélyi püspök, Náprági Demeter az 1600-as évek elején Prágába menekült. A száműzetésbe nemcsak a hermát, hanem értékes könyvtárát is magával vitte. Prágából Pozsonyba került, majd 1607-ben győri megyéspüspök lett, a hermát a győri Nagyboldogasszony-székesegyháznak ajándékozta. A Szent László-herma eredeti helye nem a Héderváry-kápolnában, hanem Szent István diakónus oltárán volt.

Kiss Tamás kiemelte, hogy Szent László győri tisztelete főként az 1763-as földrengéshez kötődik, amely nemcsak Győrt, hanem Komáromot és Tatát is veszélyeztette. Győrt Zichy Ferenc győri püspök Szent László oltalmába ajánlotta: nem érte komolyabb kár a várost, ezért hálából körmenetet rendelt el a tiszteletére, ezzel kialakítva a Szent László-napi körmenetek hagyományát a Szent László-hermával. Kiss Tamás emlékeztetett arra, hogy a 2012. évi Szent László-napi körmenet azért volt különleges, mert a Szent László-herma mellett a Szent Jobbot is körbehordozták Győr belvárosában. Azonban nem ez volt az első alkalom, hogy a Szent Jobb és a Szent László-herma egymás mellett kapott helyet. Az 1770-es évek elején találták meg a Szent Jobbot a dubrovniki domonkosok kolostorában, amelyet – a visszaszerzést követően – ünnepi menet vitt Budára. A menetben résztvevők a Szent Jobbal együtt betértek a győri Nagyboldogasszony-székesegyházba is. Ebben az időszakban készítette Jacopo Mollinarolo a székesegyház két ólomoltárát, amelyek közül az egyik a hazát a Szűzanyának felajánló Szent Istvánt ábrázolja, a másik pedig Szent Lászlót jeleníti meg, aki az államalapító király szarkofágjához járul kíséretével. Az előadó kifejtette, hogy a győri székesegyházban a Szent Korona is megfordult, hiszen a Budáról a pozsonyi koronázásokra tartó küldöttség megállt Győrben, ilyenkor a Szent Koronát a Szent László-herma mellett helyezték el.

Az előadó a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban található Szent László-ábrázolásokról szólva megemlítette Franz Anton Maulbertsch mennyezetfreskóját, amely a magyar szenteket – köztük az égbe emelkedő Szent Lászlót – ábrázolja. Továbbá kiemelte a Szent László-esteknek otthont adó Múzeumház alapítója, Lebó Ferenc szobrászművész, éremművész azon alkotásait, amelyek a lovagkirályt ábrázolják. Ezek közül kettő a Káptalandombon látható: egy dombormű a Győri Püspökség épületegyüttesének falán, valamint egy egész alakos szobor a székesegyház apszisa közelében.

2011-ben Patonay Lajos anatómus vezetésével egy kutatócsoport kivette a koponyát a hermából, azzal a céllal, hogy antropológiai vizsgálat alá vegyék az ereklyét. A vizsgálat kimutatott egy jóindulatú daganatot, DNS-mintát azonban nem tudtak venni a koponyacsontból. Kiss Tamás előadása végén bemutatta azt az arcrekonstrukciót, amelyet a szakemberek a hermában található csontok alapján készítettek el.

Kiss Tamás előadását követően Kodály Zoltán Epigrammák című művének IX., VI. és II. tételét hallhatták a jelenlévők Bajnai Mária hegedűművész, a Győri Filharmonikus Zenekar tagja, valamint Maróti Gábor plébános, zeneszerző, egyházmegyei zeneigazgató, a Győri Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszékének tanszékvezetője előadásában, a zeneszerző halálának ötvenedik évfordulójára emlékezve.

A Szent László-estek következő alkalma április 20-án 17 óra 30 perckor kezdődik a győri Múzeumházban (Bécsi kapu tér 4.). A program keretein belül Maróti Gábor gönyűi plébános, kánonjogász, zeneszerző tart előadást a szentté avatási eljárások történetéről és jelenlegi folyamatáról, összefüggésben a magyarországi Szent László-tisztelettel.

Forrás: Ikker Eszter / Győri Egyházmegye

Fotó: Paksa Balázs / Győri Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
a-kozkinccse-valt-ernst-kodex-utohang-szent-marton-evehez
Utóhang Szent Márton évéhez – Közkinccsé vált az Ernst-kódex

Április 25-én mutatták be az Országos Széchényi Könyvtárban az Ernst-kódex első teljes hasonmás kiadását. A 12. századi kötet többek között Szent Mártonról szóló műveket tartalmaz, illetve Szent István ismert kisebb és nagyobb legendáját.

2017. április 27. csütörtök
a-szent-laszlo-ev-kiemelt-programjai-egyhazmegyeinkben
A Szent László-év kiemelt programjai egyházmegyéinkben

Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából emlékévet hirdetett a magyar kormány, amelyhez egyházmegyéink is csatlakoztak. Az alábbiakban a Szent László-év kiemelt egyházmegyei programjait közöljük.

2017. április 27. csütörtök