Középkori freskót találtak a zajtai templomban

2012. április 12. csütörtök 17:22

Egyedinek számító középkori épületrészeket és freskót találtak a régészek a felújítás alatt lévő zajtai római katolikus templomban.

Marosi István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település egyházközségének esperese április 12-én az MTI-nek elmondta: a barokk stílusúvá átépített templom valamikori épületrészeinek befalazott ablakait és kapuját tárták fel a szakemberek, de rábukkantak 12 fali ülőfülkére, valamint egy öt négyzetméteres freskóra is.

A régészek szerint a freskó 600 éve kerülhetett a templom falára, és a kép Szent Pétert ábrázolhatja, könyvvel a kezében. A régi zajtai templomrész fali ülőfülkéinek létére egyelőre nem találtak semmilyen egyháztörténeti magyarázatot. A fülkék kialakítása ugyanis egykor a szerzetesi templomokra volt jellemző, a zajtai pedig – a jelenlegi ismeretek szerint – települési imaházként működött.

Hasonló ülőfülkés templom a történelmi Magyarország területén csak a szintén szabolcsi Gacsályban és a Somogy megyei Lengyeltótiban maradt fenn, valamint két erdélyi településen, Jenőn és Turonyban található.

Az esperes tájékoztatása szerint még tart az egyébként műemlék zajtai római katolikus templom felújítás előtti teljes régészeti feltárása. A munkálatokhoz az eddigi 38 millió forint összegű európai uniós és alapítványi támogatás mellé még mintegy 20 millió forintra lenne szükség, amit nemzeti forrásból szeretnének előteremteni. Erre minisztériumi ígérettel bírnak, és a feltárt középkori épületrészeket az eredeti állapotukban szeretnék helyreállítani.

Marosi István szerint ennek az elképzelésnek a megvalósítását nagyban segíti, hogy az egyházközség birtokában van az egykori templom rajza, amelyet 1789-ben egy német származású építész, Josef Bitthauser készített.

A zajtai templom létét – a közeli Rozsály község imaházával együtt – 1264-ben említette először egy korabeli dokumentum. Ez eltűnt, ám egy másik írásos emlék – amely 1341-ből való – fennmaradt. A templomot a települést birtokló Gutkeled nemzetség tagjai építtették, és 1671-ben Strassoldó Károly generális császári csapatai rombolták le a településsel együtt.

A község 1764-es újratelepítése után, 1774-ben szerzett tudomást Esterházy Károly egri püspök a romokban álló templomról, és kezdte szorgalmazni újjáépítését. A német építésznek a romokról készült rajza alapján indultak el a munkálatok, és az újjáépítés 1791-92-ben fejeződött be, akkor kapta barokkos arculatát az imaház. A régi, most megtalált csúcsíves, rózsa- és tölcséres ablakokat, a kaput, az ülőfülkéket és a fali freskót is az építők falazhatták be a munkálatok során.

MTI/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Címkék: művészet
Vezető híreink - olvasta már?
latogatoban-szent-istvan-bazilika-harangtornyaiban
Csak a háborúkban hallgattak el... – Látogatóban a Szent István-bazilika harangtornyaiban

A kereszténység egyik ősi vallási jelképe, szakrális tárgya a harang. Harang zúg ünnepekkor, a gyász idején, messzire szólt a félrevert harang tűz vagy árvíz esetén, s még ma is harangszó hívja szentmisére az embereket.

2018. július 18. szerda
nemzetkozi-talalkozot-tartottak-koszegen-domonkos-noverek
Nemzetközi találkozót tartottak Kőszegen a domonkos nővérek

Hetedik alkalommal tartottak találkozót a közép- és kelet-európai országokban működő domonkos közösségek szerzetesnővérei. Július 12. és 17. között 11 országból 80 domonkos nővér gyűlt össze Kőszegen közös stúdiumra, kapcsolatépítésre. Betekinthettünk egyik napjukba.

2018. július 18. szerda