Korrajz Temesvár múltjából – megjelent Both Ferenc piarista szerzetes emlékirata

2016. március 12. szombat 18:20

A budapesti Piarista Gimnázium tanácstermében mutatták be március 11-én Both Ferenc SchP, egykori temesvári iskolaigazgató „Ötven év a temesvári piarista gimnázium történetéből (1885–1935)” című könyvét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A könyvbemutatón megjelenteket Labancz Zsolt piarista tartományfőnök köszöntötte. Elmondta: a most megjelent, Sas Péter által szerkesztett könyv a Magyarország piarista múltjából című sorozat legújabb, kilencedik kötete. A tartományfőnök röviden felidézte Both Ferenc (1872–1937) életútját, kiemelve, hogy az egykori piarista szerzetes tanulmányai elvégzését követően tizenkét évig tanított Szegeden, majd 1910-ben az akkori tartományfőnök kinevezte a temesvári iskola igazgatójává és egyben a piaristák ottani rendházának főnökévé. Tizennégy éven keresztül, egészen 1924-ig töltötte be mindkét tisztséget.

A kötet két részből áll. Az első, rövidebb tanulmány a gimnázium történetét mutatja be, 1885 és 1910 között, a terjedelmében hosszabb és mélységében is átfogóbb rész pedig műveltség- és kortörténeti tanulmány, a temesvári főgimnázium életét ismerteti 1910-től 1935-ig. Ebben a viszontagságos időszakban, különösen Trianon után, a temesvári piarista főgimnáziumnak is szembe kellett néznie a románosítási törekvésekkel.

Labancz Zsolt megköszönte a piarista sorozat képi szerkesztőjének, a most megjelent könyv műszaki és képszerkesztője, Koltai András és a kötetet sajtó alá rendező, szerkesztő és az utószót is jegyző Sas Péter művelődés- és irodalomtörténész munkáját. Utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy csaknem harminc, rövidebb-hosszabb, a piaristák múltjával foglalkozó tanulmányt írt, gondozott eddig. Ezért a tartományfőnökség Kalazanci Szent József-emlékérmet ajándékozott Sas Péternek.

A könyvbemutatón beszédet mondott Ruppert József, a piarista rendtartomány romániai delegáltja is, tiszteletét fejezve ki az idős piarista diákok előtt. Egyedülállónak nevezte azt a szeretetet és összetartást, amit az egykori középiskolások – az utolsó évfolyam 1948-ban végzett – egymás és iskolájuk, a temesvári főgimnázium iránt éreznek, éreztek. Évtizedekig minden május első vasárnapján összegyűltek a németországi Schwetzingenben. A helyszínválasztásban az játszott szerepet, hogy sok egykori temesvári diák élt külföldön, elsősorban Németországban. Ezeket a találkozókat áthatotta a piarista iskola iránti szeretetük.

A 2000-es évek elején az akkori tartományfőnök levelet kapott egy volt diáktól, Howy Ottótól, aki München közelében élt. Azt kérdezte, mi a piarista tartományfőnökség terve a régi temesvári iskolával. Ruppert atya ekkor kezdett el levelezni a régi gimnazistákkal, és kiderült számára, hogy tele vannak energiával, tervvel, szerették volna újraéleszteni a piarista szellemet és átadni ezt az utódiskolának. Temesváron ugyanis a püspökség visszakérte és vissza is kapta az egykori főgimnázium épületét. A piaristák szerződést kötöttek az egyházzal, melynek értelmében a püspökség ötven évig használhatja az épületüket, és benne egy katolikus szellemű iskolát működtethet. A Gerhardinum – Római Katolikus Líceum, Szent Gellértről nevezett iskola, az egyetlen Romániában, amelyben két párhuzamos oktatási intézmény van, egy román és egy magyar. Az öreg diákok lelkesedése hozta létre ebben az épületben a két nagytermes piarista múzeumot. Ők szervezték meg 2009-ben annak megünneplését is, hogy a gimnázium száz évvel korábban költözött át a régi épületből az újba. Bemutatták ekkor az egykori temesvári diák, Kurtág György zeneművét. Néhány év múlva Sas Péter egyik könyvének bemutatásával ünnepelték a templom felszentelésének évfordulóját.

Jelentős szerepet játszottak az öreg diákok abban is, hogy Both Ferenc monográfiája könyv alakban az érdeklődők kezébe kerülhet. Még kéziratban elolvasták, terjesztették, lelkesedtek, támogatták a megjelenést. Legyen ez a kötet kicsit az ő emlékük is – zárta hozzászólását Ruppert József atya.

Sas Péter, a könyv szerkesztője a Magyarország piarista múltjából című sorozatról szólva hangsúlyozta, ezek nélkül, a bennük található fontos források nélkül nem lehet monográfiát írni a piaristák múltjáról.

A szerkesztő elmondta, Both Ferenc könyve kicsit kilóg a sorozatban eddig megjelent kötetek közül, majd emlékeztetett rá, hogy Patay József (1886–1946), a kolozsvári piaristák egykori rendfőnöke egyszer azt mondta: „Aki az Erdély területét borító kulturális fövenyt vizsgálja, a fövenyben a kegyes tanítórend lábnyomával lépten-nyomon találkozik.”

Sas Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Erdély kulturális életébe mély gyökeret eresztett a piarista rend, rendkívül jelentős múltja van, és ennek a szolgálatnak emléket kell állítani. Azonban a történészek és a híradások elsősorban Székelyfölddel foglalkoznak, a Bánátra kevesebb figyelem jut, pedig roppant fontos és érdekes az a múlt, amellyel ez a földrajzi egység rendelkezik. Csupán 1989-ben, a temesvári forradalomnak elnevezett események kapcsán kapott nagyobb figyelmet, azóta viszont megint nagy a csend.

Talán ez a kötet segít abban, hogy ne így legyen – fejezte ki reményét a könyv szerkesztője, aki szerint Temesvár azért is foglal el különleges helyet Erdély történetében, mert négynyelvű város. Erdélyben régebben teljesen természetes volt a magyar, a román és a német nyelv használata, Temesvár esetében ez kibővült a szerb nyelvvel. Megemlítendő a zsidóság is, amely gazdagította a várost, nemcsak kereskedelmileg, hanem kulturális szempontból is.

Sas Péter felidézte, hogy Both Ferencet 1910-ben nevezték ki a főgimnázium igazgatójának, egy évvel az iskola új épületének elkészültét követően, mely csodálatos, városképileg meghatározó épülete lett Temesvárnak. Both Ferenc már akkor is kiemelten foglalkozott a piarista gimnázium múltjával, 1912-ben jelent meg az első, ezzel kapcsolatos munkája. Miután 1930-ban nyugállományba vonult, hozzákezdett az anyag bővítéséhez. 1935-ben készült el vele, a kéziratot benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémiának, de ott olyan kritikákat fogalmaztak meg, melyek elvették Both Ferenc kedvét az átdolgozástól. Sas Péter szerint nem voltak helytállóak a bíráló észrevételek, érett, hiszen magas színvonalú munkáról van szó. A kéziratban maradt munkára Ruppert tanár úr hívta fel a szerkesztő figyelmét. Koltai András segítségével sok korabeli fényképet találtak.

A szerkesztő felhívta a figyelmet arra, hogy Both Ferenc könyve nemcsak a temesvári gimnázium életét mutatja be, hanem nagyon fontos korrajz is. Felvázolja azt a drámai folyamatot, változást is, amely a Bánátban lezajlott az 1910-es években, majd Trianont követően. Temesvár helyzetének különlegességét az adja, hogy először nem román csapatok, hanem szerbek szállták meg, és Szerbiához akarták csatolni a várost és környékét. Végül azonban a szerbek kénytelenek voltak visszavonulni, és helyüket a román megszállók vették át. Mindezt nagyon érzékletesen írja le Both Ferenc, bemutatja azokat a háttérfolyamatokat is, melyekről máshonnan nem értesülnénk. Megismerhetjük, milyen lépéseket próbáltak tenni a piarista tanárok a főgimnázium megmentése érdekében. Például francia tiszteket szállásoltak el az épületben, ezzel kicsit az ő védnökségük alá helyezték az intézményt, rengeteg atrocitástól menekülve meg így.

Sas Péter rámutatott, Both Ferenc egy rendkívüli korban állt a temesvári rendház és iskola élén, de azt követően is figyelemmel kísérte a város életét. A Temesvárt átélt időszak minden öröme és eredménye, megpróbáltatása és nehézsége türköződik emlékirata lapjain. Maga így indokolta munkája megírását: „Benne éltem, s cselekvőleg is részt vettem a történeti eseményekben, miért is az események rugóit tisztán láttam, s amidőn elhatároztam, hogy Temesvár közönsége, ifjúsága, a piarista rend működése, s ezen korszak eseményeinek megörökítése céljából intézetünknek ezt a korszakát legnagyobb részt személyes feljegyzéseim, levéltári s egyéb adatok, okmányok alapján megírom, tárgyilagosságra, hűségre, történeti igazságra törekedtem, hogy e könyv, mint a megszállás idejére eső egyik forrásmunka, szolgálat lehessen a magyar történetírásnak.”

A bemutató végén Koltai András, a piarista levéltár vezetője, a könyv műszaki és képszerkesztője diavetítést tartott, így a résztvevők pillanatfelvételeket láthattak a temesvári főgimnázium múltjából.

A levéltárvezető egy színes anekdotát is felidézett Both Ferenc életéből: iskolája tiszta volt, ha valahol rendetlenséget, rendbehoznivalót talált, azonnal intézkedett, de a kiadott parancsot rögtön elfelejtette, s esetleg perceken belül két-három újabb utasítást is adott. Egy nap a folyosón pókhálót látott valahol. Máris szólította a pedellust: „Sándor, hozza a létrát!” Amíg azonban Sándor előkerült a létrával, neki már más jutott eszébe, s nyomban meg is indult a kijárat felé, s azután tovább a városba. Sándor pedig utána a hosszú létrával. Már a színház táján jártak, amikor Both Ferenc hátrapillantott, és meglátta Sándort, aki főpedellusi öntudattal lépkedett direktora nyomában a kisebb méretű tűzoltólétrával a járókelők nem csekély ámulatára.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
bojte-csaba-szent-kristof-vezessen-minket-az-irgalom-es-josag
Böjte Csaba: Szent Kristóf vezessen minket az irgalom és jóság partjára

Szent Kristófra emlékezve a zarándokok, utazók és a járművek megáldásával ünnepeltek az egybegyűltek Szántódpusztán július 23-án. A búcsún a Csillagösvény elnevezésű missziós körutat járó Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar énekelt, a szentmisét Böjte Csaba mutatta be.

2016. július 24. vasárnap
ferenc-papa-az-imadsag-az-elso-es-legfobb-munkaeszkoz-kezunkben
Ferenc pápa: Az imádság az első és legfőbb „munkaeszköz” a kezünkben!

Július 24-én délben Ferenc pápa ismét elimádkozta az Úrangyala imádságot a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel. Előtte a napi evangéliumról elmélkedett, arról, hogy mit tanított Jézus az imáról. Utána pedig imádságot kért a krakkói Ifjúsági Világtalálkozón részt vevő fiatalokért.

2016. július 24. vasárnap
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István RádióMagyar Katolikus Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPKÚj Ember  Magyar Katolikus Rádió Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle