Kortárs képzőművészek kiállításával ünneplik Aba-Novák Vilmos 125. születésnapját

2019. február 22., péntek | 17:33

Aba-Novák Vilmos (1894–1941) festőművész, grafikus születésének 125. évfordulója alkalmából 25 kortárs képzőművész munkáiból rendezi meg századik kiállítását a leányfalui Aba-Novák Galéria.

Aba-Novák Vilmos, a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége 1894. március 15-én született Budapesten. A művész nevét viselő leányfalui galériát Kováts Kristóf, a festő unokája alapította 2010-ben.

A galéria idén március 15-én ér századik kiállításához – hangsúlyozta Kováts Kristóf galériavezető a tárlatot beharangozó  budapesti sajtótájékoztatón február 20-án, hozzátéve: a jubileumi kiállításon 25 kortárs képzőművész egy-egy alkotását mutatják be.

Mint mondta, Aba-Novák képeiből minden évben rendeznek kiállítást a galériában, az indulásuk óta eltelt kilenc év alatt pedig 170 művész mutatkozhatott be náluk csoportos vagy egyéni kiállításon. Kiemelte, hogy a galériában megfordult alkotók közül választották ki – művészi szempontok alapján – a jubileumi kiállítás 25 művészét.

Elmondta azt is, hogy a tárlatot később Szolnokon, az Aba-Novák Agórában is láthatja majd a közönség.

Kieselbach Tamás galériavezető emlékeztetett arra, hogy a Kieselbach Galéria gondozásában 2006-ban jelent meg Aba-Novák munkásságát és életét áttekintő album Molnos Péter művészettörténész tollából. 2008-ban pedig a festő életművét bemutató nagyszabású tárlat nyílt a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban. Azóta már több publikációt adtak ki munkásságáról, a galériavezető szerint azonban további publikációk szükségesek még ahhoz, hogy a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetségének életműve a magyar művészeti kánonban megfelelő helyére kerüljön. Mint fogalmazott, ez a helyretétel már folyamatban van.

„Az Aba-Novák-örökség még mindig felfedezésre vár, hiszen a festői kvalitáson túl ennek az örökségnek nagyon sok rétege és üzenete van a magyar társadalom számára” – hangsúlyozta, hozzátéve: Aba-Novák Vilmos megítélése ellentmondásos volt a magyar történelem alakulása miatt. Mivel az 1930-as években nagyon sok megrendelést kapott, ezért rásütötték, hogy a Horthy-korszak festője volt.

Elmondta azt is, hogy sok leszármazott keresi meg a galériát olyan hagyatékkal, személyes dokumentumokkal, amelyek színvonalas művészekhez kötődnek. „Sok-sok hagyatékot még mindig nem sikerült átmenteni, mivel erre a nagy intézmények nem mindegyike alkalmas” – magyarázta, hozzátéve: a második világháború utáni időszak szétszedte a magyar társadalomnak azon szövetét, amely a jelentős életműveket megtarthatta volna. Mint mondta, Nyugat-Európában a nagy albumok és könyvek alapítványok, családi alapítványok vagy lelkes gyűjtők révén jönnek létre. Ez a jelenség a magyar társadalomban kevésbé van jelen – mutatott rá, hozzátéve: Magyarországon is az örökösöket kellene támogatni, mivel ők a legmotiváltabbak arra, hogy a hagyaték fennmaradjon.

Molnos Péter művészettörténész hangsúlyozta: a 2010-ben létrejött Aba-Novák Galériában nemcsak képzőművészeti kiállításokat szerveznek, hanem zenei programokat is. Néhány év alatt egy kis közösség formálódott a galériában – tette hozzá.

Mint mondta, Aba-Novák amellett, hogy vezéregyéniség volt, közösségszervező erővel is bírt. „Amikor iskolát alapított, akkor nemcsak leadta az óráit, hanem hetente vagy havonta rendezett összejöveteleket fiatal művészek, valamint műgyűjtők, mecénások részvételével, így próbált a fiataloknak potenciális vevőket verbuválni” – magyarázta a művészettörténész.

A kettős jubileumi kiállításon Baksai József, Bálint Ildikó, Buczkó György, Gaál József, Gvárdián Ferenc, Homolya Gábor, Jovián György, Kárpáti Tamás, Kemény Zoltán, Keresztes Dóra, Kiss Ilona, Kéri Imre, Kontur András, Kovács László PuTu, Kovács Péter, Lukoviczky Endre, Matzon Ákos, Nagy Gábor, Nádas Alexandra, Orosz István, Pulikovics Iván, Pistyur Imre, Richter Sára, Scwartz Rezső és Závodszky Ferenc alkotásait láthatják az érdeklődők.

Aba-Novák Vilmos, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb festője, Olgyai Viktor növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, járt a szolnoki, a nagybányai művésztelepen. 1932-ben az egyházművészeti kiállításon neki ítélték a Ferenc József jubileumi díjat. Ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképeit és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit. 1937-ben a párizsi világkiállításon, majd 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított.

Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Jelentős művei többek között Szegeden a Dömötör-torony keresztelőkápolnája (1931) és a Hősök kapuja (1936), valamint a városmajori katolikus templom mennyezetfreskói és a szentélyfalak alumínium pannói (1938). Több műve a Magyar Nemzeti Galériában látható. Modern monumentális művészetéért 2006-ban posztumusz Magyar Örökség díjjal tüntették ki.

Forrás: MTI

Fotó: Aba-Novák Galéria Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
-lelkem-gyerekkoromtol-igazgatva-volt-isten-az-eg-fele-latogatoban-horvath-gyula-k
„Elégettem az összes könyvemet, a Biblia kivételével” – Látogatóban Horváth Gyula költőnél

Horváth Gyula 1959-ben született a Borsod megyei, kétezer lakosú Alsóvadászon, egy cigánytelepen. Napjaink egyik legnagyobb költője. Tizenhat évesen publikált először, ezután versei rendszeresen megjelentek az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, az Új Írásban, a Tiszatájban.

2019. március 25., hétfő
ferenc-papa-loretoban-ferfi-es-no-hazassagan-alapulo-csalad-nelkulozhetetlen
Ferenc pápa Loretóban: A férfi és a nő házasságán alapuló család nélkülözhetetlen

Március 25-én mintegy tízezer hívőt köszöntött a Szentatya a loretói kegyhely előtti téren, miután misét mutatott be Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, és aláírta az ifjúságnak szentelt szinódus utáni apostoli buzdítását, amelyet április 2-án tesznek majd közzé.

2019. március 25., hétfő