Krakkó várja a magyar fiatalokat – beszélgetés az Ifjúsági Világtalálkozó hazai szervezőivel

2016. március 23. szerda 16:55

Március 23-án megnyílt a nyári krakkói Ifjúsági Világtalálkozóra (IVT) való regisztráció a magyar fiatalok számára. Gábor Miklós, az MKPK Ifjúsági Bizottságának irodaigazgatója és Kámán Veronika, a bizottság munkatársa tájékoztattak az utazásról, a programokról, a költségekről és az önkéntességről.

Az Ifjúsági Világtalálkozóra a krakko2016.hu/jelentkezes címen lehet regisztrálni június 15-éig.

– A július 25–31-ig tartó krakkói Ifjúsági Világtalálkozó nemzetközi Facebook-oldalának másfél milliós kedvelése azt jelzi, sok résztvevő várható. A magyar fiatalok körében mekkora az érdeklődés?

Gábor Miklós: Jelen állás szerint hazánkból kétezer fő érkezik egyházmegyei keretben, ezerháromszázan pedig szerzetesi közösségek és lelkiségi mozgalmak szervezésében, és még hatszázötven határon túli magyar jelentkezőről tudunk. Kezdjük elérni a négyezer főt, s még nem tudjuk, hogy az iskolák milyen létszámmal csatlakoznak. Tájékoztatást tartottunk ugyanis a katolikus iskolaigazgatók értekezletén is, mert a végzős évfolyamok diákjai hangsúlyozottan meghívottjai a találkozónak. Négy-ötezer fő között várható a magyarok végleges létszáma, ami az eddigi világtalálkozókhoz képest a legnagyobb magyar csoportot jelenti. Ennyi részt vevő fiatallal a nemzetközi palettán is középmezőnyben vagyunk. A nagyokkal – mint amilyen Németország, Franciaország és Olaszország – nem versenyezhetünk, de mindenképpen kiemelkedően sok magyar fiatal fog elmenni a világtalálkozóra.

Kámán Veronika: Örvendetes továbbá, hogy hat püspök is jön a találkozóra, ami szintén kiemelkedő az eddigi évekhez képest. Ott lesz Palánki Ferenc mint ifjúsági bizottsági elnök, Székely János, Orosz Atanáz mint bizottsági tagok, Beer Miklós, Kocsis Fülöp és Udvardy György, valamint a határon túli egyházmegyék képviseletében Böcskei László nagyváradi püspök.

– Mekkora költséggel kell számolniuk a jelentkezőknek?

G. M.: A részvételt több forrásból is támogatjuk. Tavaly a püspöki konferencia döntött arról, hogy minden magyar résztvevőt támogat, ebből fedezzük például a magyar zarándokcsomagot. Az egyházmegyék is részt vállalnak a költségekből, és a plébániák is nyújtanak segítséget. A tervek szerint kapunk még állami támogatást is. Átlagosan azt mondhatom, egy fiatal hozzájárulása 40-60 ezer forint körül alakul a részvétel körülményeinek függvényében. Ez fedezi a krakkói napok – szállás, ellátás, közlekedés, biztosítás – valamint az előtalálkozók és az utazás költségeit. Mindenki fizet még egy 10 eurós szolidaritási díjat, ebből támogatja a Vatikán a rászoruló országokból érkező fiatalokat.

– Mit tartalmaz a magyar zarándokcsomag?

K. V.: Fontosnak tartottuk az egységes pólót és sapkát, mivel viszonylag nagy számban leszünk jelen, így ez fel is fog tűnni a tömegen belül. Lesz benne egy zarándokfüzet, amit kombinálunk az Adoremus különszámával, benne a hét miséivel, zsolozsmákkal, hogy a közel kéthetes programhoz lelki „segédanyagot” is nyújtsunk. Adunk egy zsákot is, amiben mindez elfér, de nem akarunk a lengyel hátizsákkal „versenyezni”, amit minden résztvevő megkap. 

– A közösségi jelentkezés mellett egyéni résztvevőkről is vannak információik?

K. V.: Egyéni jelentkezőkről majd a regisztrációt követően lesznek pontos adataink. A honlapon keresztül érkezett megkeresésekből tudjuk, van így is érdeklődés. Krakkó közelsége biztosan vonzani fog egyéni útra kelőket is. Azt gondolom, plébániai, iskolai, közösségi formációkból kerül ki a résztvevők többsége. A támogatás is főként a közösségeket fogja elérni, melyek megjelennek a plébánián. Nem bátorítjuk egyéni utazásra az érdeklődőket, mert kedvezőtlenebb feltételekkel kell számolniuk, ha önállóan mennek. Kicsi a város, autóval pedig várhatóan csak Krakkó határáig lehet eljutni, a szervezők nem engedik be a belvárosba a járműveket, így sokkal körülményesebb lesz a helyi közlekedés.

– Hogyan zajlik az utazás?

G. M.: Magyarországról elsősorban az autóbuszos utazás jön szóba, hiszen mindenki máshonnan indul, és az előtalálkozók miatt máshova is érkezik. Krakkóban a parkolást központilag szervezzük meg. A találkozó alatt a városban nem lehet közlekedni sem autóval, sem busszal, csak közösségi közlekedéssel. Óriási tömeg fog mozogni, egy hétszázezres városba várnak két és fél millió embert. Ez hatalmas terhelést jelent.

K. V.: Egyébként tudunk alternatív megközelítésekről is – a Sacré Coeur nővérek zarándokcsoportja július 19-én indul a lengyelországi Ószandecből (Stary Sącz) gyalogosan Krakkóba. Imádságos zarándoklatra hívnak, ahol nem a teljesítmény a lényeg. Vannak más gyalogos indulók is, és tudunk biciklisekről és motorosokról is.

– Az IVT magyar honlapja azt mutatja, nagy hangsúlyt fektetnek a résztvevők lelki felkészítésére.

K. V.: Advent óta teszünk közzé az oldalon olyan anyagokat, amelyek a lelki felkészülést segítik, minden hétfőn más típusút a hónap témájában. Ezek az alaptémák a pápa ifjúsági világnapi üzenetéből származnak. Mindig van tanúságtétel, egy videó, imádságra vezető szentírási részlet és szenteket bemutató elmélkedés. A videós feldolgozások az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit gyakorló közösségeket mutatják be. Az első részben a szegedi Lázár közösséget mutattuk be, akik hajléktalanokkal foglalkoznak: hetente osztanak meleg teát és ételt a városban élő otthontalan rászorulóknak. Az volt a célunk, hogy ezek az anyagok egyszerre adjanak impulzust a lelki felkészülésre, és nyújtsanak segítséget is hozzá, ezért egy kattintással kész anyagot adunk a közösségvezetők kezébe. Azok az írások váltják ki a legnagyobb érdeklődést, amelyek személyesek, például a tanúságtételek. Azt mutatják, az irgalmasságnak arca van, ott van mögötte a konkrét ember. Ezért most a félidőben tartott értékelés során azt határoztuk el, hogy erősíteni kell a személyességet.

– Mennyire mozdítja meg a fiatalokat Ferenc pápa irgalmasságra hívó üzenete?

G. M.: A fiatalok rengeteg ötlettel rendelkeznek, mindenféle területen, és sokan nagyon jól meg is valósítják azokat. Amikor és ahol konkrétan lehet valamit tenni, azt értik és fogják. Ezért konkréttá kell tenni a meghívást. Ha azt kérjük tőlük, imádkozzanak a megholtakért, sokkal kevésbé érinti meg őket, mintha azt kérjük, imádkozzunk az elhunyt hozzátartozókért.

K. V.: A 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű ökumenikus közösségi szolgálatban megnyilvánuló aktivitás is ezt mutatja, nagy hajlandóság van arra a fiatalokban, hogy együtt végezzenek el egy-egy konkrét feladatot. A fiatalok szeretik látni a célt, felmérni a megvalósításához befektetendő energiát. Ha mindezt közösségben tehetik, és még az eredménye is kézzelfogható, az tudja őket igazán megmozdítani. Az akció jellegű tevékenység sokakat indít arra, hogy egész évben végezzenek segítő-támogató szolgálatot. A találkozó kapcsán szeretnénk megmutatni azt a sokféleséget, amelyben helye van ennek a közös cselekvésnek.

– A krakkói IVT-t előtalálkozók vezetik be. Milyen élményt adnak ezek a résztvevőknek?

G. M.: 1997-ben, Párizsban alkalmazták először, hogy a központi eseményeket egyházmegyei előtalálkozók készítik elő azzal a céllal, hogy inkulturációs folyamatba vonják be a fiatalokat: megismerjék a vendéglátó országot, egyházat, és tapasztalatot szerezhessenek arról, miként élnek egy másik országban a keresztény fiatalok. A néhány nap alatt együtt élnek a helyi fiatalokkal, akik nagyon készülnek a fogadásukra, adott esetben együtt végeznek olyan tevékenységet, ami a találkozó főtémájához kapcsolódik. Sokat veszít az, aki ezt kihagyja, mondván, ő csak a pápával szeretne találkozni. A lengyeleknél ezt fokozza még az óriási vendégszeretet. Nagyrészt családi szállásokat kínálnak, így is megmutatva életüket. A krakkói hét megadja a világegyház élményét, egy óriási fesztiválba torkollva. Az előtalálkozó és a krakkói IVT katekézisei adnak lehetőséget arra, hogy a téma ténylegesen elmélyüljön, hogy a résztvevők ne maradjanak az események felszínén, több legyen számukra, mint pusztán fesztivál. Ebben szeretnénk mi is segíteni őket.

– Mit tanulhatunk mi a lengyelektől?

G. M.: Bár most főként a nemzetközi szervezőstábbal állunk kapcsolatban, de korábbi találkozásaim alkalmával azt tapasztaltam, hogy a lengyel emberek életében szorosan összekapcsolódik történelmükből eredően a nemzeti identitás és a katolicitás. Ez volt számukra a megtartó erő, és ma is jelentősen meghatározza gondolkodásukat. A népegyház hagyománya ma is erős. Érdemes megfigyelni az ott még létező népegyház és a nálunk, a már szekulárisabb világban élő egyház közötti különbségeket. A lengyelek ezért építhetnek arra, ha elhangzik a hívó szó – „Idejön a világ, nyissunk ajtót nekik!” –, akkor arra nagylelkűen válaszolnak. A mi fiataljainkat is formálni kell arra, hogy fogadják el ezt a meghívást, hogy örömmel és nyitottan érkezzenek a vendéglátó családokhoz, ne csak maguk között maradva akarjanak bulizni, mert ez is az osztozás része. Utólag általában belátják, hogy ezek életre szóló tapasztalatok voltak számukra, kár lett volna kihagyni.

K. V.: Nagy élmény az is, milyen természetességgel élik meg a lengyelek kereszténységüket, ami olyan magától értetődő számukra, mint a lélegzetvétel.

– A pápával való találkozás az IVT-k csúcspontja. Hogyan fogadják Krakkóban a fiatalok a Szentatyát?

K. V.: Ferenc pápa az Ifjúsági Világtalálkozó hetének csütörtöki napján érkezik meg Krakkóba. A színes fogadóünnepséget mindig a vendéglátó ország alakítja. A péntek hagyományosan a bűnbánat napja, a fiatalok Ferenc pápa vezetésével keresztutat járnak a városban, ami egy többórás elmélyült, imádságos együttlét. A szombat fő eseménye az éjszakai virrasztás. Már délután elindul a fiatalok zarándoklata a vigília városon kívüli helyszínére. Bár várhatóan több millióan vesznek részt a virrasztáson, mégis ez a Ferenc pápával való találkozás legszemélyesebb, legmeghittebb eseménye. Az esti-éjszakai imavirrasztás a Krisztussal való találkozás és az elmélyült imádság alkalma, az öröm megnyilvánulása. A közös áhítat helyszíne egy leendő ipari park területe, a Campus Misericordiae. A központi események sorát, s magát a találkozót is szentmise zárja vasárnap. Ez az ünnepi alkalom a hálaadás, a lezárás s az útnak indítás eseménye egyben. Ekkor hirdetik ki a következő találkozó helyszínét. Végül Ferenc pápa találkozik a krakkói IVT-n szolgáló húszezer önkéntessel.

G. M.: Ferenc pápa fogadása, a nyitó és a záró szentmise, a keresztút, a szabad ég alatt töltött éjszaka és vigília mind-mind nagy élmény lesz. Mondom ezt a 2000. évi római világtalálkozón megéltek alapján. Az idős, már beteg Szent II. János Pál pápa gesztusaiban is ki tudta fejezni, mennyire örül, hogy olyan sok fiatal eljött Rómába, ez nekem meghatározó élmény volt.

– Milyen kísérőprogramok várják a résztvevőket?

K. V.: Kiemelném a Hivatások Expóját. Itt azt szeretnék megmutatni, mennyire sokféle karizma van az egyházban, hogy a fiataloknak legyen lehetőségük ezzel a sokszínűséggel találkozni. Bemutatkozik itt számos katolikus közösség, szerzetesrend, iskola és egyetem, missziós közösség, lelkiségi mozgalom. A résztvevők megtapasztalhatják, mennyire sokféle módon hív Isten, mennyire szerteágazók a hivatások az egyházban, arra biztatva, hogy ők is merjék bátran odaadni az életüket.

Az Ifjúsági Fesztivál során Krakkó templomai, kertjei, arborétumai, sportcsarnokai, kulturális intézményei lelkiségi, művészeti és kulturális programok százainak adnak majd helyszínt délutánonként és esténként. Imaestek, koncertek, kiállítások, tematikus workshopok, színházi programok, sportesemények várják az érdeklődőket. Az egész város kulturális élete megnyílik előttük. Rengeteg színes esemény lesz, melyek közül mindenki megtalálhatja az igényének megfelelőt.

G. M.: Az egyház jelét adja, hogy nem tekint idegenként a fiatalok életstílusára, programigényére, de azt sem adja fel, hogy ez egy alapvetően vallási rendezvény, melyen a pápával való találkozás és a tanítás szolgálatával megbízott püspökök szerepe a fontos. Az Ifjúsági Világtalálkozó így egyfajta ötvözete mindannak, ami a fiatalok életét jelenti a világban és az egyházban. 

K. V.: Fontos az az alapállás, hogy megtaláljuk Istent, ott, ahol vagyunk, abban, amit csinálunk. A könnyedebb programok is erről szólnak. Fontos, hogy minden, ami történik, Jézus köré szerveződjön, mindegy, hogy az focikupa, koncert vagy lelkiségi program. Az egész hét arról szól, hogy életünkben van egy központi szereplő, és minden irányból, a pápával együtt hozzá közelítünk.

– Milyen magyar vonatkozású programok lesznek az IVT-n?

G. M.: A magyar programok gerincét az énekekkel, imával, tanúságtétellel kísért katekézisek alkotják. Lesz továbbá egy zarándoklat, amikor minden résztvevő elindul a városközpontból az Isteni irgalmasság-bazilikához. Az altemplomban van egy kicsi magyar kápolna, ezt valamilyen módon szeretnék elérhetővé tenni. Még ki fog alakulni, hogyan tudjuk ezt használni, mert ide egyszerre mindössze ötvenen férnek be.

– A világtalálkozóra önkéntesek jelentkezését is várják.

G. M.: Az IVT összesen mintegy húszezer önkéntes közreműködését igényli. A magyar programok megvalósításához is ideális lenne, ha helyszínenként harminc-negyven segítőre számíthatnánk.

K. V.: Kétféle lehetőség van a közreműködésre. Egyrészt a krakkói központi szervezők is várnak önkénteseket a találkozó idejére és az azt megelőző hétre. Egyszerű logisztikai munkák – ételosztás, kísérés, útbaigazítás, szemétszedés – jelentik elsősorban a feladatokat, az önkéntesek biztosítják a háttérszolgálatot. Aki ezt vállalja, előbb kell kiutaznia, és a találkozó alatt kevésbé fog tud részt venni a programokon. Így azt javasoljuk, akinek ez az első IVT-je, ne jelentkezzen erre a munkára, inkább szerezzen tapasztalatot először arról, mit jelent egy ilyen világtalálkozó. Másrészt a magyar vonatkozású események is segítséget igényelnek, tehát leendő önkénteseink részéről négy-ötezer zarándok szolgálatáról van szó. A feladatok a katekézisek idejére koncentrálódnak, illetve az itthoni előkészületekhez is várunk segítőket. Azok is jelentkezhetnek, akiknek nincs különösebb tapasztalatuk. A magyar rendezvények önkéntesei részt tudnak venni a programokon, és ott lesznek a „tűz közelében”. Azért, hogy ne egyből a „mély vízbe” kerüljenek, előkészítő alkalmakat szervezünk számukra, hogy megismerhessék egymást és a rájuk váró feladatokat, és felkészülhessenek a közös szolgálatra.

– Itthonról hogyan követhetjük majd az eseményeket?

K. V.: A krakkói IVT napi eseményeiről sajtóanyag készül, lesz velünk egy videós csapat, akik a katekézisről készítenek felvételeket és napi összefoglalókat adnak. A Vatikáni Televízió, a honlap és a közösségi oldalak segítségével szinte élő közvetítést nyújthatunk minden napról. Az események ilyenfajta követhetővé tételéről jó tapasztalataink voltak már a 2013-as HungaRio nemzeti ifjúsági találkozó alatt is.

Fotó: Lambert Attila; Campus Misericordiae honlapja

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
az-irgalom-mint-kapcsolat-interju-alois-testverrel
Az irgalom mindig kapcsolat – Interjú Alois testvérrel

A szeptember 24-én, Pannonhalmán megrendezett taizéi ifjúsági találkozó alkalmával Alois testvérrel, a franciaországi taizéi közösség elöljárójával beszélgettünk az irgalomról.

14:31
zarandokhazat-adtak-at-hajduszoboszlon
Zarándokházat adtak át Hajdúszoboszlón

Elkészült a hajdúszoboszlói Szent László római katolikus plébániához tartozó Wesselényi utcai zarándokház és kápolna, amelyet Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szentmisén szentelt fel szeptember 24-én.

2016. szeptember 26. hétfő