Megnyílt Kubinyi Anna emlékkiállítása Székesfehérváron

2016. február 28. vasárnap 20:00

Kubinyi Anna Kossuth- és Prima Primissima díjas textilművész emlékkiállítása nyílt meg február 27-én, szombaton Székesfehérváron a Szent István Művelődési Ház Szent Korona Galériájában. A megnyitón részt vett Spányi Antal megyéspüspök is.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kiállításon a tavaly elhunyt textilművész csaknem negyven alkotása látható. Köztük textilből mintázott székely kapuk, a Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére készített emléktextil, valamint a csíksomlyói imatextil. Ez utóbbi az alkotó utolsó munkája, és egy 2014-es pünkösdi zarándoklaton tapasztalt Szűz Mária-jelenés ihlette.

Spányi Antal megyéspüspök Kubinyi Anna motívumvilágából külön kiemelte a kapukat. Mint elmondta, a művésznő számára a kapu egyszerre volt nemzeti és egyetemes kulturális szimbólum.

A székely kapuk ihlette alkotásaival Kubinyi Anna az idő múlásának és az ideológiai befolyásnak ellenálló, jelképpé nevesedett szikár magyar motívumnak állít emléket – fogalmazott a püspök a megnyitón.

Székelykapu I. 2002.

A főpásztor szólt arról is, a kapu mint szimbólum az egyházban új jelentéstartalommal is gazdagodott, miután Ferenc pápa az irgalmasság évében szent kapuk nyitására buzdított.

Átlépve a kapun, az irgalmas Isten házába érkezünk, aki szeretet és megbocsátás, aki a bűnbeesett embert nem hagyja magára. Ezen az ajtón minden szükséget szenvedő átléphet, de ezen keresztül lép ki az egyház is, hogy mindenkinek irgalmasságot hirdessen – fogalmazott a főpásztor, majd hozzátette: Kubinyi Anna lelkében a kapu, mint a befogadás, a bensőséges és mély találkozás szimbóluma élt.  A kapu két világot választ el és köt össze, a „kint és bent” között áll.

A művésznő kapui mindig nyitva vannak, teret és időt, embereket és kultúrákat kötnek össze. Így a Kőrősi Csoma-emléktextil a békés együttélésnek, a kölcsönös tiszteletnek és megbecsülésnek az erejét hirdeti. De a kapu számunkra egyszerre nemzeti és egyetemes kulturális szimbólum is – mondta a püspök.


Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke személyes visszaemlékezései közt kiemelte 2014-es, utolsó közös csíksomlyói pünkösdi zarándoklatukat, ahol napkeltekor a felkelő napban Kubinyi Anna meglátta Szűz Máriát. Ez ihlette a csíksomlyói textiljét, melyben Mária alakjának arany szállal rajzolt kontúrokat. A nehéz munka közben, mikor aranyszálra váltott, elmondott egy-egy Üdvözlégyet, s végül összeszámolta: 1212 imát szőtt a textilbe. Így lett a csíksomlyói textilből imaszőnyeg, melyről akkor még senki sem tudta, hogy Kubinyi Anna utolsó munkája lesz.

Anna közvetítő volt a földi valóság és az égi princípium között. Képes volt felemelni az egyszerű lelket egyenesen Istenhez – fogalmazott Béres Klára. 

Csíksomlyó – Imatextil, 2014.

Majd Kubinyi Anna művészetéről szólva azt mondta, teljesen egyéni és könnyen beazonosítható stílust alakított ki. Szőtteseivel egyfajta textilplasztikát hozott létre, és ha a mondandója úgy kívánta – mint az Ördögszekér vagy a Csónakos fejfák esetében – valóságos textilszobrokat is készített. Alapanyaga is különleges volt: a kender, mely durva, nyers anyag, ami szerinte „alkalmas a puhaság és az erőteljesség végleteinek kifejezésére”.

A kendert ő maga készítette elő: mosta, fehérítette, majd festette és szőtte közönséges villa segítségével – elevenítette fel Béres Klára, aki azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a művésznő Indiában tett utazásai új élményekkel, gazdag művészi inspirációval ajándékozták meg. Az indiai és hun motívumok összevetése, a kapuk, a belépés szakrális jellegű gondolata érdekes utakra vezérelték alkotásait. Kubinyi Anna részt vett Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírhelyének rendbehozatalában, majd a város és a magyar külügyi tárca felkérésére 2013 tavaszán kiállítása is nyílt az indiai városban. A székesfehérvári tárlaton is látható ott bemutatott alkotása, a több mint egy négyzetméteres Csoma-oltár, amelyet öt hét alatt készített el, napi 12 órát szőve.

Az Erdélyi sorozat című gyűjteményét 2002-ben kezdte el, főhajtásként a székelység ezeréves története előtt. A székely kapuk megszövésével a magyar örökség gazdagságát akarta hirdetni.

Kubinyi Anna 1949. február 10-én született Makón. Munkásságát 2005-ben Magyar Művészetért-díjjal, 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjjal, 2010-ben Prima Primissima díjjal, 2013-ban Kossuth- és Szervátiusz-díjjal ismerték el. Hatvanhat évesen, 2015. március 27-én hunyt el Budapesten.

Forrás: MTI; Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Annakubinyi.blogspot.hu; Lakata Pál/Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
pecsi-rita-az-ertekeles-nagy-hatalom2
Pécsi Rita: Az értékelés nagy hatalom

Az Új Ember katolikus hetilapban Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, pedagógiai szakértő Életre nevelő címmel havonta jelentkező rovatot indított. Első alkalommal az iskolai év végéhez közeledve az értékelés lehetőségeit tárja elénk, hogy valóban annak a kifejezése legyen, amit értéknek tartunk.

10:58
iranytu-dontesekhez-elsoaldozok-talalkozoja-mariagyudon
Iránytű a döntésekhez – Elsőáldozók találkozóját tartották Máriagyűdön

Közel hatszázan vettek részt a Pécsi Egyházmegye elsőáldozóinak találkozóján Máriagyűdön május 27-én. A második alkalommal megszervezett eseményre a 270 gyermeket, akik idén találkoznak először az Úrral az Eucharisztiában, szüleik és hitoktatóik is elkísérték.

09:01