Megnyílt Kubinyi Anna emlékkiállítása Székesfehérváron

2016. február 28. vasárnap 20:00

Kubinyi Anna Kossuth- és Prima Primissima díjas textilművész emlékkiállítása nyílt meg február 27-én, szombaton Székesfehérváron a Szent István Művelődési Ház Szent Korona Galériájában. A megnyitón részt vett Spányi Antal megyéspüspök is.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kiállításon a tavaly elhunyt textilművész csaknem negyven alkotása látható. Köztük textilből mintázott székely kapuk, a Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére készített emléktextil, valamint a csíksomlyói imatextil. Ez utóbbi az alkotó utolsó munkája, és egy 2014-es pünkösdi zarándoklaton tapasztalt Szűz Mária-jelenés ihlette.

Spányi Antal megyéspüspök Kubinyi Anna motívumvilágából külön kiemelte a kapukat. Mint elmondta, a művésznő számára a kapu egyszerre volt nemzeti és egyetemes kulturális szimbólum.

A székely kapuk ihlette alkotásaival Kubinyi Anna az idő múlásának és az ideológiai befolyásnak ellenálló, jelképpé nevesedett szikár magyar motívumnak állít emléket – fogalmazott a püspök a megnyitón.

Székelykapu I. 2002.

A főpásztor szólt arról is, a kapu mint szimbólum az egyházban új jelentéstartalommal is gazdagodott, miután Ferenc pápa az irgalmasság évében szent kapuk nyitására buzdított.

Átlépve a kapun, az irgalmas Isten házába érkezünk, aki szeretet és megbocsátás, aki a bűnbeesett embert nem hagyja magára. Ezen az ajtón minden szükséget szenvedő átléphet, de ezen keresztül lép ki az egyház is, hogy mindenkinek irgalmasságot hirdessen – fogalmazott a főpásztor, majd hozzátette: Kubinyi Anna lelkében a kapu, mint a befogadás, a bensőséges és mély találkozás szimbóluma élt.  A kapu két világot választ el és köt össze, a „kint és bent” között áll.

A művésznő kapui mindig nyitva vannak, teret és időt, embereket és kultúrákat kötnek össze. Így a Kőrősi Csoma-emléktextil a békés együttélésnek, a kölcsönös tiszteletnek és megbecsülésnek az erejét hirdeti. De a kapu számunkra egyszerre nemzeti és egyetemes kulturális szimbólum is – mondta a püspök.


Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke személyes visszaemlékezései közt kiemelte 2014-es, utolsó közös csíksomlyói pünkösdi zarándoklatukat, ahol napkeltekor a felkelő napban Kubinyi Anna meglátta Szűz Máriát. Ez ihlette a csíksomlyói textiljét, melyben Mária alakjának arany szállal rajzolt kontúrokat. A nehéz munka közben, mikor aranyszálra váltott, elmondott egy-egy Üdvözlégyet, s végül összeszámolta: 1212 imát szőtt a textilbe. Így lett a csíksomlyói textilből imaszőnyeg, melyről akkor még senki sem tudta, hogy Kubinyi Anna utolsó munkája lesz.

Anna közvetítő volt a földi valóság és az égi princípium között. Képes volt felemelni az egyszerű lelket egyenesen Istenhez – fogalmazott Béres Klára. 

Csíksomlyó – Imatextil, 2014.

Majd Kubinyi Anna művészetéről szólva azt mondta, teljesen egyéni és könnyen beazonosítható stílust alakított ki. Szőtteseivel egyfajta textilplasztikát hozott létre, és ha a mondandója úgy kívánta – mint az Ördögszekér vagy a Csónakos fejfák esetében – valóságos textilszobrokat is készített. Alapanyaga is különleges volt: a kender, mely durva, nyers anyag, ami szerinte „alkalmas a puhaság és az erőteljesség végleteinek kifejezésére”.

A kendert ő maga készítette elő: mosta, fehérítette, majd festette és szőtte közönséges villa segítségével – elevenítette fel Béres Klára, aki azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a művésznő Indiában tett utazásai új élményekkel, gazdag művészi inspirációval ajándékozták meg. Az indiai és hun motívumok összevetése, a kapuk, a belépés szakrális jellegű gondolata érdekes utakra vezérelték alkotásait. Kubinyi Anna részt vett Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírhelyének rendbehozatalában, majd a város és a magyar külügyi tárca felkérésére 2013 tavaszán kiállítása is nyílt az indiai városban. A székesfehérvári tárlaton is látható ott bemutatott alkotása, a több mint egy négyzetméteres Csoma-oltár, amelyet öt hét alatt készített el, napi 12 órát szőve.

Az Erdélyi sorozat című gyűjteményét 2002-ben kezdte el, főhajtásként a székelység ezeréves története előtt. A székely kapuk megszövésével a magyar örökség gazdagságát akarta hirdetni.

Kubinyi Anna 1949. február 10-én született Makón. Munkásságát 2005-ben Magyar Művészetért-díjjal, 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjjal, 2010-ben Prima Primissima díjjal, 2013-ban Kossuth- és Szervátiusz-díjjal ismerték el. Hatvanhat évesen, 2015. március 27-én hunyt el Budapesten.

Forrás: MTI; Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Annakubinyi.blogspot.hu; Lakata Pál/Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
palanki-ferenc-a-foci-megtanit-arra-hogy-az-eletben-is-egymasert-jatsszunk
Palánki Ferenc: A foci megtanít arra, hogy az életben is egymásért játsszunk

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök még papi pályája elején is igazolt focista volt, és a papi futballválogatott tagjaként most is pályára lép olykor. Labdarúgó-válogatottunk parádés szereplése kihagyhatatlanná tette, hogy megkérdezzük, miként vélekedik a magyarok meneteléséről.

2016. június 24. péntek
egyhazmegyei-programok-muzeumok-ejszakajan
Egyházmegyei programok a Múzeumok Éjszakáján

Június 25-én, szombaton kerül sor a Múzeumok Éjszakája elnevezésű országos kulturális rendezvénysorozatra, amelyhez több egyházi gyűjtemény, múzeum, oktatási intézmény, templom is csatlakozik. Az egyházmegyei programok közül válogattunk.

2016. június 22. szerda