Látomások – film Bingeni Szent Hildegárd életéről

Kitekintő – 2009. szeptember 24., csütörtök | 15:13

Nagy tapssal fogadta a közönség szeptember 23-án Bingenben a XII. századi szent életéről, a középkor egyik legjelentősebb misztikus nőalakjáról szóló alkotást.

A Bingeni Szent Hildegárd életéről szóló filmet, melyről korábbi hírünkben is olvashattak, Margarethe von Trotta rendezte, több éves kutatómunkája után a forgatókönyvet is ő írta. A felvételek 2007 nyarán kezdődtek Hessenben és Bajorországban.

A rendezőnő, nyilatkozata szerint, nem kívánta piedesztálra emelni a misztikus szentet. „A filmben az emberhez kell közelíteni” – hangsúlyozta Trotta. Az alkotás kronológiai rendben tárja fel az 1098-ban született Hildegard életét és fiatalon korában kezdődött látomásait. Nemcsak az erős akaratú szerzetesnőt ábrázolja, hanem az együttérző, a másokról gondoskodó apátnőt, sőt a szenvedélyes nőt is. Igyekszik érzékletesen bemutatni a sokoldalú misztikus, teológus és író Hildegardot, aki kozmológiával, etikával, gyógyítással, természettudományokkal és zenével is foglalkozott, betegekről gondoskodott. Margarethe von Trotta filmje tisztelettel közelít az egyházhoz és szertartásaihoz, ám kevés figyelmet szentel az egyháztanító Hildegard lelkipásztori és hitszónoki tevékenységének, hitéletének bemutatatására.

A filmet szeptember 24-én kezdték vetíteni Németországban.

*

Bingeni Szent Hildegárd, a rupertsbergi bencés apácakolostor apátnője a középkor nagy női szentjei közé tartozott. Születésének pontos ideje tisztázatlan, egyes kutatási eredmények szerint 1098-re tehető. Nyolcéves korában szülei Jutta von Sponheimre bízták leányuk nevelését, aki a disibodenbergi bencés kolostorban élt. Tanítómestere halála után Hildegárd vette át a kolostor vezetését. A közösség 1150-ben a Bingen közelében található rupertsbergi új kolostor vezetésére kérte fel.

Hildegárd von Bingen látnoki és prófátai képességekkel rendelkezett; saját szavaival éve mint „Isten kürtje” végezte küldetését. Hagyatékából az utókor látomásairól szóló írásait (Liber Scivias), leveleit, orvosi és természetgyógyászati írásait, valamint zeneműveit is megismerhette.

1179. szeptember 17-én halt meg, a rüdesheim-eibingeni főtemplomban temették el.

Magyar Kurír