Magyar egyházi épületekre is lehet szavazni az ArchDaily „Az év épülete – 2016” nemzetközi versenyén

2016. február 2. kedd 17:16

Az ArchDaily internetes építészfórum által meghirdetett „Building of the Year” (Az év épülete) nemzetközi versenybe 17 magyar épületet válogattak be, közülük öt egyházi vonatkozású. A kategóriánkénti első öt helyezettet február 2-án hirdetik ki, a végső eredményt február 9-én teszik közzé.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Több mint 3000 projekt – köztük tizenhét magyar épület – helyezése múlik az ArchDaily olvasótáborán, hiszen a közönség dönthet a 2016-os Building of the Year (a linkre való kattintással az egyes épületekre lehet szavazni – a szerk.) pályázat nyerteseiről. A még rendelkezésre álló időszakban tizennégy kategóriában, több fordulóban lehet szavazni a projektekre. Első körben a „shortlist”-esekre tehetnek javaslatot az olvasók, ezután lehet szavazni a legjobb öt épületre, február 9-én derül ki, ezek közül melyik lesz az első.

A tizenhét versenyben lévő magyar épület közül a Szakrális épület kategóriában szerepel a dabasi ravatalozó, Ligetvári István és Kovács Zoltán építészek munkája. A két építész a kortárs formaképzést tömegalakításában és anyaghasználatában képviselő ravatalozót építettek. A belső tér mintegy kikötőként indítja utolsó útjára a távozókat: az emelkedő támfal a születést, a főtömeg az élet kiteljesedését, a tolófal pedig a mennyek kapuját szimbolizálja. A feltáruló belső tér a „kikötő”, ahonnét a távozó utolsó útjára indul. A kék üveg triptichon áttetsző „lélekmadár” motívuma a „túlpartot” sejteti.

* * *

A fenti kategóriában az Újpesti Egek Királynéja Főplébánia épülete is bekerült a megmérettetésbe. Berzsák Zoltán építész jövőbe mutató módon gondolta újra a híres újpesti zeneiskola Szent István téri épületét, ahová az újpesti főplébánia költözött. A felújított ház 2014. augusztus 25-i ünnepélyes átadása óta várja a lelki otthont és közösséget keresőket.

„Újpest megújuló főterét meghatározza az 1875–1881 között Bachmann Károly helyi építész tervei alapján épült, az Egek Királynéja tiszteletére szentelt neogótikus templom. A tér nyugati oldalán, a Károlyi István és a Liszt Ferenc utcák közötti területen állt eredetileg a plébánia földszintes, hosszan elnyúló, 1873-ból származó épülete.

A kerület vezetésének régóta célja a tér jelentős részét elfoglaló vásárcsarnok és bódésor áttelepítése, a terület felszabadítása; ez a szándék most szerencsésen találkozott és összehangolhatóvá vált több intézmény bővítési igényével. Sikerült minden érintett számára a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremteni: az 1922-től kilencven éven át itt működött Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola megfelelő méretű próbateremmel rendelkező helyre, az Újpesti Ifjúsági Sport- és Szabadidőközpontba költözhetett, a plébánia egy korszerű, jól használható, teljes körűen felújított épületet kapott a régi házért és telekért cserébe, ahol az önkormányzat a jövőben a vásárcsarnok végleges elhelyezését tervezi.

Az elnyújtott téglalap alakú telken elhelyezkedő, 1870 tájáról származó, U alakú épület udvari traktusainak kismértékű visszabontásával a tervezők egy új, a meglévőtől markánsan különböző keresztszárnyat alakítottak ki. Ez a nyeregtetővel fedett bővítmény rejti két szinten a plébánia sokoldalúan használható közösségi tereit. Az emeleti „nagyterem” metszetében a hagyományos házformát idézi, a letisztult, világos enteriőr kortárs szakrális tér hangulatát sugallja – bár az „igazi” kápolna a földszinti oldalszárnyban található. A homlokzatok méretes megnyitásai révén az új tömeg megjelenése átláthatóvá, rendkívül könnyeddé, szinte hídszerűvé válik – ez a földszinten, az előtérben, vagy az udvaron állva érezhető igazán. Az eltolható üvegfelületek révén könnyen létrejöhet a fizikai kapcsolat az udvarterekkel, kiváló terepet nyújtva szabadtéri rendezvényekhez is.

A bővítmény anyaghasználatában és a tető szerkesztésmódjában egyaránt határozottan elkülönül a történeti épülettől, a halványszürke eternitpala és a fehér szálcement burkolat tónusában viszont kapcsolódik a vakolt felületek árnyalatához. A rendezett, hátsó pihenő-udvar felé néző homlokzat peremeit az oldalszárnyak szélességében nyerstégla burkolatú felületek keretezik, finoman utalva a visszabontott traktusokra. Az emeleti nagyterem játékosnak tűnő, valójában magyaros hímzésminta szerint perforált, kihajtható árnyékoló táblái oldják a szimmetrikus elrendezés szigorúságát, időben folyton változó arculatot adva a homlokzatoknak. A terek esti használatakor „felizzó” minták jelennek meg az új szárny belső átrium-udvar felé néző oldalán, sőt a meglévő épület középső traktusán is, erősítve a régi és új kapcsolatát.” (Részlet Garai Péternek az Octogon 2015/3. számában megjelent írásából)

* * *

Az újonnan létrehozott Mátraverebély-Szentkúti Zarándokközpontra is lehet szavazni az ArchDaily nemzetközi versenyén, szintén a szakrális épületek között. A Nagy Tamás DLA tervezte zarándokközpont a ferences szellemiséghez hűen illeszkedik a természethez, a hely egészére kiterjedő rekonstrukció során a tervezők fő célja a profán és a szent, a régi és az új közötti egyensúly megteremtése volt.

„A XVIII. század második harmadában épült fel a völgyben a barokk kegytemplom és a ferences rendház, majd az 1930-as években a zarándokház. Szent hely ez, amely költői szépségű tájban, hegyek lábánál várja a feléje közeledőt, ugyanakkor nagyon is profán funkciókat kiszolgáló épületegyüttes épült meg 2015 augusztusára. Az évi több százezer imádkozni, elcsendesülni vágyó hívő és érdeklődő számára parkolókat, mosdókat, információs irodát, kegytárgyboltokat, étkezőhelyet, szállást, de még rendőri felügyeletet is szükséges biztosítani. (...)

A kegyhelyhez vezető út mentén elsőként a szemközti hegy lábánál végigkígyózó új sáv, egy diszkrét, de magabiztos horizontális elem válik láthatóvá, megnyugtatóan vetítve előre az építész attitűdjét. Erről a többször is megtörő, 300 méter hosszan húzódó, épített szalagról később kiderül, hogy a hegy lábához illesztett zarándoképületeket sejteti. (...)

A szentkúti buszforduló épülete profán és szent terület között áll. A látszóbeton oszlopok mögötti halványszürke vakolatú köríves épület sokféle feladatot lát el. A kolonnádok mögött mosdó, információs iroda, kiállítótér is található. 

Az épületet körbejárva meglepetésként éri a látogatót, hogy az épület háta erőteljesen megformált, önálló esztétikát hordozó látvány. Az épület ezen az oldalon lábakon áll, a völgy irányába körcikkelyekkel határolt épületrészek lépnek ki. Elgondolkodtató, hogy, bár a ház erőteljes gesztussal mozdul a völgy és a sziklába vájt remetelakokat magába rejtő szomszédos hegy felé, mégsem néz rá, hiszen majdnem zárt a felület. A karéjok közé fákat ültetettek, így ha ezek megnőnek, a ház elbújik majd és messziről nem lesz épített tömbként értelmezhető. A finn építészetet megidéző érzékeny megoldás ez, igaz, ott a ház kúszik a fák közé, nem fordítva. Hogy mi volt az ihlet? A tervezői szándék váratlan és szép választ ad, az ötletet Nagy Tamás képzőművész feleségének, Lovas Ilonának egyik műve adta. Az eredeti mű egy ostyakészítő műhelyben tett látogatás kapcsán fogant, amint a nagy kerek ostyalapból kiütik a kis kerek szentostya darabkákat. A folyamat során fennmaradó átlyuggatott, „kiharapott” maradék mind Lovas műalkotásában, mind a fogadóépület esetében a szent funkciók mellett megjelenő profán „maradék” jelentésével bír. E tartalom az épületet bejárva bár nem adódik, a narratíva utólagos ismeretében még is átértelmezésre kerül a tapasztalás. (...)

Az építészeti elemek tervezése során a természeti környezetre való odafigyelésre több szép példa is található: a gyóntatóudvar felé vezető fedett-nyitott folyosón pár szép fa beépült a házba, a szabadtéri miséző helyen a fák tányérját padként is használható körperemmel vették körbe, amely izgalmasan lyukasztja át a padok és sorok raszterét. Ez a külső tér is érzékenyen alakult át: a korábbi lourdes-i barlang a pásztorlánnyal és Mária-szoborral elkerült a keresztút alatti támfalba, az ivókút közelébe. Helyére Marko Rupnik szlovén jezsuita szerzetes mozaikkompozícióit helyezték, amelyek közérthető módon jelenítenek meg képeket Mária életéből, avagy a magyar ferences vértanúk életéből.” (Részlet Somogyi Krisztina írásából)

* * *

Kulturális épület kategóriában versenyben van a Pannonhalmi Főapátság új látogatóbejárata, amelyet Czigány Tamás, Páll Anikó és Tóth Györgyi terveztek. A főapátság új látogatóbejárata egészen újszerű, elkülönített megközelítést biztosít a Pannonhalmára érkezők számára, akik betekintést kívánnak nyerni a bencés élet mindennapjainak keretül szolgáló évezredes épületegyüttesbe.

A Pannonhalmi Főapátság rövid távú tervei között szerepelt az épületegyüttes egyéni látogathatósága. Ennek megvalósításához az információk egyéni átadása és a látogatói útvonal átszervezése volt szükséges, megszüntetve az átvezetést az apátsági élet nem látogatható területein. A Kosaras-dombon található turistafogadó épület funkciója megmaradt, de a látogatók ezentúl nem a főkapun keresztül, a gimnázium és diákotthon épülete előtt juthatnak el a bazilika és könyvtár épületegyütteséhez, hanem a Várköpeny oldalában futó erdei sétányon, a Hóman-bástya déli sarkánál megépült új látogatói bejáraton keresztül közvetlenül a bazilika előtti térre érkeznek meg.

Az új látogatóbejárat a Hóman-bástya mögé rejtett lépcsőház és lift épülete, ami a Várkör és a bazilika előtti tér közötti 10,5 méter szintkülönbséget hidalja át. Az épület a középkori és a 20. századi várfalak közé „feszül” be, megmutatva egy szakaszon a középkori várfalat egy fénykút segítségével. Gyalultdeszka zsaluzattal, látszóbeton-felülettel készült.

* * *

A válogatásba bekerült Egészségügyi épület kategóriában az Erzsébetnővérek Szerzetesközössége által fenntartott Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája, Általános Iskolája, amelynek új szárnyát 2015. szeptember 17-én adták át. 

„Az intézményben nevelt gyerekek gyengénlátók, szellemi és fizikai értelemben is sérültek, s családjuk nincs vagy nem tudja vállalni ellátásukat. A most kibővített intézmény esélyt ad nekik, hogy nemcsak gyermekkorukat, de fiatal felnőtt éveiket is biztonságban töltsék és a lehető leghatékonyabb segítséget kapják ahhoz, hogy egy napon önellátó, munkaképes emberként élhessenek.

A Mátyás úton, ligetes, fás környezetben a huszadik század elején épült meg a Dreher család egykori villája. A viharos idők nem kímélték: eredeti fénye sajnos átalakítások áldozata lett, mire végül 1987-ben beköltözött ide a Vakok Intézete. Hármas funkciót lát el ez az intézmény: a bentlakóknak szállást, oktatást és állapotuknak megfelelő rehabilitációt nyújt. Hamar világossá vált, hogy a villaépület nem elegendő a 60 diák és körülbelül ugyanennyi felnőtt személyzet befogadására. 1989-ben történt az első nagyszabású bővítés: a villa mögötti lejtős terepre nem más, mint Makovecz Imre tervezett új szárnyat, amelyben többek közt a mozgásfejlesztéshez szükséges úszómedence is helyet kapott. (...)

Anna nővér vágya, hogy megakadályozza neveltjei utcára kerülését, kalandos úton teljesült: egy 2011 őszén hallott rádióinterjú kapcsán ugyanis Kendik Géza elhatározta, az intézmény mellé áll. Elkészítette azokat a terveket, amelyekkel lehetett pályázni, s évek alatt, türelmesen, állhatatosan végiggörgette a projektet a megvalósulás rögös útján. (...)

Belülről építkezik a ház, hiszen minden szempontot kompromisszumos megoldások nélkül a használók igényeinek kellett alárendelni. Két kereszteződő tengely adja a világos, tiszta közlekedési rendszert. A rövidebb tengelyt a meglévő épülethez csatlakozó híd jelölte ki. A rá merőleges hossztengellyel a téglalap kontúrt négy részre osztva a különböző funkciócsoportok könnyen elérhetők. A tengelyek aszimmetrikusan csatlakoznak, kifutásuk a homlokzatra fényt enged a belső térbe. Mindez hatékonyan segíti a gyengén látók tájékozódását, az egyes irányok megjegyzését és a funkciók önálló használatát.

A keleti sarok minden szintjén alárendelt, kiszolgáló funkciókat lát el: lent orvosi szobák, följebb a mosdók, speciálisan kiképzett fürdőhelyiségek találhatók. Kívülről sajátos, erődszerű toronyként, lőrésszerű nyílásokkal jelenik meg a híd tengelyében felsliccelt épületkubuson belül. A nyugati oldalra kerültek a közösségi terek: a földszinten kertkapcsolattal, de áthallással-látással a felsőbb emeletek is csatlakoznak a játszóteraszhoz. Egy sorban fűződnek fel a lakószobák, amelyek egy vagy két főnek adnak otthont, ablakaik mind belülről, mind kívülről jól felismerhetően eltérnek, nemcsak a tájékozódást, felismerést segítve, de egyben az egyediség és az otthon érzetének kialakítását is. (...)” (Részlet Mizsei Anett cikkéből)

* * *

Az ArchDaily nemzetközi versenyében szerepel a felsoroltakon kívül az Ilcsi újbudai szépségmanufaktúrája, a nemesgörzsönyi kultúrcsűr,  a Gyógynövény-völgy Központ Zánkán, a Szuperszámítógép Központ Debrecenben, a budapesti Doboz bár, a mátraszentmirei Postamester háza, a tóparti Nyaral-lak Győr-Moson-Sopron megyéből, egy Batizi-Pócsi Gergő és Batizi-Pócsi Péter által tervezett pesti lakás, a budapesti Bao Bao étterem, az angyalföldi Vision Towers irodaház, a szintén fővárosi Dekoratio iroda, valamint a visegrádi városközpont

Forrás és fotó: Építészfórum.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
osztie-zoltan-plebanos-belvaros-szentsegi-urnapi-kormeneterol
Osztie Zoltán plébános a Belváros szentségi úrnapi körmenetéről

Úrnapja Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe. Budapesten a Belvárosban május 29-én 9 órakor indul a négy stációból álló, a Belváros plébániáit érintő szentségi körmenet az Egyetemi templom elől. Osztie Zoltánt, a budapesti-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom plébánosát kérdeztük.

12:45
bemutattak-szombathelyen-szent-marton-talalkozo-plakatjat-es-kisfilmjet
Bemutatták Szombathelyen a Szent Márton Találkozó plakátját és kisfilmjét

Május 25-én sajtótájékoztatón mutatták be a Szent Márton Találkozó kisfilmjét és plakátjait a vasi megyeszékhelyen. Hamarosan a templomokban, közterületen is találkozhatunk a július 9–10-i rendezvényt népszerűsítő anyagokkal.

2016. május 25. szerda