Erdő Péter mutatott be szentmisét a magyar zarándokoknak Częstochowában

A szentmisét megelőzően Boldog Jerzy Popiełuszko szobránál Székely János püspök, a zarándoklat lelkivezetője megemlékezett a vértanúkról, akik Jézushoz hasonlóan életüket adták hitükért, a világért. Hálát adott mindazokért, akik a 20. században, a vértanúk évszázadában életüket áldozták hitükért, köztük Jerzy Popiełuszkóért, Maximilian Kolbe atyáért, Apor Vilmosért, Salkaházi Sáráért, Meszlényi Zoltánért, Scheffler Jánosért, Bogdánffy Szilárdért. Végül az Úr és a Szűzanya védelmét kérte a közel-keleti üldözött keresztényekre.

Kövér László házelnök, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Gyurcsík Iván varsói magyar nagykövet, majd Tamás József püspök, a zarándoklat másik lelkivezetője és Budai László, a zarándoklat szervezője helyezték el az emlékezés koszorúit Jerzy Popiełuszko szobránál.

A koszorúzást követően a zarándokok a Mária-úton vonultak fel a kegyhelyhez, a Szűzanyát dicsőítő, védelméért fohászkodó énekekkel. A szentmise előtt a politikai vezetők és a zarándoklat lelkivezetői koszorúkat helyeztek el a templom bejárata előtt felállított szmolenszki emlékműnél. Tamás József püspök megemlékezett Lech  Kaczyński köztársasági elnökről, aki 2010. április 10-én veszítette életét társaival együtt a szmolenszki katonai repülőtér közelében bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenségben, amikor a katyńi vérengzés hetvenedik évfordulóján készült megemlékezni az áldozatokról.

A templomban a pálos rend közösségének nevében Arnold Chrapkowski pálos rendfőnök üdvözölte az ötödik vonatos zarándoklat résztvevőit. Pázmány Pétert idézte, aki azt mondta: „Magyarország, édes hazám, a pálosokkal együtt fogsz növekedni, és velük együtt fogsz hanyatlani.” Azt kívánta, Magyarország tartson ki az imádságban és maradjon hűséges az atyák örökségéhez. Erdő Péter – válaszolva a pálos generális szavaira – megerősítette, hogy a pálos rend és Magyarország sorsa valóban összefonódik hazánk történetében.

Erdő Péter bíboros homíliáját egészében közöljük:

1. Keresztelő Szent János ünnepe van. Magyar nemzeti zarándoklatot tartunk itt, Częstochowában, a Fekete Madonna szentélyében. Szívesen emlékezünk arra, hogy már ötödik éve folyamatosan érkezik egy külön szervezett zarándokcsoportunk erre az ősi kegyhelyre, a magyar alapítású pálos rend központjába.

2. A Fekete Madonna híres kegyképe a Mária-képek egy különleges típusához tartozik: igazi szép, klasszikus hodegitria ábrázolás. Ez az egyik legkedveltebb bizánci madonnatípus volt. A Szűzanya bal karján tartja a gyermek Jézust, jobb kezével pedig tisztelettel rámutat. A karon ülő gyermek pedig jobb kezét áldásra emeli, baljában pedig írást vagy könyvtekercset tart. A gyermek nem édesanyjára néz, hanem kissé balra fordul és akárcsak Mária, ő is a távolba tekint: a nézőre, vagyis ránk figyel.

A hodegitria név arra utal, hogy a Szűzanyának ez a képe vezet minket az úton. Az eredeti bizánci tisztelet egy csodálatos forráshoz kapcsolódik, ahol a Szűzanya közbenjárására a vakok gyógyulást találtak. Az ő vezetőjük volt tehát a Szűzanya. De nem sokkal később, már III. Mihály császár (842–867) díszes templomot emelt azon a helyen, mely egészen 1453-ig állt, amíg a törökök el nem foglalták a várost. Ebben a templomban őrizték azt a Szűz Mária-ikont, amely az egész birodalom hadi jelvénye volt. Mert mielőtt még a magyarok és más keresztény népek zászlójukra tűzték volna a Boldogságos Szűzanya képét, Bizáncban már a császárok hadjárataikra magukkal vitték ezt a szent ikont, és a győzelem után, a városba való ünnepélyes bevonuláskor Mária képét hordozták maguk előtt.

3. Ilyen történelmi előzmények után nem csoda, hogy a lengyel királyok is ide zarándokoltak, sőt, Sobieski János 1683-ban, amikor a törököktől ostromlott Bécs segítségére sietett, itt, a częstochowai Szűz Mária-kép előtt imádkozott. Márpedig azt a híres győzelmet 1683. szeptember 12-én Bécs alatt a katolikusok egyértelműen Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították. Drámai idők voltak azok! A kortárs Csete István jezsuita 1691-ben leírta, hogy Bécs ostroma idején egyes magyarok gúnyosan azt mondogatták: „most segítse meg Bécset Mária, most vegyék hasznát a celli búcsúknak”. Közben pedig Lipót császár és apostoli király éppen a Szűzanya segítségéért könyörgött. Amikor az egyesült európai keresztény hadak végül legyőzték a törököt, Sobieski János lengyel király első útja a loretói Szűzanya kápolnájába vezetett, mert kételkedés nélkül a Boldogságos Szűz Mária segítségének tulajdonította a győzelmet és a szabadulást. Erről megrendítő személyes beszámolót olvashatunk Szentiványi Márton (1633–1705) jezsuita atyától, aki Kolonics Lipót titkáraként az ostromlott Bécsben élte át ezeket a nehéz napokat. Ezt írja: „A felséges Lipót császár kenyéren és vízen böjtölt szombatonként, és úgy kérte Passau városában a Szűzanyát, hogy mentse meg Bécset. (…) Így történt, hogy a barbár sokaságot Szűz Mária születésnapjának nyolcadában, vasárnap, szerencsésen kivetették táborából és elűzték a város alól. Hadseregünk ezt Szűz Máriának tulajdonította, mert a városba bevonulva III. Jánossal, Lengyelország felséges királyával együtt a vezérek először is a loretói Szent Szűz templomába mentek, hogy hálát adjanak a győzelemért. Ennek a dolognak örök emlékezetéül szentatyánk, XI. Ince pápa az egész Egyházban előírta Szűz Mária nevének zsolozsmáját ezen a napon. Nagyot művelt tehát Mária karja erejével, szétszórta a (szívük szándékában) gőgösöket”.

Nem sokkal ezután már a párkányi csata és Esztergom felszabadítása következett. Három évvel később felszabadult Buda a 150 éves török uralom alól, végül megszabadult az egész ország, visszatért a kereszténység és lépésről lépésre újjászületett az ország közepén a magyar kultúra is. Mindezt a nagy változások nemzedéke egyértelműen a Boldogságos Szűz közbenjárásának tulajdonította.

4. Częstochowa a mi újjászületésünk és szabadulásunk kezdetét is jelentette. Mert voltak ugyan olyanok, akik a keresztény Európa összefogását a török ellen nem ismerték fel. Úgy gondolták, hogy a pogány hódítóval szövetkezve torolhatják meg sérelmeiket, de látványosan kudarcot vallottak. Szűz Mária tisztelete képes testvéri közösségben egybekapcsolni a szomszéd népeket. Anyai segítsége pedig ma is képes arra, hogy átvezessen bennünket minden történelmi akadályon és nehézségen. Fontos, hogy reális, igaz képünk legyen a saját múltunkról, népünk azonosságáról és jelenlegi értékeiről. Fontos, hogy tudatában legyünk annak is, hogy a magyar kultúra, amit ma ezen a néven ismerünk, nem valami homályos, pogány múlt maradványa, hanem éppen a keresztény hittel való szoros kapcsolatban fejlődött azzá, amit ma látunk. Ebből a hitből tudunk ma is erőt és ideálokat meríteni megújuló életünkhöz. Ez a hit nem az elzárkózás vallása, hanem a mások felé is megnyíló szereteté. Képes arra, hogy a különböző eredetű katolikusokat egyetlen közösséggé forrassza. Ebben a hitben és ebben a szeretetben alakult ki a török idők után az a kulturális és emberi közösség, amit ma magyarságnak nevezünk.

Kérjük a częstochowai Szűzanyát, hogy járjon előttünk a történelem útján, mutasson irányt egyéni életünkben, mentse meg, tegye nemesebbé, derűsebbé, gazdagabbá nélkülözéstől, kivándorlástól, megosztottságtól megtépázott, sokat szenvedett népünk életét. Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Keresztények Segítsége, könyörögj érettünk! Ámen.

* * *

A częstochowai pálosok nevében Marian Waligóra házfőnök kifejezte háláját Erdő Péter bíborosnak, hogy együtt imádkozhattak ezen a kegyhelyen, és köszönetet mondott tanúságtételéért. Felidézve a bíboros néhány évvel ezelőtti szavait hangsúlyozta, hogy a kegyhely nemcsak a lengyel nemzet kegyhelye, hanem valamennyire a magyaroknak is nemzeti kegyhelye. Végül köszöntötte Erdő Pétert közelgő születésnapja alkalmából, imádságukról biztosította, majd ajándékul átadta neki a częstochowai Szűzanya-kegykép másolatát.

Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, a zarándoklat lelkivezetője kifejezte háláját Erdő Péter bíborosnak támogatásáért, jelenlétéért, köszöntötte közelgő névnapja alkalmából, és a Szentlélek segítségét és a Fekete Madonna közbenjárását kérte munkájára.

Gábor Bertalan szepsi esperes egy sok évvel ezelőtti lelkigyakorlatot felidézve elmondta, olyan főpapnak ismerte meg Erdő Pétert, akinek akkora szíve van, hogy belefér az egész Kárpát-medence, minden népével együtt, sőt belefér egész Európa és az egész világ is.

Erdő Péter bíboros megköszönte a köszöntéseket és rámutatott: a Szűzanya képe előtt eszünkbe kell jutnia, hogy egy a vezetőnk, Mária, aki elvezet minket az úton Krisztushoz. Ma is ez jelent megoldást minden apró és nagyobb nehézségünkre – figyelmeztetett.  

A szentmisén Erdő Péterrel koncelebrált Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke; Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke; Arnold Chrapkowski pálos generális, valamint egyházmegyés papok és szerzetesrendek papjai. 

A szentmisén részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke; Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára; Gyurcsík Iván varsói magyar nagykövet és több mint ezer zarándok.

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír