Magyar zarándoklat Egyiptomba, a kopt keresztények földjére

2018. augusztus 1. szerda 15:54

Június 22. és 29. között a Magyar Pálos Rend lelkivezetésével magyar zarándokcsoport látogatta végig a Keleti-sivatag, a Vádi el Nátrun és Kairó kopt keresztény kolostorait és templomait; a csoportot fogadta II. Tavadrosz kopt pátriárka is. Stoll Ágnes útibeszámolóját adjuk közre.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A magyar zarándokcsoportnak a  Kopt Tours és a Magyar Pálos Rend együttműködésében megvalósult útjáról a helyi nyomtatott és elektronikus média (többek között az El-bawab folyóirat) is tájékoztatott.

Aki Egyiptomra gondol, annak először a piramisok, fáraók és a vörös-tengeri búvárkodás jut eszébe. Pedig létezik egy másik Egyiptom is: a keresztényeké. A koptok közösségei kétezer éve jelen vannak, kolostoraik ma is működnek. A Szent Család három évet töltött Egyiptomban, ezért ez a föld szent a keresztények számára.

2018 júniusában a pálos rend lelkivezetésével zarándokoltunk erre a szent földre, hogy felkeressünk néhányat a keresztény kolostorok közül. A repülőgépről csodáltuk Kairót: a naplemente fényeiben úszó okkersárga épületeket a sivatag ölelésében.

Leszállás után Ibrahim Izsák Szidrák kopt katolikus pátriárkához indultunk. Több mint egy óra hosszat vergődtünk a péntek esti csúcsforgalomban, amikor végre megérkeztünk egy kellemes kerttel övezett házhoz. A fogadtatás szívélyes volt, mangólével és bonbonnal kínáltak minket. A pátriárka nagyon közvetlen, és szerénységében is elegáns, méltóságteljes. Röviden beszélt nekünk a kopt egyház történetéről, mintegy felkészítve minket arra, hogy kikkel is fogunk találkozni, és milyen lelkülettel lépjünk be a kolostorokba. A patriarkátust elhagyva rendőri kísérettel folytattuk hátralévő utunkat.

A kolostorokról általában elmondható, hogy nagyrészt önellátóak, szívós munkával komoly gazdaságokat tartanak fenn. A kietlen pusztaságban zöldellő datolya-, mangó- és olajfaültetvények jelzik a szerzetesek szorgos kezeinek munkáját. A kolostorok egy része, mint például az Anafora vagy a kairói ferences kolostor, alsó-egyiptomi szegény gyerekekkel foglalkozik, illetve gyógyító tevékenységet folytat.

A Vádi el Nátrun völgyben, ahol valaha 5-7000 szerzetes is élt, három kolostort kerestünk fel: a VII. századi Szent Bisoj-kolostort, a IV. században alapított Szírek kolostorát, ahol évszázadokig kopt, szír és abesszin szerzetesek éltek. A legjelentősebb Szent Makariosz kolostora, mely a IV. századtól folyamatosan működik. Ez a kolostor adta a legtöbb pátriárkát a kopt egyháznak, sok pátriárka végső nyughelye is itt van, és ez a kolostor szenvedett a legtöbbet az arabok támadásaitól.

Zarándoklatunk csúcspontja mindenképpen a Vörös-tengertől nem messze fekvő Szent Antal- és Szent Pál-kolostorok felkeresése volt. A Szent Antal barlangjához vezető több mint 1 700 lépcső próbára teszi a testünket, a minket körülvevő végtelen sivatag és csend pedig felszabadítja az ember lelkét. Itt igazán tudunk csendben befelé figyelni. Semmi nincs ezen a tájon, csak nagy sárgás üresség; Isten és ember kapcsolatát semmi sem zavarja meg. Abuna Lucas szerzetes, aki a vezetőnk, fontos mondatokkal indított útnak minket.

A Szent Pál-kolostor, a világ talán második legrégebbi kolostora, ha lehet, még kietlenebb tájon található a hegyek között. Szent Pál a világ első remetéje, Szent Antal a világ első szerzetese. E két különös szent kapcsolata csak itt válik érthetővé. Este Dániel püspök, a kolostor vezetője látott vendégül minket.

Nem volt kedvünk lejönni a hegyekből. Jó lett volna még egyedül maradni egy kicsit a nagy szemű szenteket, apostolokat, remetéket ábrázoló freskókkal, hallgatni az ablakon kiszűrődő kopt liturgikus énekeket, és mindenekelőtt még többet beszélgetni a szerzetesekkel: ezekkel az intelligens, okos, végtelenül türelmes, alázatos és életvidám emberekkel.

De újból várt minket Kairó. A szegénynegyeden keresztül közelítettük meg a monumentális sziklatemplomot. Sokkoló volt, és nyomasztó a nyomornak ez a szintje. Nem tudta ezt oldani az itt élők (összesen 90 ezer ember) mosolya, hite sem. A látogatás után szinte fellélegezve, megkönnyebbülve róttuk a kopt negyed szűk sikátorait. A kopt székesegyházban Szent Márk hamvainál megnyugvást talál a lélek a szegénynegyed döbbenete után.

A kopt negyed hangsúlyos része a Babilon-erőd, amelyet a rómaiak Kr. e. 30-ban alapítottak. A hagyomány szerint itt is járt Szent József, Szűz Mária és a gyermek Jézus Krisztus. Az arab hódítás után vált Babilon egyre inkább a kopt keresztények lakhelyévé. A „Felfüggesztett” templom a babiloni erőd bástyájára épült; ikonosztázán a legszebb faintarziákban és elefántcsont-berakásokban gyönyörködhettünk.

Szent Szergiusz és Bakkhusz temploma a legrégebbi a negyedben; a mai altemplomban, ami akkor egy szállás volt, élt egy ideig a Szent Család. A középkorban zarándokhellyé vált. Ferences rendi szerzetesek a 18. századig miséztek az oltáránál. A negyed zsinagógája a legősibb Egyiptomban.

Maadi városrészben, a Nílus partján áll Szűz Mária temploma, amelynek érdekessége az a régi kút, amelyből a Szent Család is ivott. Szent ez a hely azért is, mert itt szálltak hajóra Felső-Egyiptom felé. A templom egy arab nyelvű Bibliát is őriz, melyet itt vetett partra a Nílus 1976-ban. Éppen Izajás próféciájánál volt nyitva: „Áldott legyen az én egyiptomi népem.”

Este II. Tavadrosz kopt pátriárka vendégei voltunk, ez nagyon nagy megtiszteltetést jelentett. Őszentsége felhívta figyelmünket a szakadatlan imádság erejére és jelentőségére. „Tekintsünk a szerzetesekre – mondta –, az ő imáik mentik meg Egyiptomot és a kereszténységet.”

Utunk zárásaként ellátogattunk a kopt katolikus szemináriumba és a ferences kolostorba. Közös mise után együtt ebédeltünk, és virágzó selyemakácok között beszélgettünk arról, hogy munkájuk van bőven, hiszen kórházakat működtetnek főleg Dél-Egyiptomban, kopt nyelvet és irodalmat tanítanak, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közös csereprogramban is részt vesznek.

Ez a néhánynapos zarándoklat, a kereszténység kezdeteitől tartó időutazás – időnként rohanással együtt – segített megtapasztalni Isten jelenlétét a letűnt korokban éppen úgy, mint mai mindennapi életünkben.

Forrás és fotó: Magyar Pálos Rend

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-az-volt-az-elso-imank-amikor-szuletesunkkor-felsirtunk
Ferenc pápa: Az volt az első imánk, amikor születésünkkor felsírtunk!

December 12-én a Szentatya folytatta az Úr imájáról múlt héten megkezdett katekézissorozatát. Arra buzdított, hogy gyermeki merészséggel szólítsuk meg Istent, tekintsük őt apánknak, ne féljünk tőle, mert az imádkozás által már el is kezdődik gyógyulásunk és szabadításunk.

18:03
a-szenzacion-tul-ferenc-papa-szerzetessegrol-szolo-uj-konyvenek-nem-csak-homoszexualitas-temaja
A szenzáción túl: Ferenc pápa szerzetességről szóló új könyvének nem csak a homoszexualitás a témája

„A hivatás ereje – A megszentelt élet ma” címmel jelent meg december elején több világnyelven Ferenc pápa új interjúkötete, amelyet Fernando Prado, a klaretiánusok spanyol könyvkiadójának vezetője készített a Szentatyával. A kötet ismertetése után részleteket közlünk belőle, magyar fordításban.

2018. december 11. kedd