Mária Magdolna – Garth Davis filmjéről

Mária Magdolna a Genezáreti-tó partján fekvő Magdala városából származott. Nem tudjuk, hogy Jézus, aki sokat tartózkodott az északi parton, Kafarnaumban, járt-e Magdalában. Az evangéliumok nem tudósítanak arról, hogy Mária Magdolna hogyan találkozott a názáreti Jézussal. Csak Lukács egy rövid utalásából (8,1–3) és Márk egy megjegyzéséből (16,9) van tudomásunk arról, hogy Jézus „hét ördögöt” űzött ki belőle. Az asszony később követte őt, és az evangélium szerint ő volt az, akinek feltámadása után elsőként megjelent a Megváltó (Jn 20,11–18).

Garth Davis filmjében Mária Magdolna szép lány és határozott személyiség, ez rögtön kiderül, amikor segít a bábának bátyja és sógornője gyermekének születésénél. Máriát, akiben a bába szerint „őserő” van, a szülei arra akarják kényszeríteni, hogy férjhez menjen egy jóravaló özvegyhez, és nevelje annak gyermekeit, majd ő is gyermekeket szüljön. Mária azonban érzi, hogy számára nem ez az út a követendő, Istentől vár megvilágosodást. Atyja és testvérei megszállottságként értékelik ezt, és elhívják a gyógyítót, vagyis Jézust, hogy űzze ki belőle a démonokat. A Megváltó kérdésére – mi az, amire vágyódsz –, Mária azt feleli: „Megismerni Istent… Azt hiszem, néha a nyugalomban érzem őt.” Jézus a lélek és a test gyógyítója is, nincsenek előtte titkok, rejtett dolgok, egyértelmű számára, hogy Máriát nem szállták meg démonok. „Pihenj a fényben” – mondja Máriának. A fény a keresztény szimbolikában Istent jelenti, igazi megnyugvást csak benne találhatunk.

Mária Magdolna elhagyja otthonát, apját, testvéreit, és követi Jézust. Közvetlen közelről lesz szemtanúja a Megváltó földi tevékenységének. A filmbeli Jézus nyugalmat és szeretetet sugárzó személyiség, aki azonban indulatos is tud lenni, ha hitetlenséggel, gőggel, pénzsóvársággal találkozik. Csodái közül szerepel a filmben a vakok, illetve a bénák meggyógyítása, valamint legnagyobb csodája, Lázár feltámasztása. Jézus elsősorban a szenvedőkért, a társadalom peremén élőkért jött, így inti követőit: „Nyisd ki a szívedet. Nézzétek, hogy az emberek Galileában és Júdeában szenvednek, kiáltanak segítségért, kegyelemért és igazságért!” Egyértelművé teszi, hogy a legszörnyűbb bűnöket is meg kell bocsátani, a gyűlölet gyökerét is ki kell vetnünk a szívünkből. Nem titkolja tanítványai előtt, hogy követése nem veszélytelen, áldozatokkal jár: „Elítélnek, üldözni fognak, de meg kell bocsátanotok.”

Mária Magdolna fogadtatása vegyes a tanítványok körében. Péter fekete bőrű – nyilvánvaló, hogy a rendező a kereszténység egyetemes jellegét kívánja hangsúlyozni ezzel –, s nyíltan kimondja, hogy szerinte az asszony meg fogja osztani őket. Leinti, ha véleményt nyilvánít: ne szóljanak bele a dolgaikba azok, akik csak nemrég csatlakoztak hozzájuk. Júdás viszont hamar a bizalmába fogadja, feltárja előtte, hogy felesége és lánya éhen haltak az adószedő kegyetlensége miatt, mert nem volt mit enniük. A világ irgalmatlansága mutatkozik meg itt, s ezzel szemben Jézus mindenkire kiterjedő jósága, szeretete, az örök élet ígérete. Júdás reménye az, hogy a túlvilágon megláthatja szeretteit. Ugyanakkor a tanítványok abban bíznak, hogy Jézus csodatevő, isteni ereje a fennálló hatalmat is elpusztítja, s megszabadítja őket a júdeai elit és a hódító rómaiak elnyomásától, mert „a Mesternek elég, ha csak terjeszti az Igét, felemeli a kezét, a tenger kilép medréből, a római városok leomlanak, és vérzivatar hullik a mennyből az elnyomókra”. Ennek szellemében Júdás sem klasszikus értelemben vett áruló, azért árulja el szeretett Mesterét, hogy rákényszerítse: használja isteni hatalmát az új királyság létrehozása érdekében, amelyben nem lesznek elnyomók és elnyomottak.

Mária Magdolna az egyetlen, aki megérti: „A próféta békét hirdet, a béke hercege.” Jézus számára nem léteznek előítéletek. Mária Magdolnára bízza, hogy áldja meg a tömeget a Miatyánk imádkozása közben: „Legyél a kezem.” Majd pedig így szól hozzá: „Legyél a tanúm.”

Rövid, villanásnyi szerepe van a filmben Szűz Máriának, akit gyengéd szeretet fűz össze a fiával. Jézus anyja felismeri, hogy Mária Magdolna lelkileg erősen kötődik Jézushoz, és figyelmezteti őt: „Fel kell készülnöd, mint nekem, hogy elveszíted.” A rendező érzékelteti, hogy Szűz Mária a csecsemő Jézus templomi bemutatása óta szívében hordozza az agg Simeon jövendölését: „Lelkedet tőr járja át, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai" (Lk 2,35).

Mária Magdolnát nem kötik merev dogmák, mindig úgy cselekszik, ahogyan azt a pillanatnyi helyzet megköveteli. Jézus elküldi őt és Pétert, hogy kereszteljenek és hirdessék az igét. Szamáriába érve a pusztulás képe fogadja őket: a rómaiak felgyújtották a falut, akit elértek, legyilkoltak. Az életben maradottak kegyelemért könyörögnek, és Mária Magdolna az, aki ápolja őket, vizet ad nekik, enyhít a szenvedésükön. Az irgalmas szamaritánus története (Lk 10,25–37) és Máté 25,40 juthat eszünkbe: „Amit megtesztek egynek a legkisebbek közül, nekem teszitek meg.”

Az evangélium szerint feltámadása után Jézus Mária Magdolnának jelenik meg elsőként. A tanítványok nem igazán hisznek neki, kétségek gyötrik őket, nem értik, hogy Mesterük miért éppen őt, ezt az asszonyt részesítette ebben a különleges kegyelemben. Az sem világos számukra, milyen lesz a Jézus által megígért új királyság. A Jézushoz lelkileg legközelebb álló Mária Magdolna Lukács (17,20) és Máté evangéliumának (18,3) szellemében válaszol nekik: „A királyság nem olyan, ami szemmel látható. Az itt van bennünk. El kell engednünk a fájdalmunkat, haragunkat, és olyanokká kell válnunk, mint a gyermekek, ahogy mondta.”

Garth Davis filmjének Mária Magdolnája beszűkült látókörű környezetével bátran szembeszálló, öntörvényű nő, aki azonban, miután felismerte Jézus Krisztusban a világ egyetemes Megváltóját, követte őt, hirdette és élte is az evangéliumot, másokat szolgálva, irgalmat gyakorolva az arra rászorulók között.

Mária Magdolna. Angol történelmi film, 120 perc, 2018. Rendező: Garth Davis. Kiadja és forgalmazza: Bontonfilm.

Fotó: Imdb.com

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2018. szeptember 30-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.