Még két évet kell várni a gyulafehérvári Batthyáneum restitúciójának tárgyalásáig

2019. április 19., péntek | 15:51

A román legfelsőbb bíróság a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kérésére előbbre hozta, de így is csak 2021 májusában kezdi el tárgyalni a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatásának ügyét.

A legfelsőbb bíróság sajtóosztálya az MTI kérdésére április 18-án, csütörtökön közölte: az eredetileg 2021. november 9-re kitűzött tárgyalás időpontját április 17-én, szerdán 2021. május 25-re módosították. A szóvivő közlése szerint a legfelsőbb bíróság közigazgatási ügyekkel foglalkozó részlegén rendkívüli módon feltorlódtak a dossziék. A részlegen több ezer ügy vár jogerős ítéletre, ezért voltak kénytelenek ilyen hosszú határidőt szabni a tárgyalás megkezdésére.

A Batthyáneum könyvtár restitúciós ügye tavaly novemberben került a legfelsőbb bíróság asztalára, azt követően, hogy az első fokon eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság két és fél évi tárgyalássorozat után 2018 júliusában megalapozottnak találta a restitúciós bizottságnak a visszaszolgáltatást elutasító határozatát.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2012-ben hozott ítélete nyomán a román államnak egyszer már bírságot kellett fizetnie azért, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását.

Az épületet és a benne lévő felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta vissza, amit 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a román állam intézményei azt nem hajtották végre.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli.

Forrás: MTI

Fotó: Erdély.ma

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Külhoni
Vezető híreink – olvasta már?
-miert-csak-szakallas-embereket-latni-templomi-kepeken-derus-egyuttlet2-gyori-szeretetnapon
„Miért csak szakállas embereket látni a templomi képeken?” – Derűs együttlét a győri Szeretetnapon

Május 25-én ismét szeretetnapot rendeztek Győrben, amelynek minden bevétele Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványát illeti. Nagyszalontai sportközpontra gyűjtenek.

2019. május 26., vasárnap
a-keresztenyseg-hetkoznapokban-dol-el-interju-szilvasy-laszlo-uj-piarista-tartomanyfonokkel
A kereszténység a hétköznapokban dől el – Interjú Szilvásy László új piarista tartományfőnökkel

A Piarista Rend Magyar Tartományának káptalanja Szilvásy Lászlót, a tartomány ökonómusát választotta tartományfőnökké márciusban. Hogyan tölti be hivatását az egyén, a szerzetesközösség, az iskola életében? Sok egyéb mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk a provinciálissal.

2019. május 26., vasárnap