Még mindig kényes téma a spanyol vallásos film

A fiatal rendező, Pablo Moreno hangsúlyozta, hogy kerülni akarta a jó és a rossz összecsapásának témáját, ezért tűnik hosszúnak a történelmi dokumentumokra épített cselekmény, mert nem az 1936-ban kitört polgárháború eseményeire, hanem elsősorban a fiatalok döntésének vallási hátterére összpontosított.

Moreno pontosan tisztában van a ténnyel, hogy a polgárháború még mindig nyitott sebnek számít, és nehéz higgadt következtetéseket levonni az egymásra épülő és többségében egymástól elválaszthatatlan konfliktusok láttán, hiszen kemény diktatúra követte a testvérontást.

Az új filmek most árnyalni akarják a nehéz kérdéseket, hogy ne ideológiailag egyszerűsített vagy manipulált válaszokat adjanak rájuk. Az aragóniai Barbastróban kivégzett fiatalok tanúságtételének egyik megindító pillanata a Gyülekezettől való búcsú felolvasása, amelyben az élettől búcsúzó fiatalok is azért fohászkodnak, hogy sebeik vére ne bosszúért kiáltson, hanem hozza el Isten szavának igazságát az egész világon.

A cikk szerzője végül leszögezte, hogy a film az Istenben való hit megélése melletti egyértelmű állásfoglalás, és azoknak a nagylelkűségét mutatja be, akik megértették a hívó szót, a vallásos élet értelmét, akárcsak a megbocsátáshoz vezető utat.

Sobieski Tamás/Magyar Kurír