Megjelent Michael Hesemann „Fatima titkai” című könyve

2017. május 4. csütörtök 19:59

A „Mária-jelenések, a pápa – és az emberiség jövője” alcímű kötet a Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában jelent meg a fatimai jelenések 100. évfordulójára. A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadáshoz Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke írt utószót.

A fatimai jelenésekről mind ez idáig nem jelent meg összefoglaló jellegű kötet magyar nyelven. Ezt a hiányt pótolja Michael Hesemann Fatima titkai című könyvének magyar kiadása, melyhez Seregély István nyugalmazott egri érsek írt ajánlást, az utószót pedig Perger Gyula plébános, püspöki referens, a magyar nyelvű kiadás szorgalmazója, egyben a könyv lektora írta. A kötetet Laki Ferenc fordította. 

A német történész és újságíró, Michael Hesemann nemzetközileg ismert munkásságának egyik legidőszerűbb kötetét veheti kézbe az olvasó. 

2017-ben ünnepeljük a fatimai jelenések 100. évfordulóját. 1917. május 13-án a Szűzanya megjelent három pásztorgyermeknek a portugáliai Fatimában; az első jelenést további öt alkalom követte (június 13., július 13., augusztus 19., szeptember 13., október 13.).

A Szűzanya a jelenések során három titkot bízott a gyermekekre – Lúciára, Jácintára és Ferencre –, amelyek jelentőségéről XII. Piusz pápa (1939–1958) a következőket mondta: „A fatimai üzenet a Mária által véghez vitt legerősebb isteni beavatkozás az Egyház és az emberiség történetében az apostolok halála óta.”

A pokol szörnyű látomását megjelenítő első titkon túl a Szűzanya ugyanis második titokként a következő profetikus üzenetet közvetítette 1917 nyarán: „Oroszország […] tévtanait az egész világon elterjeszti, háborúkat és az Egyház üldözését idézi elő. A jókat megkínozzák, a Szentatya sokat fog szenvedni, és egész nemzetek pusztulnak el. Végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik. A Szentatya fel fogja nekem Oroszországot ajánlani, amely megtér, és a világra a béke időszaka köszönt.”

A Szűzanya később egy harmadik titkot is a gyermekekre bízott, amely olyan szörnyű jeleneteket tartalmazott, hogy 2000-ig egyetlen pápa sem vállalta a nyilvánosságra hozatal felelősségét; mindaddig a Katolikus Egyház egyik legféltettebb titkának számított. Ebben a látomásban egy idősödő, fehér ruhába öltözött főpap jelent meg, aki „a gondok súlya alatt görnyedve egy félig lerombolt nagyvároson ment keresztül”, és akit végül meggyilkoltak.

Sokáig nem talált meghallgatásra a Szűzanya azon kérése, hogy Oroszországot a pápa ajánlja fel az Ő Szeplőtelen Szívének. A fordulópontot az első fatimai jelenés 64. évfordulója jelentette: 1981. május 13-án merényletet követtek el II. János Pál pápa ellen. A közvetlen közelről leadott lövések azonban csodával határos módon célt tévesztettek. A pápa meg volt győződve arról, hogy életét a Szűzanya közbeavatkozásának köszönheti: „Egy kéz adta le a lövéseket, és egy másik kéz pedig eltérítette a lövedékeket.” II. János Pál azonnal magához kérette a harmadik fatimai titok szövegét, és bizonyossá vált számára, hogy az valójában róla szól. Egyik első intézkedéseként elvégezte Oroszország felajánlását a Szűzanya kérésének megfelelően. Nem telt bele egy év, és Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió első embere. Innen már minden történelem: Oroszország elindult azon az úton, amelynek során előbb megszabadult a kommunizmus igájától, majd újra rátalált a keresztény hit erejére.

Ezt követően sokáig úgy tűnt, hogy a jóslatnak megfelelően Oroszország megtérése után valóban „a béke időszaka köszönt” a világra. 2001. szeptember 11. után azonban minden megváltozott, bizonytalan és veszélyes hellyé vált a világ. XVI. Benedek pápa erről így vélekedett: „Téved, aki azt hiszi, hogy Fatima profetikus küldetése véget ért.”

Most, 2017-ben, a jelenések 100. évfordulóján Fatima profetikus küldetése tehát újabb értelmezést nyerhet. Korunk keresztényellenes erői ugyanis nemcsak általában az emberi civilizációnak üzentek hadat, hanem kifejezetten Európának és „Rómának”. Úgy érezhetjük, a veszély egyre közelebbi, és a Szűzanya 100 évvel ezelőtti intése aktuálisabb, mint valaha.

Michael Hesemann XII. Piusz pápáról írt könyve (A pápa, aki szembeszállt Hitlerrel) 2013-ban két kiadásban jelent meg a Magyar Nyugat Könyvkiadónál.

Szöveg és fotó: Laki Ferenc

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
veszprem-megye-tiszteletbeli-polgara-lett-marfi-gyula
Veszprém megye tiszteletbeli polgára lett Márfi Gyula

December 15-én a veszprémi Megyeháza dísztermében ünnepi közgyűlést tartott Veszprém Megye Önkormányzata megalakulásának évfordulóján. A közgyűlésen tiszteletbeli polgári címmel tüntették ki Márfi Gyula érseket.

12:02
akit-megalaznak-azt-folmagasztaljak-papi-sorsok-56-utan
Akit megaláznak, azt fölmagasztalják – papi sorsok ’56 után

A Kádár-rezsim egyházpolitikájáról és az 1956-os forradalmat követő megtorlásról rendeztek konferenciát december 15-én az Országház Felsőházi termében. A „Halálra ítélve – papi sorsok ’56 után” című rendezvényen részt vett Veres András, az MKPK elnöke és Székely János szombathelyi megyéspüspök.

2017. december 15. péntek