Megjelent Michael Hesemann „Fatima titkai” című könyve

2017. május 4. csütörtök 19:59

A „Mária-jelenések, a pápa – és az emberiség jövője” alcímű kötet a Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában jelent meg a fatimai jelenések 100. évfordulójára. A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadáshoz Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke írt utószót.

A fatimai jelenésekről mind ez idáig nem jelent meg összefoglaló jellegű kötet magyar nyelven. Ezt a hiányt pótolja Michael Hesemann Fatima titkai című könyvének magyar kiadása, melyhez Seregély István nyugalmazott egri érsek írt ajánlást, az utószót pedig Perger Gyula plébános, püspöki referens, a magyar nyelvű kiadás szorgalmazója, egyben a könyv lektora írta. A kötetet Laki Ferenc fordította. 

A német történész és újságíró, Michael Hesemann nemzetközileg ismert munkásságának egyik legidőszerűbb kötetét veheti kézbe az olvasó. 

2017-ben ünnepeljük a fatimai jelenések 100. évfordulóját. 1917. május 13-án a Szűzanya megjelent három pásztorgyermeknek a portugáliai Fatimában; az első jelenést további öt alkalom követte (június 13., július 13., augusztus 19., szeptember 13., október 13.).

A Szűzanya a jelenések során három titkot bízott a gyermekekre – Lúciára, Jácintára és Ferencre –, amelyek jelentőségéről XII. Piusz pápa (1939–1958) a következőket mondta: „A fatimai üzenet a Mária által véghez vitt legerősebb isteni beavatkozás az Egyház és az emberiség történetében az apostolok halála óta.”

A pokol szörnyű látomását megjelenítő első titkon túl a Szűzanya ugyanis második titokként a következő profetikus üzenetet közvetítette 1917 nyarán: „Oroszország […] tévtanait az egész világon elterjeszti, háborúkat és az Egyház üldözését idézi elő. A jókat megkínozzák, a Szentatya sokat fog szenvedni, és egész nemzetek pusztulnak el. Végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik. A Szentatya fel fogja nekem Oroszországot ajánlani, amely megtér, és a világra a béke időszaka köszönt.”

A Szűzanya később egy harmadik titkot is a gyermekekre bízott, amely olyan szörnyű jeleneteket tartalmazott, hogy 2000-ig egyetlen pápa sem vállalta a nyilvánosságra hozatal felelősségét; mindaddig a Katolikus Egyház egyik legféltettebb titkának számított. Ebben a látomásban egy idősödő, fehér ruhába öltözött főpap jelent meg, aki „a gondok súlya alatt görnyedve egy félig lerombolt nagyvároson ment keresztül”, és akit végül meggyilkoltak.

Sokáig nem talált meghallgatásra a Szűzanya azon kérése, hogy Oroszországot a pápa ajánlja fel az Ő Szeplőtelen Szívének. A fordulópontot az első fatimai jelenés 64. évfordulója jelentette: 1981. május 13-án merényletet követtek el II. János Pál pápa ellen. A közvetlen közelről leadott lövések azonban csodával határos módon célt tévesztettek. A pápa meg volt győződve arról, hogy életét a Szűzanya közbeavatkozásának köszönheti: „Egy kéz adta le a lövéseket, és egy másik kéz pedig eltérítette a lövedékeket.” II. János Pál azonnal magához kérette a harmadik fatimai titok szövegét, és bizonyossá vált számára, hogy az valójában róla szól. Egyik első intézkedéseként elvégezte Oroszország felajánlását a Szűzanya kérésének megfelelően. Nem telt bele egy év, és Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió első embere. Innen már minden történelem: Oroszország elindult azon az úton, amelynek során előbb megszabadult a kommunizmus igájától, majd újra rátalált a keresztény hit erejére.

Ezt követően sokáig úgy tűnt, hogy a jóslatnak megfelelően Oroszország megtérése után valóban „a béke időszaka köszönt” a világra. 2001. szeptember 11. után azonban minden megváltozott, bizonytalan és veszélyes hellyé vált a világ. XVI. Benedek pápa erről így vélekedett: „Téved, aki azt hiszi, hogy Fatima profetikus küldetése véget ért.”

Most, 2017-ben, a jelenések 100. évfordulóján Fatima profetikus küldetése tehát újabb értelmezést nyerhet. Korunk keresztényellenes erői ugyanis nemcsak általában az emberi civilizációnak üzentek hadat, hanem kifejezetten Európának és „Rómának”. Úgy érezhetjük, a veszély egyre közelebbi, és a Szűzanya 100 évvel ezelőtti intése aktuálisabb, mint valaha.

Michael Hesemann XII. Piusz pápáról írt könyve (A pápa, aki szembeszállt Hitlerrel) 2013-ban két kiadásban jelent meg a Magyar Nyugat Könyvkiadónál.

Szöveg és fotó: Laki Ferenc

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
pawe-cebula-minorita-lett-esterhazy-janos-boldogga-avatasi-eljarasanak-posztulatora
Paweł Cebula minorita lett Esterházy János boldoggáavatási eljárásának posztulátora

Marek Jędraszewski, a Krakkói Főegyházmegye érseke Paweł Cebula minoritát nevezte ki december 12-én Esterházy János boldoggáavatási perének posztulátorává.

10:48
esztergomi-papnovendekek-kulonleges-ajandekkal-segitenek-varakozasban
Különleges ajándékkal segítenek a várakozásban az esztergomi papnövendékek

Különleges felvételt töltöttek fel az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet YouTube-csatornájára a szeminárium növendékei. A szeminaristák „Ecce, carissimi” című videójukkal szeretnék az adventi készületet meghittebbé tenni.

2018. december 13. csütörtök
Adventi kalendárium – 2018. december 14.

Adventi kalendárium – 2018. december 14.

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

Mai evangélium – 2018. december 14.

Mai evangélium – 2018. december 14.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mt 11,16–19

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle