Megnyitották a Kaszap István-emlékévet Székesfehérváron

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Az emlékévet Kaszap István hitvalló kispap születése 100. és halála 80. évfordulójára készülve hirdették meg a Székesfehérvári Egyházmegyében.

Urunk születésének hírüladása, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja fontos ünnep számunkra, hisz ezen a napon Isten ismét kimondja az igent az emberre, és Mária ezt az igent visszhangozza lelkében. A 99 évvel ezelőtt ezen a napon született Kaszap Istvánt is ünnepeljük, akinek élete igen volt az Istennek. Elfogadta a kegyelmi ajándékokat s elfogadta a megpróbáltatást jelentő kereszteket is, ezért őrizzük emlékét, és imádkozunk azért, hogy mielőbb a boldogok között tisztelhessük – fogalmazott köszöntőjében Spányi Antal megyéspüspök.

Ezt követően Buday Barnabás, a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke felolvasta Erdő Péter bíboros, a Kaszap István-emlékév fővédnöke köszöntőlevelét, melyet a jubileumi év megnyitása alkalmából írt. A bíboros üzenetében méltatja Kaszap István életszentségre törekvő életútját, rámutatva: „rövid, de teljes élete elénk tárja emberségünk minden örömét s küzdelmét”. Erdő Péter Isten áldását kéri az emlékév eseményeire és az azokon részt vevőkre, Kaszap István közbenjárását kéri, és könyörög azért, hogy az Isten szeretetében kiteljesedni akaró fiatalság példaképét mielőbb a boldogok sorában tisztelhessük.

A szentmisén Forrai Tamás jezsuita provinciális mondott homíliát. Kiemelte: a Kaszap István-év mottója – „Van célom” – felhívja az elköteleződéstől félő vagy a céltalanság útvesztőjében sodródó fiatalok figyelmét a nagyobb célokért áldozott élet értékére és értelmére. Kaszap István rövid életében ugyanis olyan céltudatosságról és elkötelezettségről tett tanúságot, amely példa lehet sok útkereső fiatal számára. A jezsuita provinciális hangsúlyozta: Kaszap István tanúsága mutatja meg nekünk, mi történik az emberrel, ha van célja, ha megtörténik a meghívása, és ez életének mozgatóerejévé válik.

Mit jelent meghallani, befogadni és életté váltani Isten szavát? – tette fel a kérdést Forrai Tamás. – A sportbajnok Kaszap elköteleződésének lényegi része volt, hogy el kellett engednie azt, ami a legfontosabb volt számára: az egészségét. A mi életünkben is el kell tudnunk engedni álmainkat, azt, amit jónak vélünk. Isten ugyanis a lemondásokon keresztül is vezet, megmutatja, merre menjünk.

Keresnünk kell ezt a dinamikát az Istenhez vezető úton, keresnünk kell, mi az, ami elveszi az erőnket, és el kell indulni teljes odaadással egy másik terv felé, mert Istennek biztosan terve van életünkkel – buzdított az ünnep szónoka.

Spányi Antal megyéspüspök emlékzászlót készíttetett a Kaszap István-évre. Páger Bernadett textiltervező iparművész a szentmise végén bemutatta munkáját, Spányi Antal megyéspüspök pedig megáldotta a zászlót, amely az alázatra, a tisztaságra, a kitartásra, az engedelmességre, a segítőkészségre és a szorgalomra hívja fel a figyelmet.

A szentmise végén a főpásztor megköszönte Takács Nándor püspöknek, Forrai Tamás jezsuita tartományfőnöknek, Dékány Árpád Sixtus ciszterci apátnak, a szalézi rend képviselőinek, Soltész Miklós államtitkárnak, Cser-Palkovics András polgármesternek, a város képviselőinek, a Kaszap István Alapítvány tagjainak és a zarándokoknak, hogy jelenlétükkel megtisztelték az emlékév megnyitóünnepségét.

A szentmise után az egész ünneplő közönség a Prohászka-emléktemplom oldalához vonult, hogy Kaszap István sírjánál együtt imádkozzanak mielőbbi boldoggá avatásáért.

Fotó: Berta Gábor

Magyar Kurír