Megújult a veszprémi érseki palota enteriőrkiállítása

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, a restaurálási munkák irányítója köszöntőjében emlékeztetett: II. János Pál pápa az egyházi múzeumok pasztorális szerepéről szóló, 2001-ben írt körlevelében ezen intézmények legfontosabb feladataként jelölte meg a műtárgyvédelmet, a történeti-művészeti örökség megőrzését, a műtárgyak gyűjtését, gyarapítását, kiállítását, közönségnek való bemutatását, valamint megóvásukat, restaurálásukat. Az egyházi múzeum ezáltal gyakorolja pasztorális szerepét, ezért lehet az evangelizáció, a kultúra, a műélvezet és a történelem ismeretének eszköze. Az Egyház történelme folyamán elkötelezett módon gondoskodott történeti és művészeti örökségéről.

A veszprémi érseki palota megnyitását a látogatók előtt a 2000-es évek elején Márfi Gyula érsek kezdeményezte – emlékeztetett az igazgatónő. A megnyitón elhangzott: az enteriőrkiállítás a Magyar királynék és koronázó püspökök című kiállítássorozat tematikájához kapcsolódik; az utóbbi 150 év magyar történelmét, a Veszprémi Egyházmegye múltját, a dualizmus időszakát idézi, püspöki hagyatékok, műgyűjtemények, múzeumi műtárgyak, templomok liturgikus tárgyainak bemutatása révén. Kiemelten foglalkozik Erzsébet és Zita királyné koronázásának történetével. A liturgikus, képző- és iparművészeti tárgyak, könyvek és levéltári dokumentumok, az enteriőrök mellett kuriózumnak számít a palotában a közel-keleti és a kelet-ázsiai gyűjtemény.

Az enteriőrkiállítás megújítása három évvel ezelőtt kezdődött, és a veszprémi érseki palota külső felújítása során, az épület déli oldalán lévő kiállítótermek újrafestése mellett renoválták a kiállítótér termeinek 18. századi parkettáját is. Udvarhelyi Erzsébet elmondta, hogy a gyűjtemény több éve szoros szakmai együttműködést tart fenn a Magyar Nemzeti Múzeummal – ennek köszönhetően az érseki palota állandó kiállításán több éve bemutathatják a Történelmi Képcsarnok gyűjteményének műtárgyait.

Márfi Gyula érsek köszöntőbeszédében kiemelte a palotabelső megújítását és az értékes kiállítási tárgyak restaurálását szervező Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és igazgatója munkáját, valamint a tárlaton látható tájékoztató táblák tartalmi és esztétikus kivitelezését. Köszönetét fejezte ki a restaurátoroknak, továbbá megköszönte az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Laczkó Dezső Múzeum és a Novastore Kft. támogató közreműködését. A főpásztor hangsúlyozta: nem a luxus az, ami itt az értéket jelenti, hanem az a művészi és mesterségbeli tudással végzett munka, amit az alkotóművészek áldozatosan és lelkesedéssel az utókorra hagytak, Isten dicsőségére és az emberek üdvösségére. A veszprémi érsek felhívta a figyelmet többek között az Erzsébet királyné által adományozott, gyöngyház berakásos szalongarnitúrára; a firenzei Andrea del Sarto műhelyében készült 16. századi Madonna-képre, valamint a Kuncz Adolf premontrei szerzetes által készített zenegépre, melyen nyolc-kilenc zenemű hallgatható meg, máig kiváló hangminőségben.

A kiállítást Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, történész, a múzeumi világszervezet, az ICOM magyarországi szervezetének elnöke nyitotta meg. Beszédében kifejtette: azt gondolhatná a látogató, hogy egy egyházi épületben liturgikus tárgyak kiállítását látja majd, s bár itt is jelen vannak ezen műtárgyak, ez a tárlat mégis elmozdul a profanitás felé.

Mintegy száz-százötven éves történeti periódus enteriőrjeit látjuk a palota szobáiban, amelyek főként máig élő helyi és nemzeti hagyományokba engednek bepillantást. A hagyományok a tárgyakon keresztül jelennek meg és hatnak ránk, azzal, amit jelképeznek. Általában jelentős eltérés mutatkozik az emlékezet és a történelem között, bár úgy képzeljük, hogy a kettő azonos – mondta Varga Benedek.

A történettudomány, a történetírás viszonylag száraz, erősen tudományos tényeket vizsgáló tudományág; az emlékezet azonban mindennapos, benne élnek a történések, a hagyományaink – fogalmazott a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. – A hagyományok sok esetben fontosabbak, mint a történetírás tudományos mivolta. Veszprémben a hagyományőrzés különösen hangsúlyos, hiszen a veszprémi püspökök koronázták a magyar királynékat évszázadokon át. Amikor III. Béla fölállította az első kancelláriát Magyarországon, a mindenkori veszprémi püspököt jelölte ki a királynéi kancellária vezetőjének. Ettől kezdve a főpásztorok igen szoros kapcsolatban álltak a királynéi udvarral évszázadokon keresztül, s ez egészen Mohácsig tartott, majd a török uralom alóli fölszabadulás után újraéledt.

Mindez jelen van ebben a nemesen, választékosan, kifinomultan berendezett és felújított érseki palotában; erősen érződik a hely egyházi és hitbéli miliőjében, bizonyítva, hogy keresztény értékeink egyben tartanak bennünket. Sőt e keresztény értékek annyira jelentősek, hogy elérnek egészen Kínáig, az arab világig, amint e kiállításon is látható. „Olyan hajszálgyökerek ezek, amelyek az egész kontinenst egyben tartják, és amelyek megalapozzák a mindennapi gondolkodásunkat.”

Természetesen nemzeti színtere is van ennek az emlékezetnek: ennek kapcsán számtalan dolgot lehet megemlíteni, például az empire bútorokat, melyek egy része Bécsben készült, más része Magyarországon. „Ez a hagyományok nagyon furcsa összjátéka.”

„Nem hiszek abban, hogy az az egyetlen jó megoldás, ha különböző értékeinket kizárólag múzeumokban, üvegek mögött mutatjuk be; természetesen minden műtárgyat meg kell őriznünk, de igazán szervesen akkor tesszük ezt, ha »velük élünk«. A veszprémi érseki palota a szerves megőrzést választotta, hogy része legyen e tér az érseki palota mindennapjainak, s hogy a közönség is látogatni tudja, s megismerje a történelmi emlékezet e regionális színterét” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, majd gratulált Márfi Gyula érseknek és Udvarhelyi Erzsébetnek e szisztematikus értékőrző tevékenységéhez.

A veszprémi érseki palota kiállításai idén november végéig mindennap 10-től 17 óráig látogathatók. Decembertől jövő év május 1-jéig előzetes egyeztetéssel fogadnak csoportokat.

Az ipar- és bútorművészeti, valamint a liturgikus tárgyak restaurálása, a kiállítás bővítése a következő években folytatódik.

A kiállításmegnyitón közreműködött a Mendelssohn kamarazenekar vonósötöse.

Forrás: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Fotó: Kövesdi Róka Lajos

Magyar Kurír