Merre tart az egyházi felnőttképzés? – A szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémia hivatásáról

2019. április 25., csütörtök | 19:00

„A felnőttképző intézmény a templom előszobája. Programjaink a közösségépítésről, a kommunikáció fejlesztéséről, az értékrend formálásáról szólnak. (...) A mi hivatásunk, hogy alkalmassá tegyük a lelket, a személyt, az egész embert arra, hogy befogadója legyen annak, amit a templomban hall.”

Papi rekollekció idején érkezünk a Martineum Felnőttképző Akadémiára. A Szombathelyi Egyházmegye papjainak Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Irodájának vezetője tart előadást Egyházkép pasztorális szempontból. Az Egyház az Atya tervében címmel. A rekollekció a sokrétű programot kínáló Martineum egyik pillére, mellyel az intézmény az egyházmegye pasztorációjához kapcsolódik, helyet adva számos további egyházmegyei képzésnek, lelkigyakorlatnak.

De a Martineum ennél sokkal tágabban értelmezi a küldetését. Az akadémiát alapító Horváth József pápai prelátus így fogalmaz: „A felnőttképző intézmény a templom előszobája. Programjaink a közösségépítésről, a kommunikáció fejlesztéséről, az értékrend formálásáról szólnak. Mindez nem elsőrendűen templomi feladat, amiről a papnak a szószékről prédikálnia kellene. Ezt máshol kell megtanulni. A mi hivatásunk, hogy alkalmassá tegyük a lelket, a személyt, az egész embert arra, hogy befogadója legyen annak, amit a templomban hall.”

Horváth József 1977-től volt a szomszédos Kálvária-templom lelkipásztora. Akkor még csak érdeklődve figyelte a kármeliták egykori kolostorának épületét, ami szolgáltató házként működött. A ’80-as évek második felében született meg az a döntés, hogy ismét az egyházmegye birtokába kerülhet az ingatlan. József atya ráébredt ennek jelentőségére. Rögtön közösségépítő programokat hozott a házba, emeletes ágyak kerültek a folyosókra, és helyet tudtak adni az ismert közösségvezető-képzésnek, a Hajszolónak. Konkoly István, az akkori megyéspüspök is szorgalmazta a képzőközpont bevonását a pasztorációba. Utódja, Székely János a kezdetekről így fogalmaz: „Az Egyház élni akarása és életereje mutatkozott meg abban a rengeteg kezdeményezésben, mely itt a rendszerváltás éveiben a felszínre tört.”

Horváth József Paskai László bíboros megbízásából már a nyolcvanas években ismerkedni kezdett a nyugat-európai egyházi felnőttképzéssel. Tagja, sőt két cikluson át alelnöke lett az Európai Katolikus Felnőttképzési Szövetségnek (FEECA). A mintát elsősorban a német és az osztrák „Bildungshaus” jelentette. Horváth József számos intézményükbe ellátogatott, és a megismert szakembereket bevonta a szombathelyi központ profiljának kialakításába. Az az eszmény lebegett a szeme előtt, ahogyan a német Bildungshaus országos hálózata, benne az egyházmegyék által fenntartott katolikus házak hozzá tudtak járulni a második világháború után a társadalmi gondolkodás formálásához a keresztény értékek jegyében.

A nemzetközi kapcsolatrendszer az elméleti, tartalmi háttér mellett az anyagi alapok megteremtésében is hatalmas segítséget jelentett. Német és osztrák egyházmegyék, cégek és számtalan magánember adománya nyújtotta a forrást az építkezéshez, melynek köszönhetően modern képzési központ létesülhetett előadótermekkel, szálláshellyel. 1992-ben itt jött létre elsőként az országban a szó klasszikus értelmében vett felnőttképző intézmény, Katolikus Felnőttképző Intézet elnevezéssel.

A kezdetektől kiemelten részt vettek az egyházi területen dolgozók, különös tekintettel az újonnan létesülő katolikus iskolák pedagógusainak képzésében. Világi hívőknek teológiai alapismereteket nyújtó kurzusokat tartottak. A ’90-es évek elején „gyerekcipőben járó” ökumené építésére is nagy figyelmet szenteltek. Így nyújtja a Martineum Felnőttképző Akadémia ma is a párbeszéd, a fórum és a műhelymunka lehetőségét.

A megszólítottak köre tágabb volt, mint pusztán a templomba járók, ennek megfelelően képzéseik is az élet számos területét érintették. „Tanulni kellett a demokráciát, a szocializációt, hogy jobban megértsük egymást. Alapokat akartunk adni ahhoz, hogy az embereket megtanítsuk más módon gondolkodni, hogy jobban lássák az összefüggéseket a körülöttük zajló folyamatokban. Behoztuk mindazokat a területeket, melyek a környezetünkben keresztény tartalmat hordoznak, például a művészetek terén. Hangsúlyt fektettünk az együttműködésre a felnőttképzésben érdekelt intézményekkel hazai és nemzetközi szinten” – fejti ki törekvéseiket a korábbi igazgató.

E célok mentén haladva az intézmény 2000-ben nevet változtatott. Az új elnevezéssel, Martineum Felnőttképző Akadémia, még inkább hangsúlyt akartak adni a társadalom iránti nyitottságnak, programjaikban a széles látókörnek, de nyilvánvalóan hordozva a világnézeti elkötelezettséget. „Úgy véltük, a katolikus szó esetleg sokakat távol tart, és mi nemcsak a hívőket akartuk megszólítani, hanem mindazokat, akik érdeklődnek az Úristen, az Egyház iránt” – mondja Horváth József.

A Martineum eszerint a társadalomra széleskörűen nyitott képzőintézményként határozza meg önmagát, melynek célja hozzásegíteni az embereket, hogy az itt szerzett ismeretek birtokában eligazodhassanak az élet különböző területein. Nem igényeket akar kielégíteni, hanem igényeket kíván teremteni; értékteremtő és -közvetítő intézmény kíván lenni. Az a törekvés hatja át működésüket – mondja Maurer Péter, a jelenlegi igazgató – hogy az Egyház tanítását elfogadható és érthető módon adják át. Az akadémia, mely a valódi találkozások helye, az Egyház és a keresztények  szolidaritásának és kommunikációjának társadalomra nyitott közege.

Székely János megerősíti a felnőttképzés fontosságát: Ha az Egyház csak a gyermekekre figyel, és az egyházközségek igazi oszlopait, a felnőtteket nem vonzza be az aktív lelkipásztori életbe, akkor a fiatalabbakat is szükségszerűen elveszíti. Ha a gyermekek csak idős emberekkel találkoznak a templomban, és nem látják, hogy a saját apjuk is letérdel, imádkozik, megéli a hitét, magáénak érzi az egyházi közösséget, akkor felnövekedve hitük könnyen elpárolog. „Egyházunk tartóoszlopai a felnőttek, akiknek apostoli küldetésük van, az ő feladatuk is hirdetni az evangéliumot. Döbbenetesen nagy a hatása annak, ha egy pap és egy világi személy együtt tart lelkigyakorlatot; ha együtt áll az emberek elé az életét az Isten szolgálatára áldozó pap és a munkahelyén, családjában, gyermekei és házastársa szeretetéért küzdő ember” – fogalmazza meg a megyéspüspök, és hozzáteszi: „A világiaknak kell a felnőttképzéssel segítséget nyújtani, erősíteni és megújítani hitüket.”

A Martineum Felnőttképző Akadémia Szombathely egy különlegesen szép részén található. A város nyugati szélén emelkedő magaslaton, a Kálvária-dombon épült, ami évszázadokon át a környék szőlőhegye volt. Ezt a csendes tájat választották egykor a remeték, később a kármelita nővérek, akik itt építtették fel 1904-ben kolostorukat. A Martineum hangulatát ma is meghatározza ez a „városfelettiség”, a parkerdő közelsége. Virágosított nagy kertjében a terület római hagyományait, a környéken előkerült ókori emlékeket bemutató témapark mesél a történelemről. Szent II. János Pál 1991-es látogatása emlékét őrzi az épület bejáratánál 2001-ben felállított kereszt.

Maurer Péter vezetésével járjuk be a házat. Az atyák éppen előadást hallgatnak a konferenciateremben, mely a galériával együtt összesen közel kétszáz főnek adhat helyet. A földszinten négy szemináriumi terem fogadja a beszélgetőcsoportokat. Az alsó szinten található még az étterem, a szobák többsége pedig az emeletre került. Az épület akadálymentesítésének keretében már elkészült egy felvonó terve, megvalósítása engedélyeztetési fázisban van. Az egy-, két- és háromágyas, fürdővel ellátott szobák többségét nemrégiben felújították, modernizálták.

A ház lehetőséget nyújt azok számára is, akik életük egy bizonyos területét rendbe akarják tenni. A bibliadráma-foglalkozások, személyiségépítő kurzusok, kapcsolatépítő hétvégék célja, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz, jobban megértsék a másikat, lebontsák a köztük lévő falakat. A Martineum küldetése napjainkban is a lelki-szellemi-kulturális megújulás, a közösségépítés segítése – hangsúlyozza Maurer Péter. – A ’90-es években a nulláról kellett indulni, a hiánypótló intézmény iránt hamar nagy érdeklődés mutatkozott. Ma ennek fenntartása a legnehezebb feladat: intézményként olyat kell nyújtaniuk, amire a templomok és a plébániák nem alkalmasak; a megújulás állandó kihívást jelent számukra.

Az intézmény igazgatója felidézte egyik kezdeményezésüket: a 2016-os Szent Márton-évhez kapcsolódva két és félezer levelet küldtek el európai Szent Márton-közösségeknek, -plébániáknak és -templomoknak, és meghívták őket a Savariában született szenthez kötődő hazai zarándokhelyekre. Szicíliától kezdve egész Európából kaptak visszajelzéseket, folyamatosan érkeztek a zarándokcsoportok. Az igényeknek megfelelően információs pontot létesítettek a zarándokok számára.

A Martineum akkreditált felnőttképzési intézmény, számos engedélyes képzést nyújtanak, melyekkel a munkaerőpiaci felkészítésben vesznek részt, de fogadják plébániák megkereséseit is, és megszervezik számukra az igényelt képzést. Visszatérő programjaik mellett – urbanisztikai nyári egyetem, építészkamarai képzések, ünnepekhez kapcsolódó lelkigyakorlatok, családokat erősítő programok, speciális élethelyzetben lévők lelkigondozása – szívesen csatlakoznak új kezdeményezésekhez. Az intézmény működési forrását a programokból származó bevételek, a pályázatok, valamint az egyházmegyei támogatás biztosítja, és kereskedelmi szálláshelyként is jelen vannak a vendéglátási kínálatban.

Maurer Péter megemlíti, hogy két évtizeden át a németországi Renovabis Alapítvány támogatásában részesültek, ők azonban 2018-tól keletebbre helyezték a hangsúlyt. Ma az itt zajló felújításokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja. Önfenntartó működésre törekednek, de fontos, hogy programjaikat megfizethető áron nyújtsák.  Fenntarthatóság és elérhetőség – ez a két szempont, melyek között egyensúlyozva kell haladniuk, hogy teljesítsék küldetésüket egy olyan világban, ahol az emberekben nagyon is megvan az élet értelmének keresése, a közösség iránti igény. Ehhez kell olyan közeget teremteniük, ahol az ide érkezők jól érzik magukat, és választ kapnak kérdéseikre. A Martineum ilyen hely.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

A riport nyomtatott változata az Új Ember 2019. április 21–28-i ünnepi számában jelent meg.

 

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
egyszeru-es-szep-bemutattak-csiksomlyoi-papai-szentmise-liturgikus-eszkozeit
Egyszerű és szép – Bemutatták a csíksomlyói pápai szentmise liturgikus eszközeit

A Ferenc pápa által Csíksomlyón celebrált június 1-jei szentmisén használatos liturgikus eszközöket és a Gyulafehérvári Főegyházmegye első, erre az alkalomra készült Evangeliáriumát mutatták be május 24-én, pénteken a székelyudvarhelyi-szombatfalvi Szent György Plébánia közösségi házában.

2019. május 24., péntek
a-feltamadasba-vetett-hit-mi-remenyunk-bemutattak-szabo-ferenc-sj-ket-uj-konyvet
Hogy meglássuk a szeretet-Istent – Bemutatták Szabó Ferenc SJ két új könyvét

Május 23-án este az Építészet és Művészet Kévés Stúdió Galéria és az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egylete Baross utcai székházában tartották Szabó Ferenc SJ „Isten nem halt meg” és „»Mindig neki harangozunk…« – Istenkereső magyar költők és írók” című könyveinek bemutatóját.

2019. május 24., péntek