Mit rejtenek a holt-tengeri tekercsek? – Interjú Dávid Nóra vallástörténésszel

2018. március 6. kedd 09:45

Dávid Nóra vallás- és ókortörténésszel, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával a kumráni tekercsek jelentőségéről, az iratok kutatásáról és a régészeti feltárásról beszélgetett Galambos Ádám, az Evangélikus.hu portál munkatársa.

1947-ben egy beduin kecskepásztor különleges tekercseket és agyagtárgyakat talált egy barlangban, melyek nagy hatással lettek a Biblia korát vizsgáló régészetre. A mára előkerült több mint kilencszáz tekercset viasszal légmentesen lezárt, hosszúkás agyagkorsók őrizték, így maradhatott fenn több ezer éven keresztül.

„A Holt-tenger nyugati partjához közel, Jerikótól mintegy tizenöt kilométerrel délre fekszenek a Khirbet Qumran néven ismert település romjai. A forró és terméketlen Júdeai-sivatag peremén, a föld egyik legmélyebb pontján található hely ma élettelen, néma és kietlen vidék, amelynek csendjét csak az időről időre ideérkező turistabuszok utasainak lármája veri fel. Évszázadokkal ezelőtt egy napon erről a helyről indultak el sietve egy ősi zsidó közösség tagjai, akiknek itt volt a központjuk, és a környező sziklákat megmászva, az ott lévő tizenegy barlangban rejtették el a számukra oly értékes tekercseket. A tekercsekért azonban senki nem jött vissza, így az elkövetkező közel két évezred folyamán elfeledve porosodtak a qumráni barlangokban” – olvasható Vermes Géza 1994-ben írt, A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története című, meghatározó könyvében.

Dávid Nóra segítségével utánajártunk, hol tart most a kutatás. Mint mondja, „hetven esztendő telt el a holt-tengeri tekercsek legendás felfedezése óta. Ez a kerek évforduló alkalmat ad a számvetésre, revízióra.” A visszatekintés fontosságát támasztja alá az is, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős változáson mentek át a tudományterület vizsgálati módszerei és eszközei. A technikai fejlődés nemcsak a tekercsek és a barlangok közelében fekvő telep tudományos vizsgálatát segíti elő, hanem hozzájárul az így feltárt eredmények mind szélesebb kutatói és laikus érdeklődői körben való megismertetéséhez is. Mindez nagy lökést adott a kutatói hálózat fejlődésének: a kezdeti pár fős, zárt csoportok helyett szerte a világon számos kutatócsoport, intézet, folyóirat, könyvsorozat és tudományos társaság foglalkozik mind a tekercsek, mind a Khirbet Kumrán-i telep tanulmányozásával.

A kumráni tekercsek a legkorábbi bibliai kéziratok, melyek egy külső forrásokból is ismert, zsidóságon belüli csoport létezéséről tanúskodnak. A tekercsek által megismerhetjük a csoport életmódját, teológiáját és világképét. Dávid Nóra elmondja: „A Héber Biblia könyvei mellett a második szentély korában (Kr. e. 6. – Kr. u. 1. sz.) keletkezett szövegek is előkerültek (pl. Jubileumok könyve, Henok könyve). Továbbá olyan iratok, amelyeket a telepen élő közösség saját iratainak tekintenek”.

A kutató hozzáteszi: „A tudomány mai állása szerint a szövegeket a Josephus Flavius és Philón által is említett esszénusok írták, akik Khirbet Kumránban éltek a második szentély korában, elhatárolódva a »mainstream« judaizmustól, a jeruzsálemi szentélytől és papságától. A tekercseket ők helyezték el a telep melletti barlangokban, majd amikor a telep a római hódítás sodrában (a zsidó háború végén) elnéptelenedett, azok ott maradtak.”

Az ókortörténész arról is beszámol, hogy a kumráni szövegek magyar nyelven, kommentárokkal ellátva is olvashatóak Fröhlich Ida professzor fordításában. A szövegek teljes angol fordítása elektronikusan is elérhető, a bibliai kéziratok átfogó kiadása Biblia Qumranica címmel folyamatban van.

A Szegedi Tudományegyetem adjunktusától megtudjuk, hogy a kezdeti, első kiadások utáni kategorizálás három csoportba rendezte az írásokat: bibliai szövegek (kivéve Esztert és Nehémiást), apokrif iratok (korábban nem ismertek is) és a közösség saját iratai („szektás” irodalom). A vallástörténész érdeklődésünkre elmondja: „Az utolsó kategória határait sok szöveg »átlépi«, a bibliai korpusz nem volt még lezárt egység abban a korban, így nem is lehet akként kezelni, a korábban nem ismert apokrif iratok egy része jó eséllyel szektariánus is lehet.”

„Kumrán régészeti kutatásának egyik alapproblémáját az adja, hogy nagyon nagy a még feldolgozatlan anyag, ebből azonban csak kevés áll a kutatók és a nyilvánosság rendelkezésére. Emiatt sokan a rendelkezésre álló, feldolgozott anyag alapján valósként tüntetnek fel részeredményeket, sőt azokból messzemenő következtetéseket vonnak le. Amint azt láthattuk, a média persze nyitott minden újdonságra, a »Kumrán« szó hetven évvel az első tekercsek felfedezése után is azonnal magára vonja a figyelmet. Így lehet az, hogy bár a régészet szempontjából az elmúlt évtizedekben igazán áttörő jelentőségű felfedezés nem történt, és tulajdonképpen a mai napig de Vaux és Harding első megállapításait fogadja el a tudományos közvélemény, mégis máig szenzációként forog Kumrán neve a sajtóban” – tudjuk meg Dávid Nórától.

A régészeti kutatást alapvetően az a kérdés foglalkoztatja, hogy volt-e kapcsolat a telepen élők és a tekercseket a barlangokban elhelyező emberek között, vajon ők tényleg az esszénusok voltak-e. Dávid Nóra elmondja: „A telep és a tekercsek közti kapcsolatra a kerámiaanyag vizsgálata adhat választ, míg a tekercsek és bármilyen csoport, közösség, szekta kapcsolatára (vagy egyáltalán kilétére) a szövegek vizsgálata mellett a régészet oldaláról a barlangok és a temető leletanyaga lehet segítségünkre.”

Sokáig tizenegy barlang volt ismert, de nemrég nagy bejelentés történt: megtalálták a tizenkettediket is. „2017 februárjában jelentette be a Héber Egyetem, hogy Oren Gutfeld vezetésével újabb barlangot fedeztek fel, ahol minden bizonnyal tekercseket rejtettek el annak idején. A barlangban számos olyan tárgyat találtak (agyagedények, tekercsek átkötésére való bőrszíjak, a tekercsek becsavarásához használt textilmaradványok), amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy ebben a barlangban is tekercseket tároltak, minden jel szerint azonban kifosztották. Egy olyan tekercset is találtak, amelyet írásra készítettek elő, szöveg azonban sajnos nem volt rajta. A barlangban az 1950-es évekből származó eszközöket (például egy csákányt) is találtak, mely szintén a kifosztás elméletét támasztja alá” – meséli a felfedezésről Dávid Nóra.


Milyen többletinformációkhoz juthatnak a mai kor kutatói a hetven évvel korábban dolgozó kollégáikhoz képest? A technika fejlődése a kutatás új lehetőségeit is megnyitotta. „A szövegek elolvasásában, különösen a rossz állapotú, nehezen kitekerhető tekercsek esetében nagy előrelépés volt egy számítógépes program alkalmazása (a Kentucky Egyetemen fejlesztették ki), mely egy mikro-CT-felvétel alapján a 3D-s, erősen roncsolt, kitekerhetetlen tekercset 2D-s lapként, írott szövegként állította helyre, ezáltal rekonstruálták annak szövegét a tekercs belsejében lévő részekkel együtt. A régészetben fontos információval szolgálnak a C14-es datálás eredményei, a DNS-vizsgálatok, a kerámialeletek vizsgálatában a neutronaktivációs analízis az egyes leletek, töredékek kémiai összetételének megállapítására. Ez különösen fontos annak vizsgálatában, hogy kapcsolatot találjanak a tekercseket rejtő agyagedények és a Khirbet Kumrán-i telep között” – mondja a kutatással kapcsolatban Dávid Nóra.

Az ókortörténésztől azt is megtudjuk, hogy a telephez kapcsolódó temetőben 2016-ban végeztek legutóbb ásatásokat, ekkor harminc sírt tártak fel. A csontok C14-es módszerrel, morfológiai és patológiai vizsgálatokkal történt elemzése arra vezette a kutatókat, hogy hangsúlyozzák a kumráni társadalom egyedi voltát, és alátámasszák a korábbi kutatási eredményeket.

2018. január 23-án jelent meg a The Times hasábjain egy cikk, mely arról számol be, hogy a Haifai Egyetem kutatói több mint hatvan szövegtöredéket azonosítottak egy tekercs részeként, ezeket összeillesztették és lefordították. „A csoport mindennapjairól kapunk információkat e kriptográfiával (titkosírással) írt forrásból, az általuk használt naptárról, az éves ünnepnapokról. A legutóbb közölt tekercsen olvasható naptár egy 364 napos évet ír le. Ez a naptár tökéletes lehetett a használói szemében (a számmisztika szerint is, mivel néggyel és héttel is osztható napjainak száma), hiszen ebben a rendszerben az egyes ünnepek mindig ugyanarra a napra esnek (míg a zsidóság által máig is használt holdnaptár esetében szükség volt és van az emberi jelenlétre is, például az új hónap kihirdetésében, az ünnepek pontos idejének megállapításában, mely az ókorban korántsem bizonyult tévedhetetlennek). Sokkal állandóbb rendet eredményez ennek használata, mint a többi ismert naptáré – ez különösen fontos lehetett a precizitásáról és a szentség iránti tiszteletéről ismert csoportnak. A felfedezés szenzációs voltát azonban árnyalja, hogy a 364 napos naptárat évtizedek óta ismerjük a Jubileumok könyvéből és Henok (Énok/Hénoch) könyvéből – Kumránban a Templomtekercs, a 4QMMT és más művek is tartalmazzák vagy említik” – ismerteti Dávid Nóra.

Miért írtak egyes szövegeket titkosírással? Az ókortörténész rámutat, hogy a Kumránban előkerült szövegek többsége héber nyelven íródott, de számos arámi és kevés görög nyelvű szöveg is előkerült. A tekercsek között találtak azonban olyanokat is, melyek titkosírással készültek. „A különböző titkosírások használata nem ritka az ókorban, gyakran alkalmazták a vezetők, még akkor is, ha olyan dologról írtak, mely mások számára is ismert volt. Céljuk többnyire az volt, hogy ezzel is státuszukat hangsúlyozzák, kitűnjenek az átlagból. A szöveg szerzőjének a titkosírás használatával az lehetett a célja, hogy megmutassa, hogy a többséggel szemben ő ismeri a titkosírás kódrendszerét.”

Forrás és fotó: Evangélikus.hu

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
nekilendulni-szeretetbol-orommel-elbucsuztunk-egerszaloktol
Nekilendülni, szeretetből, örömmel – elbúcsúztunk Egerszalóktól

Július 15-én érkezett zárónapjához az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat. Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, Egerszalók búcsúnapján Ternyák Csaba érsek összegzésre kérte a résztvevőket. „Nehézséggel jár kereszténynek lenni, de az öröm és a szeretet az, ami igazán kereszténnyé tesz.

20:48
ferenc-papa-az-evangelium-hirdetoi-nem-menedzserek-nem-turnezo-celebek
Ferenc pápa: Az evangélium hirdetői nem menedzserek, nem turnézó celebek!

Július 15-én, vasárnap délben az evangélium hiteles hirdetésének jellemzőiről elmélkedett a Szentatya, majd elimádkozta az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel.

19:20