A muszlimellenesség igen, a keresztényellenesség nem érdekli az Amnesty Internationalt

2012. április 26. csütörtök 14:42

Közzétette az európai muszlimok diszkriminációjáról szóló jelentését az Amnesty International. Az európai keresztényellenességről szóló jelentés nem érdekelte az emberi jogvédő szervezetet.

A Szabad választás és előítélet: Muszlimok elleni diszkrimináció Európában című jelentés a valláson és hiten alapuló diszkriminációnak a muszlimok életére gyakorolt káros hatását mutatja be, különösképp a foglalkoztatás és az oktatás terén, valamint az imahelyek építésével kapcsolatban. A jelentés öt országra – Belgiumra, Franciaországra, Hollandiára, Spanyolországra és Svájcra – fókuszál, ahol az Amnesty International már korábban is szót emelt a teljes arcot takaró fátylak tiltása és az imahelyek létesítésének korlátozása ellen – olvasható a szervezet honlapján. Az AI arra szólítja fel az európai kormányokat, hogy tegyenek több erőfeszítést a muszlimok elleni diszkrimináció megakadályozására és megelőzésére. 

A Keresztények Elleni Európai Intolerancia és Diszkrimináció Figyelőközpontjának (OICDE) 2011-re vonatkozó, márciusban közzétett jelentése viszont, mint arról hírt adtunk, nem érdekelte az Amnesty Internationalt. A jelentést a Kurír összefoglalta, és interjút készített a központ egyik vezetőjével, Martin Kuglerrel is. Ezután megkerestünk három prominens magyar jogvédő szervezetet, a Társaság a Szabadságjogokért-t (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottságot és az Amnesty International magyarországi szervezetét. Elküldtük nekik a teljes jelentést pdf-ben, valamint összefoglaló cikkünk és az interjú linkjét. 

Eletronikus levelünkben azt kérdeztük: „miként értékelik a jelentést, és hogy milyen eszközökkel lehetne önök szerint a keresztények elleni diszkrimináció és intolerancia ellen tenni Európában. Továbbá miként látják megoldhatónak az olyan dilemmákat, amikor két jogot a két fél máshogy értékel, például az abortusz esetén, ahol az abortuszpártiak a nők jogait hangsúlyozzák, a keresztények viszont úgy látják, a magzat élethez való joga felülírja ezt; vagy épp a gyűlöletbeszéd-törvények és a vallásszabadság ütközésének esetén, amikor a homoszexualitásról szóló keresztény, egyházi tanítás puszta kifejtését vagy megvédését is homofóbiaként értékelik a melegjogi szervezetek, eközben viszont a keresztény tanítás kritizálása (helyesen) a szólásszabadsághoz tartozik. Ha nem lehet bírálni például a homoszexualitást, akkor nem az lenne-e az ezzel ekvivalens, hogy vallásokat, egyházakat sem lehet bírálni? Ha viszont lehet bírálni a vallásokat, lehessen bírálni a homoszexualitást is? Továbbá hogyan értékelik az agresszív szekularizmus terjedését, amely ki akarja szorítani az egyházakat és híveiket a közéletből?”

A három szervezet közül csak a TASZ válaszolt érdemben. Bár az ő reakciójuk is inkább csak általános volt, amelyben minden megkülönböztetést elítéltek, majd a jelentés egyes aspektusait kritizálták. A Helsinki Bizottság nem érezte magát kompetensnek. 

Az Amnesty International munkatársa kérdésünkre úgy tájékoztatott: a magyar részleg nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, de a nemzetközi szervezet több dokumentumban is vizsgálta a keresztényüldözést. A különböző jogi felfogások ütközésére vonatkozó kérdésünkre nem kívántak válaszolni, mivel ez „ingoványos terület”, amiben megállapításuk szerint a bírói gyakorlat sem egységes. Ugyanakkor leszögezték: kiállnak a vallásszabadság mellett, ahogy az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális) emberek jogai mellett is kiállnak. Leszögezték: elítélik a homofóbiát, a homoszexualitás elleni „előítéletek” pedig gyűlölethez vezethetnek. 

Az európai keresztényellenességről szóló jelentés az Amnesty honlapján sem található meg, nem is ismertetik, és a jogvédő szervezeteket összegyűjtő linkajánlójukban sem tüntetik fel az OICDE-t, ami egyébként az EU és az OECD által is elismert szervezet. 

A pápa és a francia püspökök is kinyilvánították, hogy nem értik, miért ne viselhetnének burkát a muszlim nők, ha szabadon teszik. A svájci püspökök a Vatikánnal együtt kiálltak a Svájci Néppárt minaretellenes népszavazása ellen, mivel azt a vallásszabadságra mért súlyos csapásként értékelték. 


Kapcsolódó cikkek:
A TASZ kivétel: nem foglalkoznak a jogvédő szervezetek a keresztényellenességről szóló jelentéssel
Martin Kugler: aggasztó tendencia a lelkiismereti szabadság korlátozása
Vandalizmus, gyűlöletbeszéd: keresztényellenesség Európában, 2011-ben

SzG/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
a-konnyek-letorleseert-imadkoztak-ferenc-papa-vezetesevel-vatikanban
A „könnyek letörléséért” imádkoztak Ferenc pápa vezetésével a Vatikánban

Május 5-én este különleges imavirrasztást vezetett a Szentatya a Szent Péter-bazilikában: a jelenlévők a „könnyek letörléséért”, minden szenvedő emberért imádkoztak. A pápa elmélkedését és az egyetemes könyörgések szövegét teljes egészében közöljük.

2016. május 6. péntek
amoris-laetitia-ix-resz-gyermekek-nevelesenek-megerositese-7-fejezet
Amoris laetitia – IX. rész: A gyermekek nevelésének megerősítése (7. fejezet)

Április 8-án a Szentszék Sajtótermében bemutatták Ferenc pápa Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítását, melynek ismertetésére Török Csaba teológust, az Esztergomi Hittudományi Főiskola oktatóját kértük fel. Elemzését több részben, naponta adjuk közre.

2016. május 6. péntek